Már nem az iparból, hanem a mezőgazdaságból származó tevékenységek károsítják legjobban a levegőt, de néhány előremutató megoldással, fejlesztéssel ki lehet lépni a „bűnös szerepből”.
Elég súlyos megállapítással kezdődött a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (NAIK MGI) által szervezett április 26-i, trágyakezelési technológiákkal foglalkozó konferencia. Bibók Zsuzsanna levegőtisztaság-védelmi szakértő (jobb oldali képen, előadóként), a földművelésügyi tárca környezetmegőrzési főosztályának munkatársa ugyanis számításokra hivatkozva kijelentette, ma már Magyarországon nem az ipar, hanem a mezőgazdaság a fő légszennyező: az összes hazai károsanyag kibocsátás 21 százaléka az agráriumhoz kapcsolódik. Ezen belül is jelentős az ammónia, a szállópor (PM10) és a bűz levegőbe juttatása, amely leginkább a mezőgazdasági gépek és a nitrogéntartalmú műtrágyagyártók „jóvoltából” kerül ki.
A szakértő szerint mindez oda vezethető vissza, hogy az ágazatban – saját területükön – még mindig sokan alkalmaznak korszerűtlen, így kevésbé környezetbarát technológiát. Mint mondta, a fejlesztés kiutat jelent, és ez pozitív hatással lenne az általános légszennyezettségi állapotra is. Bibók Zsuzsanna szerint nem feltétlenül kell a legújabb csúcskategóriás gépeket, berendezéseket alkalmazni, sokkal inkább törekedni kellene az elérhető, fenntartható, magas szintű és hatékonyan teljesítő eszközökre, megoldásokra.
A rendezvény moderátoraként közreműködő Dr. Gulyás Zoltán, a NAIK MGI intézetigazgatója az elhangzottakhoz annyit fűzött hozzá, hogy „el kell ismerni, a levegőtisztaság védelmében bőséges elmaradásaink vannak”.
Hiányos istállók
Dr. Fenyvesi László, a Szent István Egyetem egyetemi tanára pedig a Bibók Zsuzsanna által elmondottakra válaszul felsorolt néhány ötletet, javaslatot, amikkel a környezeti ártalmak csökkenthetőek lennének. Mint mondta, azt érdemes lenne felmérni, hogy az úgynevezett trágyatavak most mennyire szennyeznek – adatokkal ugyan nem szolgált, de sejtetni engedte, hogy jelentős lehet az ammónia-emisszió. Lehetséges megoldásként felvetette a trágyatárolók lefedését, szárazon tartását, szalmaapríték bekeverését, esetleg a hígtrágya savas kezelését. Az állatistállók légterébe az ammónia mindig a nitrogéntartalmú ürülék bomlása következtében kerül, és ha nincs megfelelő védekezés, akkor tovább terjed a kinti levegőbe, ott pedig roncsolja a Föld „védernyőjét” jelentő ózonréteget. Fenyvesi László szerint például az úgynevezett csővégi levegőszűréssel körülbelül 70-90 százalékban csökkenthető lenne egy-egy istálló ammónia-kibocsátása. És mint mondta, e téren az istállóknál „óriási műszaki lehetőségek vannak még”.
A műszaki fejlesztésekhez viszont, jegyezte meg, releváns helyi és országos ammónia- és szén-dioxid-kibocsátási statisztikákra volna szükség, mivel ha ezeket ,,nem látjuk, nem tudjuk a kutatási irányt”. Így az egyetemi tanár szerint létre kellene hozni egy egységes adatbázist, az ötleteket és a problémákat rögzítő, a szakemberek által használandó információs rendszert, valamint szükség lenne technológia-fejlesztési innovációs programokra és az alkalmazott eszközöket, eljárásokat segítő kutatásokra is.
Trágyakörforgás
Míg Fenyvesi László inkább elméleti, addig Bárány László, a csirkeneveléssel foglalkozó kisvárdai Master Good cégcsoport tulajdonosa gyakorlati oldalról közelítette meg a légszennyezés-csökkentést. Mégpedig a saját fejlesztésű alomgyártó és trágyafeldolgozó üzemükkel illusztrálta ezt: a keletkező trágyát körforgásszerűen hasznosítják újra, a lehető legkisebb károsanyag-kibocsátással.
Az alomgyárban a szalmát több szakaszban dolgozzák fel (aprítás, tisztítás, hőkezelés stb.), amíg végül pelletté alakítják. Ez kerül a csirkék alá, a trágyával vegyülve pedig megdagad, viszont „megköti” a bűzt; Bárány László szerint még a legnagyobb kánikulában is egyharmados bűzhatás-csökkenést regisztráltak a korábbi időszakhoz képest. Az itt képződött vegyes anyag a trágyafeldolgozóba kerül, ahol fermentálás (erjesztés) után trágya pelletet készítenek belőle, amit a növénytermesztéssel foglalkozók számára értékesítenek. Azért ők a célcsoport, mert – mint Bárány László mondta –, ez a termék „minden értékes alapanyagot, például foszfort és káliumot is, tartalmaz”.
Mindezt látva, hallva van remény, hogy előbb vagy utóbb ne a mezőgazdaság legyen a légszennyezés „főbűnöse”.
(NAK) (FOTÓ: Gyulai Tóth Zoltán/NAK)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön