Tejipar

A Tej Terméktanács folyamatosan monitorozza a tartós tejek kiskereskedelmi árát, és úgy tapasztalta: a vásárlók tizenegy-tizenhárom százalékos árcsökkenéssel találkoznak a boltokban. Mi több, megfordultak az arányok: több a magyar, mint a külföldi tej.


Az év elejétől csak a tartós tejek áfája csökkent, hiszen a nyers és a friss tejek után fizetendő forgalmi adó már 2017-től alacsonyabb lett. A kormány lényegében a folyamatot fejezte be azzal, hogy most az UHT és az ESL tejek áfája is 18 százalékról ötre csökkentek – mondta el Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A fogyasztóknak fontos tudni, hogy ezek a tejek nem azért állnak el ilyen sokáig, mert bármilyen tartósítószert tartalmaznak, hanem a pasztőrözés miatt. Az eljárással elpusztítják a mikroorganizmusokat és a káros anyagokat, és a doboz hét rétege biztosítja, hogy a tej sokáig eltartható. Az ESL tejek 21 napig, az UHT technológiával készített tejek pedig több hónapig tárolhatók.
– Az Európában előállított UHT tejek egy része kibírja a hajóutat akár Kínáig is, és ott is több hónapig a polcon tarthatók – hangsúlyozta.

Harcz Zoltán közölte: tavaly az év második felében a Tejterméktanács folyamatosan figyelte, hogy mennyibe került a tej, és ehhez rögzítette a januári árakat. Azóta is hetente figyelik az árindexet, és megállapították, hogy a kiskereskedelmi láncok a fogyasztóknak adták a 11-13 százalékos árcsökkentést.

Arra a felvetésre, hogy korábban – nem ritkán azért, hogy trükközzenek az áfával – szlovák területről özönlött Magyarországra az UHT tej, Harcz elmondta: változott a helyzet, és nyolc év alatt megfordultak az arányok: a hűtendő tejek mintegy 100 százaléka, az UHT tejeknek pedig nagyjából 85 százaléka magyar. Korábban ezek az arányok pont fordítottak voltak, Szlovákiából és Csehországból áramlott be az import tej.
– Nem feltétlenül ez okozta a problémát, hanem inkább az, hogy a szlovák és cseh tejek általában a legolcsóbbak voltak a piacon – mutatott rá.

A Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta: sokat vásárolt úgy tejet, hogy ugyanabból az üzemből, azonos gyártási idővel a szlovákiai árnál 50-100 forinttal olcsóbban tudta Magyarországon megvenni. Úgy vélte, a különbözet csak áfacsalásnak, vagy dömpingárnak lehet következménye, ez utóbbit viszont kizárták, hiszen akkora készletek érkeztek az országba, hogy a szlovák feldolgozók nem értékesíthették a teljes mennyiséget ár alatt.
– Sokat tüntettünk, tárgyaltunk, bejelentettük a nagykereskedőket a hatóságoknál, mire elértünk odáig, hogy megforduljanak az arányok – hangsúlyozta. –Az áfacsalt import olyan irreálisan alacsony áron érkezett az országba, amely a hazai értékesítési lehetőségeket is befolyásolta, hiszen ehhez az illegálisan lenyomott árhoz kellett alkalmazkodnia a hazai tejtermelőknek is.

Fontos, hogy azt a jó minőségű nyerstejet, amit Magyarországon nyernek ki a termelők, az országon belül dolgozzák fel bármilyen tejtermékké, és itt is próbálják meg eladni.
– A magyar külkereskedelmi mérlegből is kiderül, hogy a nyerstej külföldre megy, és helyette feldolgozott termékek érkeznek az országba. Ráadásul a kereskedelmi politika az árakat is lejjebb nyomja; ha Északnyugat-Európában túl sok tejet termelnek, akkor igyekeznek megszabadulni a feleslegtől, hogy a belső piacukon magasan tarthassák az árakat – ismertette.

A következő lépés, hogy a terméktanács elmagyarázza a fogyasztóknak: vegyék meg a közismert magyar márkákat. Fontos a közösségi marketing és a növényialapú italokkal kapcsolatos felvilágosító kommunikáció is, hiszen a növényi italgyártók bármilyen italra – rizs, zab, mandula – ráfogják, hogy tejről van szó.
– Abból látszik, hogy a tejtermékek marketing szempontból még mindig értékesek, hogy a margarint vajas ízesítéssel adnak el vagy egy rizses növényi terméket joghurtkultúrával egészítenek ki. A terméktanács tiszteletben tartja, ha egészségügyi okokból növényi alapú italokra kell cserélni a tejet, de elvárják, hogy ezekkel a folyadékokkal kapcsolatban is megfelelő tájékoztatást kapjanak a fogyasztók – jegyezte meg.


(hirado.hu) (fotó: MTI)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei