Gabona- és édességipar

Az ember által létrehozott gabonanövény, a tritikálé egyesíti a búza és a rozs tulajdonságait. Egy fiatal magyar kutató szerint az emberi táplálkozásban is nagy jövő várhat a növényre.


A klímaváltozás, a romló talajminőség és a korlátozott nagyságú termőterületek okozta kihívások új, ellenállóbb gabonák létrehozására ösztönzik a növénynemesítőket. Így jött létre a tritikálé – neve a búza (triticum) és a rozs (secale) latin nevének kombinációjából ered –, ami a többi gabonához viszonyítva gazdaságosabban termeszthető, és egyesíti a „szülők” jó tulajdonságait. A búzától örökölt magas terméspotenciálnak, illetve a rozsból származó ellenállóképességnek köszönhetően a tritikálé gyengébb talajminőségű területeken, szélsőséges időjárási körülmények között is magas terméshozammal termeszthető. Mindezen tulajdonságok ellenére felhasználása eddig a takarmányozásra korlátozódott, illetve megújuló energiaforrásként van szerepe.

Langó Bernadett, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. fiatal kutatója azonban a növény emberi táplálkozásban rejlő lehetőségeit vizsgálja.
– A tritikálé előtt nagy jövő áll a humán célú felhasználást tekintve. Ehhez azonban pontosan ismerni kell a növény beltartalmi összetételét és táplálkozás-élettani tulajdonságait. Meg kell határozni a minőségi elvárásokat, továbbá nem maradhat el a minőségi jellemzők összetett vizsgálata és értelmezése sem. A kutatásom során ezért több tudományterületet (agrár-, kémia- és élelmiszertudomány) lefedve vizsgáltam egy 11 genotípust tartalmazó mintacsoportot – mondta el Langó Bernadett, aki tudományos munkájával elnyerte a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat PhD kategóriájának első helyezését.

– Kutatásom eredményei elősegíthetik a tritikálé minőségi kritériumrendszerének kialakítását, és ezzel az élelmiszercélú alkalmazására vonatkozó szabályok megalkotását. Az eredmények iránymutatóak lehetnek a minőség további javítására a nemesítés során, így a jövőben új, a táplálkozás szempontjából még előnyösebb jellemzőkkel bíró fajták hozhatók létre, melyek segíthetnek megőrizni a magyar fajták dominanciáját a vetőmagpiacon – tette hozzá.

A fiatal kutató eredményei a GOP-1.1.1-11-2012-0044 „A triticale humán célra történő kutatása és fejlesztése” című pályázatban hasznosultak, melynek eredményeként a szegedi tritikáléfajták élelmiszeripari hasznosítása a környéken már megindult.

 


Élen járva

Magyarország a kezdetektől úttörő szerepet vállalt a tritikálé létrejöttében. Az első fajtákat Magyarország adta a világnak az 1960-as években, amelynek eredményeként számos magyar fajtát ismertek el napjainkig. A tritikálét ma már több mint 4 millió hektáron termesztik világszerte, Magyarország a maga 125 ezer hektáros termőterületével a világ tíz legjelentősebb tirikálétermelő országainak egyike.


 

 


(forrás: K&H Bank)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Földbizottsági meghívók

Őstermelői adatok lekérdezése

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok