Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Összetartanak a magyar bortermelők, nem szívesen fogadnak külföldi befektetőket, a mennyiségi előállítás helyett pedig a minőséggel tudnak jelen lenni a nemzetközi piacon – többek között ezekről is beszélt a Magyar Hírlapnak Kiss Eliza, a kiemelt borágazati feladatokért felelős miniszteri biztos.

„– Az egyik izgalmas ügy a borok piacra juttatása, a Nemzeti Borkiválóság Program, amely már öt éve zajlik. Ennek részeként kiadványok, kötetek készülnek a borokról, amelyeket minden évben eljuttatunk a borászoknak és a fogyasztóknak is. Idén sikerült a keresleti oldalt megteremteni, például az egyik legnagyobb kereskedelmi lánc már nem magának válogatja a borokat, hanem elfogadja a kiadványunkat, és annak alapján listázza a készletét. Ezáltal a borászok piacra jutási lehetősége is egyszerűsödött, hiszen több mint százféle bor került fel az áruházlánc listájára. Úgy érzem, az eddigi ismeretátadáson túl már valós piaci segítséget is tudunk nyújtani a borágazatnak.

– Tokaj elvitathatatlanul évszázados brand, és nemzetközileg is ismert sikeres. Mivel huszonkét borvidék van, a többi huszonegy mindig egy kicsit zokon veszi ezt. Azon ugyanakkor érdemes elgondolkodni, hogy Tokaj lehet a „gőzmozdony”, ami mögé csatlakozhatna a többi borvidék, s így ők is sikereket érhetnének el. Sajnos nem tartunk ott, hogy Tokajon kívül más régiókat is ismerjenek. Még a magyar bort sem tudják megfelelően definiálni. (…) A termelők nem szívesen fogadnak külföldi befektetőket, ilyen szempontból összetartó a hazai ágazat. A kisebb szőlészeteket és pincéket inkább megtartják maguknak, és próbálják fejleszteni a saját régiójukat. (…)

– Decemberben kifutott az a vidékfejlesztési program, amelynek segítségével egyebek mellett palackozó- és szüreti gépek vásárlására, pincefelújításra, infrastruktúra fejlesztésére költhetnek a pályázók. Emellett elindul a szőlőszerkezet átalakításával kapcsolatos program, aminek jogszabályi változatán az elmúlt hetekben dolgoztunk. Ez lehetőséget nyújt ahhoz, hogy azokat a kisebb egységeket, amelyekkel még bővíthető Magyarország termőterülete, beépítsék a borászok a már meglévőkhöz. Ez elsősorban akkor számít jó lehetőségnek, ha valaki fajtát szeretne váltani, vagy egy régit telepít újra. A borpromóciós programunk 2018-ban újraindul, és lehetőség nyílik harmadik országokban, tehát az Európai Unión kívüli piacokon is jelen lenni. (…) Olyan szervezeti megoldást kell találni, amivel hatékonyabban tudnánk működni. A széttagoltság a piaci környezeten is látszik, rengeteg követhetetlen szakmai szervezet virágzik, körülbelül százharminchét egyesület van. Problémát jelent az is, hogy a sok borvidék érdekei ütköznek, és ezeket nehéz egyeztetni.”

A teljes interjú itt olvasható:

(Magyar Hírlap)