A minőségiélelmiszer-előállítás szerves része az élelmiszer-higiéniával és -biztonsággal kapcsolatos követelmények betartása és betartatása. Ebben az vállalkozások számára kiemelt témakörben rendezte meg a NAK élelmiszeripari igazgatósága az „Együtt az élelmiszeriparért” elnevezésű konferenciasorozatát Veszprémben, Kecskeméten és Debrecenben.
A kamara élelmiszeripari igazgatósága kiemelten fontosnak tartja, hogy a rendezvények keretein belül megosztott szakmai információkat és megoldásokat olyan összeállításban adja át a tagjainknak, hogy azt minél többen és hatékonyabban tudják saját szakmai területükön hasznosítani. Az élelmiszer-higiénia és -biztonság naprakész tudástára az élelmiszeripari szereplők számára elengedhetetlen, hiszen a mai fejlett vizsgálati módszerek mellett a szigorodó követelményeknek (akár hatósági, akár beszállítói) csak ezek ismeretében tudnak megfelelni. Emellett további kihívásnak tekinthető, hogy a média hatására a fogyasztók is egyre több információt szereznek meg az élelmiszeriparról, egyre rövidebb idő alatt. A vállalkozások számára az élelmiszer-botrányok a rövid és hosszú távú gazdasági károk mellett a fogyasztói megítélés drasztikus megrendülését eredményezhetik, aminek megelőzésére a cégre szabott, ellenőrzött és átlátható folyamatok biztosítása mellett van lehetőség.
Az elsősorban kis és közepes vállalkozásoknak meghirdetett konferencia témáival célunk volt – a témakörbe tartozó alapvető információk mellett – a fejlődést és hatékonyságot segítő ismeretek átadása, amelyekre érdemes nagyobb figyelmet fordítaniuk az élelmiszeripari előállítóknak. Az előadások részletesen szemléltették azt az alapelvet, miszerint az élelmiszer-higiéniát és a biztonságot összefüggésében kell nézni. Ennek alapja a technológia ismerete, ami már a kezdetektől meghatározza a termelés biztonságos megvalósítását, megvalósulását, hiszen valamennyi fellépő veszély az elfogadható szint alá csökkenthető a megfelelően kialakított és alkalmazott eljárások betartásával és betartatásával a dolgozók és a felelős kollégák körében.
Fontos megjegyezni, hogy a személyi higiénia hiányosságaiból eredhet az élelmiszerek szennyeződésének nagyobb hányada. A személyi higiénia betartásával és a megfelelő intézkedésekkel csökkenthető az élelmiszerekbe jutó veszélyek előfordulása. A dolgozónak a saját munkaköréhez kapcsolódó feladatok ellátásához megfelelő tudással kell rendelkeznie, nem csak a higiénia szempontjából, de a technológiához kapcsolódó feladatok területén is. A dolgozók oktatása, a tudás ellenőrzése és a folyamatos tájékoztatás („tanító szándékkal”) biztosítása a vezetők kiemelt felelőssége. Ennek biztosításához nélkülözhetetlen az a szemlélet, hogy a vezető ismerje a minőségiélelmiszer-előállításhoz szükséges követelményeket és a gyártás során ezek elvégzését meg is követelje.
A helyszíni ellenőrzések tapasztalatairól is részletes ismertetőt tartottak a hatóság képviselői. Az előadók felvázolták azokat a követelményeket, amiket az előállítóknak be kell tartaniuk, és amelyeknek meg kell felelniük. Mindezen pontokra a gyakorlatból hozott szemléltető példákkal is bemutatták az üzemekben előforduló rossz gyakorlatokat, melyek kiküszöbölésére a Jó Higiéniai Gyakorlat útmutatók nagy segítséget jelenthetnek a vállalkozásoknak. A szakemberek ismertették a 2019. június 1-én hatályba lépő, az élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítésekről szóló 34/2018. (XII. 3.) AM rendelet tartalmát, valamint felhívták a hallgatóság figyelmét, hogy gondoskodni kell a megfelelő szakemberekről és az esetleges utánpótlásról.
A nyomon követhetőség biztosítása kiemelt feladta az élelmiszeripari vállalkozásoknak, hiszen a megváltozott körülmények (pl. globalizáció, klímaváltozás) következtében egyre szélesebb piacon jelenhetnek meg a termékeik. Ennek következtében egyre nagyobb szerepe és jelentősége van a gyártási gyakorlat folyamatos ellenőrzésének is, amivel vissza lehet ellenőrizni, hogy az alkalmazott technológia megfelelő-e. Az önellenőrzési követelményeknek minden vállalkozásnak meg kell felelnie, azonban ezek az eljárások az adott vállalkozás egyedisége szerint eltérőek. A cégeknek figyelembe kell venniük az önellenőrzési rendszerek felállításakor a saját termékeikkel szembeni elvárásokat (gyártmánylap), a jogszabályokat (export esetén a helyi speciális szabályozások is), valamint az egyéb állításokat (pl. bio, laktózmentes). A gyártott termékek mellett egyéb üzemi kockázatokra is ki kell terjednie az önellenőrzésnek (pl. üzem szellőzése, személyi higiénia, gépek berendezések, stb.). Az átfogó önellenőrzés biztosításával és folyamatos fejlesztésével el lehet érni, hogy az export piacon is egyre nagyobb területen jelenjenek meg a termékek. A folyamatos fejlődés mellett azonban nagyon fontos, hogy a kívánt minőség megtartásával a biztonságos előállítás is garantálható legyen.
A konferencián elhangzott előadások vázlatai
pdf Élelmiszer-higiénia és -gyártástechnológia a fogyasztók biztonságának a szolgálatában (14.51 MB)
pdf Személyi higiénia a gyakorlatban (1019 KB)
pdf Üzemi ellenőrzések tapasztalatai – Veszprém (1.39 MB)
pdf Üzemi ellenőrzések tapasztalatai - Kecskemét (2.84 MB)
pdf Üzemi ellenőrzések tapasztalatai – Debrecen (2.48 MB)
pdf Önellenőrzési rendszer követelményei és megvalósításuk – Veszprém (868 KB)
pdf Önellenőrzési rendszer követelményei és megvalósításuk – Kecskemét (440 KB)
pdf Önellenőrzési rendszer követelményei és megvalósításuk – Debrecen (4.00 MB)
(NAK/Polczer Katalin) (fotó: Lévai Zsolt/NAK)