`

Az ország területének 80 százalékát kitevő termőterület 25 ezer hektárral növekedett 2015-höz képest – derült ki a statisztikai hivatal összeállításából. Idén 5,1 százalékkal több, összesen 7,9 millió tonna kalászos gabona termett a tavalyinál.

 


Az ország területének 80 százalékát kitevő termőterület 25 ezer hektárral növekedett 2015-höz képest, ami főként a nem hasznosított mezőgazdasági területek újra művelés alá vonásának az eredménye – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A termőterületnek közel háromnegyede (5,4  millió hektár) a szűkebb értelemben vett mezőgazdasági terület, amely a szántó, a konyhakert, a szőlő, a gyümölcsös és a gyep művelési ágak között oszlik meg. Az állandó gyepterületek fenntartására irányuló zöldítési gyakorlat miatt a termőterület-növekedés jelentős része (90 százalék) a gyep művelési ágban jelentkezett. Ez 0,3 százalékpontos emelkedést jelent az előző évhez képest, így 2016-ban országosan 784 ezer hektáron kaszáltak vagy legeltettek.
2016-ban a gazdaságra azonosítható mezőgazdasági terület 60 százalékát (2 millió 911 ezer hektár) egyéni gazdaságok, 40 százalékát (1 millió 907 ezer hektár) gazdasági szervezetek művelték.


Nőtt az egyéni gazdaságok földhasználata


Folytatódott a már korábbi években is megfigyelt átrendeződés a használt szántóterületeknél: a gazdasági szervezetek egyre koncentráltabban, de egyre kevesebb szántóterületet használnak (2016-ban 1643 ezer hektár), míg az egyéni gazdaságok művelése alatt álló területek közel 90 ezer hektárral gyarapodva 2336 ezer hektárra nőttek
2016 júniusában az ország területének 47 százalékát művelték szántóterületként, ami mintegy 3 ezer hektárral haladta meg az egy évvel korábbi értéket. A zöldítés hatása bár kisebb mértékben, de továbbra is érzékelhető, közel 10 százalékkal nagyobb területet ugaroltattak és több, mint 59 ezer hektárral nagyobb területen vetettek szálastakarmányt 2015-höz képest. A kukorica területének csökkenésével párhuzamosan más gabonafélék, mint a tönköly- és durumbúza, az őszi árpa, valamint a repce, illetve a napraforgó vetésterülete növekedett.


Csökken a búza vetésterülete


A hasznosított szántóterület 60 százalékán termesztettek gabonaféléket 2016-ban, ez a növénycsoport 2015-höz képest közel 5, míg 2011–2015 átlagához képest több mint 7 százalékkal kisebb területet foglalt el, így folytatódott az előző évben tapasztalt visszaesés. A 2,6 millió hektáros vetésterület két legjelentősebb növénye az őszi búza, valamint a kukorica közel 1–1 millió hektáros területtel.
A búza vetésterülete a folyamatos csökkenést követen 2016-ban közel 13 ezer hektárral növekedett, a durumbúza, a tönkölybúza és az alakor területnövekedésének köszönhetően. Az őszi búza területe ugyanis kismértékben, de idén is csökkent, részben azért, mert a korábbi kedvező terméseredmények és a magas zárókészletek miatt várható alacsonyabb értékesítési árak mellett a gazdák kisebb területen vetettek. Az étkezési szokások és a kereslet megváltozásával azonban egyre inkább terjed a más búzafélék vetése. A tönkölybúza vetésterülete 6 év alatt 4,5-szeresére, míg a durumbúzáé kétszeresére nőtt.
Jelentősen, 24 százalékkal csökkent a rozs vetésterülete az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A 30 ezer hektáros érték az utóbbi 6 év legalacsonyabbja, a 2011–2015. évek átlagának is csak 83 százaléka.
Őszi árpát 2011-től folyamatosan növekvőterületen vetnek. Ez a tendencia 2016-ban is folytatódott, az előző évihez képest több mint 20 százalékkal – 47,5 ezer hektárral –, míg a 2010-es értéknél már közel 75 ezer hektárral nagyobb területen termesztették.
Ezzel párhuzamosan a tavaszi árpa vetésterülete hasonló mértékben csökkent: 2016-ban az előző évi mintegy 60 százalékát érte el, ami 30 ezer hektár csökkenést jelent a vetésterületben. Az őszi és a tavaszi árpa vetésterülete együttesen 17,4 ezer hektárral nőtt 2015-höz viszonyítva.


Túlkínálat miatt kevesebben vetették kukoricát


A kukorica vetésterülete jelentősen csökkent a növény iránt mutatkozó alacsonyabb kereslet miatt. A 135 ezer hektáros változás következtében a 2016. évi vetésterület az egy évvel korábbinak csak a 88 százalékát éri el. A csökkenés részben azzal magyarázható, hogy az elmúlt évek bőséges termései túlkínálatot eredményeztek. Ezt tovább fokozta, hogy a kőolaj alacsony világpiaci ára mellett már kevésbé versenyképes a bioetanol, a mérséklődő igény pedig a vetésterület csökkenésének irányába hatott.
A napraforgó a kedvező terményáraknak köszönhetően évről évre népszerűbb a gazdálkodók körében. Vetésterülete több mint 18 ezer hektárral nagyobb a tavalyinál, a 2011–2015. évek átlagához viszonyítva 6,5 százalékos a bővülés.


Jobb a termésátlag


Ami pedig a terméseket illeti: idén 5,1 százalékkal több, összesen 7,9 millió tonna kalászos gabona termett a tavalyinál 0,4 százalékkal kisebb területen. A termésátlagok az összes gabona esetében felülmúlták a 2015-öst. A magasabb hozamok a KSH szerint a tavalyi évhez hasonlóan leginkább a növények számára kedvező időjárással magyarázhatók.
Az idei 5,592 millió tonnás búzatermés 4,9 százalékkal több a 2015-ösnél, és 17,6 százalékkal nagyobb az elmúlt öt év átlagánál. A gabonát 1,1 százalékkal nagyobb területről, 1,040 millió hektárról takarították be. A termésátlag hektáronként 5,38 tonna volt, ami 1988 óta a legmagasabb Magyarországon.
Az árpatermés 14,2 százalékkal haladta meg a tavalyit és 1,608 millió tonnát tett ki, a termésátlag 8,0 százalékkal javult és elérte a 5,14 tonnát hektáronként. Az árpa betakarított területe az előző évinél 5,6 százalékkal nagyobb, 313 ezer hektár volt. A 2016-os az eddigi legmagasabb termésátlag árpából Magyarországon, a termésmennyiséget pedig csak az 1992. évi múlta felül. Őszi árpából 27 százalékkal több, tavaszi árpából viszont harmadával kevesebb termett, mint 2015-ben.
Zabból 36 ezer hektárról, a tavalyinál 21,6 százalékkal kisebb területről összesen 101 ezer tonnát, az előző évinél 21,2 százalékkal kevesebb termést takarítottak be. A gabona átlagos hozama hektáronként 2,85 tonna volt, szinten maradt.
Rozst ebben az évben 27 ezer hektáron, a tavalyinál 29,2 százalékkal kisebb területen arattak. A 81 ezer tonnás termés a tavalyi évhez képest 22,3 százalékkal csökkent, a hektáronként 3,02 tonnás termésátlag viszont 9,4 százalékkal magasabb volt.
A tritikálé betakarított területe 114 ezer hektár volt, 10,4 százalékkal csökkent. A learatott termés mennyisége 472 ezer tonna volt, ami 6,0 százalékkal kevesebb, mint 2015-ben. A hektáronként 4,14 tonnás termésátlag 4,8 százalékkal nőtt.


(KSH)

X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám