A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szerint a borárak emelkedése várható a külkereskedelmi folyamatok és a termelési költségek növekedése miatt. Viszont folyamatosan szűkül az a réteg, amelynek tagjai bevonhatók a szőlészeti munkákba.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöksége többször is foglalkozott a 2018-ban várható szőlő- és borárakkal. Ezek során a testület megállapította, hogy a szélsőséges időjárás tavaly a világ több régiójában is nagymértékben csökkentette a szőlőtermelést, ami befolyásolhatja az idén piacra kerülő borok mennyiségét is. A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) legfrissebb adatai szerint a 2017-es 250 millió hektoliteres globális bortermelés közel 9 százalékkal marad el a megelőző évitől, míg a fogyasztás kis mértékben ugyan, de nőtt (243 millió hektoliterre).
A HNT vezetése úgy látja, a termelés visszaesésének egyik oka, hogy számos nagy bortermelő országban (különösen Európában) 2000 óta lassan, de folyamatosan csökken a szőlőtermő terület nagysága. A másik ok az elmúlt évi fagy- és aszálykárokban keresendő, amelyek főként a nyugat-európai országokban jelentősen károsították a szőlőtermést mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben – így fordulhatott elő, hogy Franciaországban 19, Olaszországban 17, míg Spanyolországban 20 százalékkal volt kisebb a termelés az előző évinél. A globális, illetve európai termeléskiesés már tavaly is komoly hatást gyakorolt a magyarországi borpiacra, amely hatás a testület szerint a hazai borárakra is kiterjedhet.
A nyugat-európai szőlő- és borhiány miatt Magyarországról nem csupán a belföldi keresletet meghaladó többlet, de annál jóval nagyobb mennyiség került külföldre, ami jelentősen csökkentette a hazai kínálatot. A KSH adatai szerint 2017-ben a magyar bor-külkereskedelmi egyenleg mennyiségi tekintetben 12 százalékkal javult 2016-hoz képest, ami az export 618 ezer hektoliterre bővülésének, illetve az import 18 százalékos visszaesésének köszönhető. A folyóbor-import szempontjából meghatározó Olaszországból egyrészt kevesebb, másrészt a szokottnál magasabb árú bor érkezésére számítanak: a kb. 10 százalékos áremelkedés valószínűleg a hazai polcokra kerülő, Magyarországon palackozott borok árában is meg fog jelenni.
A HNT elnöksége szerint a drágulás irányába hat, hogy a bor külkereskedelmében bekövetkezett arányeltolódással párhuzamosan 2017-ben a korábbi évekénél jóval magasabb volt az alapanyag, azaz a borszőlő, illetve a must kivitele is, miközben a nyugat-európai és hazai borkészletek alakulása nem teljesen átlátható. Az árak emelkedése az Agrárgazdasági Kutató Intézet Piaci Árinformációs Rendszerének adataiból is kiolvasható: az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehér, vörös és rozé borok 2018. február-március havi árainak átlaga mintegy 5-8 százalékkal magasabb, mint a januári árszint.
Hajdu Zoltán, a HNT szakmaközi részlegvezetője szerint azonban a hazai borok árának emelkedését nem csak a nemzetközi piaci helyzet, de a magyar borászatok termelési költségeinek folyamatos emelkedése is indokolja. 2017-ben a havi minimálbér 15 százalékkal, 127500 forintra, a garantált bérminimum 25 százalékkal, havi 161000 forintra nőtt, amit 2018. január 1-jével újabb jelentős mértékű emelés követett, így a minimálbér havi 138 000, illetve 180 500 forintra nőtt. Ezzel párhuzamosan a bérre rakodó munkáltatói járulékterhek is emelkedtek: hiába csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke 2018-ban 22,5-ről 19 százalékra, az ennél jóval magasabb mértékű kötelező béremelések miatt a munkáltatók összegszerűen egyre több járulékot fizetnek be a dolgozók után az államkasszába, és e terhek 7 év alatt mintegy 66 százalékkal emelkedtek. A szakember szerint a gondokat tetézi, hogy folyamatosan szűkül az a réteg, amelynek tagjai bevonhatók a szőlészeti munkákba, így a termelők nem csupán az előírtnál is magasabb béremelésekre, de munkaközvetítők közbeiktatására is rákényszerülnek, ami tovább növeli a költségeiket.
(forrás: HNT)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön