Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Ugyan jó cseresznye- és meggytermés várható idehaza is, és vannak nemzetközileg is keresett meggyfajta-alanyok, attól ez még nem fedi el az akut problémákat. Persze vannak kilábalási lehetőségek.

Az első cseresznyéket május közepén kezdték szüretelni a termelők, a meggy szedése nem sokkal később indult el. A FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács minapi elemzése szerint utóbbi szezonja június végén, július első napjaiban befejeződik, ami 3-4 hetes betakarítási és feldolgozási szezont jelent a szokásos 5-6 héttel szemben.

Az érési, szedési időszakhoz igazodva rendezte meg Érden hagyományos, „Cseresznye-meggy tanácskozás és fajtabemutató” című rendezvényét a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézete 2018. június 7-én, amelyen Lakatos Tamás intézetigazgató is megerősítette a terméktanács előrejelzését, azt, hogy itthon és az EU-ban is jó meggy-, illetve cseresznyetermés várható idén. Viszont más ágazatbeli problémákat és teendőket is megfogalmazott.

Negatívumok

Mint mondta, örömteli, hogy az intézetben előállított meggy-szaporítóanyagok kelendőek a dél- és kelet-európai államokban (főleg Szerbiában, Ukrajnában és Moldovában volt erős telepítési kedv), ám ez azt is jelenti, hogy rövid időn belül ezekben az országokban komoly termésmennyiségre lehet számítani, ebből pedig jelentős tétel gyümölcs akár vissza is kerülhet a magyarországi piacra. Lakatos Tamás hozzátette, az itthoni extenzív iparimeggy-termelés ebben a formában hosszú távon fenntarthatatlan – pláne akkor, ha az említett térségi országok meggyei is magyarországi feldolgozókban landolnak majd –, ezért a termelőknek talán érdemesebb lenne fajta- és technológiaváltáson gondolkodni, hogy inkább a frisspiaci fogyasztást javítsák, ami amúgy is kívánatos lenne. Szerinte másik út lehet még a biotermelés erősítése, hiszen a magas hozzáadott-értékű termékek számára új piacok nyílhatnak meg, ezekről pedig – a rentábilis termelést elősegítő – többletbevétel is érkezhet.

Bármelyiket is válasszák, az időjárás azért komoly termésalakító tényező marad. Sőt, ahogy Kelemen Péter, az Agro-Consulting Kft. munkatársa megfogalmazta, az idei év elején, illetve a tavasz során tapasztalt hektikus időjárás (decemberi, januári tavaszias meleg; márciusi, áprilisi télies hideg) „lesz gyakori ezentúl”. Úgy vélte, a jelenség hatásait az öntözéssel befolyásolni lehet, és aki ezzel nem törődik majd, az bizony versenyhátrányba kerül. Ha már kereskedés: Kelemen Péter megjegyezte, érdemes lenne erős termelő szervezeteket létesíteni, és a piacon ezekre bízni a megtermelt cseresznye és a meggy értékesítését az önálló eladások helyett.

Egy további, összességében a kertészetre jellemző gondot jegyzett meg ágazati – a KSH legutóbbi gyümölcsültetvény-összeírásának adatait ismertető – elemzésében Bittsánszky Márton, az agrártárca főosztályvezető-helyettese: a munkaerőhiányt. Megoldási lehetőségként említette a digitalizációt, a gépesítést, az egyszerűsített foglalkoztatás feltételeinek javítását, a munkát terhelő adók és járulékok további csökkentését, a munkahelyvédelmi akciótervet, a hatéves bérmegállapodást, a közfoglalkoztatásból a versenyszférába történő átmenet támogatását (ezzel együtt a köz- és az egyszerűsített foglalkoztatás közötti összhang megteremtését), a munkaerő-mobilitás ösztönzését és a szakképzés fejlesztését.

Pozitívumok

De nem csak rossz híreket „mondtak” a rendezvényen. Éppen Bittsánszky Márton osztotta meg azt az információt, hogy – a kelet-európai államokhoz hasonlóan – azért itthon is van igény az újabb ültetvényekre. Mint mondta, a Vidékfejlesztési Program vonatkozó pályázatára összesen 208 darab cseresznye- és meggyültetvény-telepítési igény érkezett (ebből 9 kombinált, 124 meggy, 75 pedig cseresznye) 5,3 milliárd forint forrással, amiből eddig 87 darabra, 1,7 millió forint kerettel már kötelezettséget is vállalt az irányító hatóság.

– A sajmeggy-alanyainkat a jó és megbecsült fajták között tarják számon a világban. Óriási potenciál van benne, ha hungarikumként próbálnánk meg értékesíteni a globális piacon – említett egy másik jó hírt Dr. Hrotkó Károly, a Szent István Egyetem Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékének egyetemi tanára. A szakember szerint azért vannak ilyen kedvező helyzetben a magyar alanyfajták, mert az egyetlen rivális, a francia SL64-hez képest a magyar klónalanyok jobb tulajdonságokkal rendelkeznek. Például szárazság- és hőstressz-tűrése, a meszes talajhoz való alkalmazkodása, az újratelepítési tűrés, a télállósága és az agrobacterium-toleranciája miatt több országban is életképes, így Kína, Törökország, Irán, Spanyolország és az Amerikai Egyesült Államok is fontos piacuk lehet.

Ez a három magyar sajmeggy-klónalanyfajta a „Bodány”, az „Egervár” és a „Magyar”, amelynek bevezetésén dolgozik a Hrotkó Károlyt is a soraiban tudó kutatócsoport. Mint mondta, Dél-Afrikában egy faiskola licencszerződéssel már megkezdte a „Bodány” szaporítását, egy kínai céggel előrehaladott tárgyalásokat folytatnak szintén egy licencszerződésről, és érdeklődés van iránta Chiléből és Olaszországból is.
– Sajnos Magyarországon senki sem szaporítja a legjobb magyar alanyokat – árnyalta azért a nagyon kedvezőnek tűnő helyzetet Hrotkó Károly.

(nak.hu/RF)