A világon a víz után a második legnagyobb mennyiségben fogyasztott ital a tea. A rendszeres teázás jelentősen hozzájárul a napi folyadékbevitelhez, és emellett pozitív hatással lehet az egészségre is. Milyenek vajon a hazai teafogyasztási adatok?
A világ legtöbbet teázó nemzete a török; évente és fejenként mintegy 3,2 kg teafűből készítenek maguknak ízletes italt. Közvetlen szomszédunkban, Romániában viszont mindössze 70 gramm az éves fogyasztás, amivel a sorrend másik végén tartózkodnak. Bár mi, magyarok ez utóbbinál közel négyszer többet használunk a forró frissítőhöz, az éves 278 grammos hazai felhasználás nem mondható kiemelkedőnek. Ennek egyik lehetséges oka a forgalom szezonális megoszlása: a legtöbb tea az év első és utolsó negyedévében, tehát a hideg hónapokban fogy nálunk. A tea a háztartások döntő részében megtalálható, a forgalmi adatok szerint tízből nyolc család rendszeresen vásárol teát. Hetente legalább egyszer az emberek nyolcvan százaléka iszik teát, közel felük (44 százalék) pedig napi szinten tölt a csészéjébe.
A TÉT Platform a közelmúltban – többek között – vizsgálta a 11-18 éves fiatalok táplálkozását, a felmérés adatai alapján a korcsoport tagjai közül szinte mindenki (96 százalék) fogyaszt rendszeresen teát, átlagosan 199 milliliter/nap mennyiségben, tehát a fiatalok körében ez az egyik legkedveltebb ital. Azonban a fogyasztás az életkor emelkedésével rohamosan csökken, a 17-18 évesek már csak alig másfél decilitert (138 milliliter) isznak átlagosan.
Magukat a hagyományos teákat általában egészségesnek tartjuk: ötfokú skálán a cukor nélkül készített tea 3,9 pontot ért el az egészségesnek tartott innivalók listáján, és ezzel a harmadik helyen végzett. Ha cukor is kerül bele, már sokkal rosszabb a megítélése: a cukorral édesített tea már csak 2,6 pontot kapott, ugyanannyit, mint a jeges teák és például a sör (a listán az 5 jelentette a fogyasztó által leginkább egészségesnek gondolt ital pontszámát).
A fogyasztási adatok szerint az elmúlt évtizedben nagyot változott a magyarok teafogyasztása: míg korábban a hagyományos fekete teák voltak az egyeduralkodók, mára arányuk 20 százalék alá csökkent a teljes értékesített mennyiségben. Sokkal több fogy ugyanis a gyümölcsízesítésű, gyümölcsdarabkákból készült és a herbateákból, amelyek együtt a vásárlások több mint felét adják. A zöld (és fehér) tea vásárlásai az eladások mintegy tizedét adják összesen. A jeges teák – ezek jellegzetesen nyári termékek – kedveltnek számítanak, az iparági szövetség adatai szerint mintegy tíz litert iszunk évente és fejenként. A jeges teák megítélése viszont már messze nem egységes: a TÉT Platform fogyasztói kutatásai alapján azok, akik saját táplálkozásukat kedvezőtlennek ítélik, jóval egészségesebbnek tartják, mint azok, akik kiegyensúlyozottan táplálkoznak – utóbbiak inkább az üdítőkkel helyezik egy kalap alá.
A tea jótékony – vagy annak vélt – hatásait évtizedek óta vizsgálják a kutatók. A hagyományosan sok teát fogyasztó távol-keleti nemzetek (pl. Japán) lakosainak körében kimutathatóan alacsonyabb a tumoros betegségek száma, és azt is megfigyelték, hogy rendszeres, nagyobb mennyiségű (napi 1-1,5 liter) zöld tea fogyasztás esetén csökken bizonyos gyomor-bélrendszeri daganat előfordulásának esélye. Egy, összesen 150 ezer embert vizsgáló összehasonlító tanulmányban úgy találták, hogy a rendszeres teafogyasztóknál ritkábban fordul elő emlő-, petefészek-, prosztata- és tüdőrák, azokhoz képest, akik kevés vagy semmi teát sem isznak. A hatás főleg a zöld tea fogyasztásakor volt kifejezett, de a fekete teák esetén is megfigyelték. Mindenkit érinthet azonban az, hogy a tea bizonyítottan védő hatással van a fogakra, ha cukor nélkül fogyasztják. Teaivás után csökken a szánkban a baktériumok száma, így azok kevésbé tudnak plakkot képezni, és csökken a nyálban lévő amiláz enzim aktivitása is, amely a szénhidrátokat egyszerű, de fogkárosító cukrokká bontja a szánkban. Mindemellett érdemes még a védőhatások közé sorolni a teák magas fluor- és mangántartalmát is.
Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint a pozitív élettani hatások főleg a teában található antioxidáns jellegű anyagoknak köszönhetők:
– A teában a polifenolok csoportjába tartozó flavonoidoknak is van antioxidáns hatása, azaz képesek reakcióba lépni a szervezetünkben lévő szabad gyökökkel és semlegesíteni azok hatását. A legtöbb kutató az epigallokatechin-3-gallátnak, azaz az EGCG-nek tulajdonítja a tumoros betegségeket megelőző hatást, melyet már állatkísérletekkel is igazoltak. Az antioxidáns hatású vegyületek legnagyobb mennyiségben a zöld teában fordulnak elő, de van bőven a fekete teában is; egy csészében 200 mg körüli mennyiség található meg belőlük.
Mindezek mellett csak néhány apróságra kell figyelni a tea esetén: a nagy csersavtartalmú teák elszíneződést okozhatnak a fogakon, és csökkenthetik a vas felszívódását. Egy csészényi hagyományos teában pedig 40-50 mg koffein van, amit érdemes figyelembe venni a napi bevitelen (maximum 300 milligramm) belül.
A koffein-tartalmú italokkal (kávé, tea) kapcsolatos további újdonságokat a NAK Élelmiszeripari hírlevelének januári számában olvashatnak.
A világ 10 legnagyobb teafogyasztó országa (fő/év/kilogramm)
1. Törökország 3,2
2. Írország 2,2
3. Egyesült Királyság 1,9
4. Oroszország 1,4
5. Marokkó 1,21
6. Új-Zéland 1,2
7. Egyiptom 1,01
8. Lengyelország 1,0
9. Japán 0,97
10. Szaúd-Arábia 0,9
(forrás: TÉT Platform)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön