Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A 2016-os rekordév eredményeit nem sikerült megismételni vagy túllépni, így a nyári aratások után a legtöbb növényfaj termésmennyisége és hozama is csökkent. A gazdálkodókat pedig csak a támogatások tartják életben.

A nyári aratások a tervezett augusztus elsejei határidőre, optimális körülmények között befejeződtek, valamennyi növényfaj esetében a minőség jónak mondható – adott bevezetőként rövid összegzést Czerván György agrárgazdaságért felelős FM-államtitkár az Aratási Koordinációs Bizottság (AKB) szerda délelőtti, az aratási helyzetet áttekintő tanácskozása után.

A bizottság számára a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara készített egy statisztikai összefoglalót a július 31-i állapotról, amelyen néhol még nem a százszázalékos betakarítási helyzet szerepel, ám az államtitkár megjegyezte, hogy mára, augusztus 2-ra ezekről is teljes adatsor állt az AKB rendelkezésére. Hozzátette, ugyanakkor az eredményeken ezek a hiányzó számok érdemben nem változtattak.

A számokból pedig az látszik, hogy a 2016-os rekordévet idén nem sikerült a növénytermesztésnek megdöntenie. Az összes termőterület 2,7 százalékkal csökkent, az ezeken megtermelt növényfajok összes termésmennyisége közel 600 ezer tonnával csökkent a tavalyihoz képest. Csupán csak a tavaszi árpa, a rozs, a zab termésmennyisége emelkedett valamelyest. A hozamot tekintve szintén ez a három kultúra, valamit a tritikálé produkált kis mértékben jobbat. Az ötéves (2012-2017) átlagot nézve – ami viszonyításnak megfelelő, hiszen két rekord-, illetve 1-1 jó, közepes és gyenge év adatai szerepelnek benne – viszont a legtöbb növényfaj termése és hozama is emelkedett.

Czerván György néhány megyei adatot is említett, és a felhozott példák alapján Nógrád megye az őszi árpa és az őszi búza tekintetében is a gyengébben teljesítők közé tartozik (4-4 tonna/hektár termésátlag), ellenben Tolnában ez a két faj „jól ment” (6,5 illetve 6,2 tonna/hektár). A Dunántúl nagyobb részében pedig inkább az étkezési minőségű búza, az Alföldön pedig a takarmánybúza termett nagyobb mennyiségben. Úgy vélte, a belföldi szükségletet az idei mennyiség fedezi, és jut exportra is.

A szélsőséges megyei helyzet, illetve a tavalyihoz képest csökkenő mennyiség okai az államtitkár szerint összetettek. Úgy vélte, egyaránt szerepet játszottak benne az eltérő talajadottságok, a csapadékeloszlás területi egyenetlensége, az őszi vetések eltérő kezdése, a hideg, tartós hótakaró nélküli tél, a különböző termesztéstechnológiák és műtrágyafajták használata. Vancsura József, Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke annyit tett hozzá, hogy a szövetség előzetesen attól tartott, hogy 10-15 százaléknál nagyobb lesz az előző évhez viszonyított visszaesés, de szerencsére ez nem következett be. Ő maga közepesnek minősítette az idei betakarítási eredményeket.

Nem elhanyagolható nézőpont az sem, hogy a gazdálkodók a betakarítás utáni értékesítés során mennyi bevételre tesznek szert. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) árjelentései alapján a malmi búzánál 42 844 forint volt a tonnánkénti ár, szemben az egy évvel ezelőtti 39 659 forintos tonnánkénti árral. A takarmánybúzánál 41 270 forintot tett ki a tonnánkénti ár, míg egy évvel korábban 36 710 forintot.

Czerván György szerint amennyiben nem lenne területalapú támogatás az érintettek számára, akkor idén is masszívan veszteségesek lennének, mert a gabonapiaci árak az elmúlt két év kismértékű ingadozásai után alacsony szinten stagnálnak. Mint mondta, egyedül a repcetermelők lennének a támogatások nélkül is nyereségesek. Vancsura József úgy vélte, csapdahelyzet áll fenn, hiszen a versenyképesség-javulást többek között új technológiák alkalmazásával lehetne elérni, de ezek bevezetésére meg – a szerinte is alacsony és megalázó árak miatt befolyó kevesebb pénzből – nincs lehetőség. Ugyanakkor az államtitkár bízik abban, hogy a piac előbb-utóbb elismeri majd az étkezési búza jó minőségét, és ez az emelkedő árakban is jelentkezni fog majd.

(nak.hu)