Azoknak az országoknak a mezőgazdasága termel hatékonyabban és termékeivel versenyképesebb a nemzetközi piacokon, ahol a gépellátottság és a gépesítési színvonal is magasabb. A magyar mezőgazdaságnak e tekintetben is van hova fejlődnie – írta elemzésében az Agrárium7.
A termelést és az ahhoz szükséges gépellátottságot a birtokstruktúra és a termelési szerkezet is befolyásolja. A kisebb, elaprózottabb birtoktesteken a gépek kevésbé képesek hatékonyan és jó kapacitáskihasználással termelni, mint a nagyobb tábla- és birtokméretek esetén. Ez utóbbiaknál a gazdálkodás eredményei is magasabbak, amely lehetővé teszi a gépesítési színvonal gyorsabb emelését is. Magyarországon a statisztika 427.732 db gazdaságot tart nyilván (2017), amelyeknél az átlagos birtoknagyság 12,8 ha/gazdaság. Az elmúlt nyolc évben a gazdaságok száma 25 %-kal csökkent az átlagos birtokméret 47 %-kal nőtt. Összehasonlításképpen, a mérsékelt égövön termelő hasonló nagyságrendű, a miénknél fejlettebb mezőgazdasággal rendelkező európai országokban, Belgiumban 37.800 db, Dániában 38.300 db, Hollandiában 67.500 db a gazdaságok száma, de a lényegesen nagyobb földterülettel és mezőgazdasággal rendelkező Németországban is csak 285.000 db. A magyarországi 424.732 statisztikai gazdaság közül, csak 365.000 rendelkezik földterülettel. Ezeknek is 57,5 %-a 244.200 gazdaság 1 ha alatti területen gazdálkodik, amelyek zömének a gépesítés szempontjából kisebb a jelentősége, vagy speciális gépesítést igényel. A gépesítés szempontjából a többi 120.800 db gazdasággal, ezen belül is a 10 ha feletti 60.700 db gazdasággal lehet komolyan számolni.
A magyar mezőgazdaságot napjainkban 159.000 db sajátmotoros erőgép szolgálja, ezek közül 120.160 db a traktorok és 10.770 db a gabonakombájnok száma. Az utóbbi években a traktorok és kombájnok száma is csökkent, de a motorteljesítményük és a kapacitásuk növekedett. A mezőgazdasági termőterületre vetített teljesítményellátottság 2,4 kW/ha, amely nemzetközi összehasonlításban alacsonynak számít. A fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok ezen mutatója két-, két- és félszerese a magyarországinak.
Az alapvető energiaszolgáltató traktorok mellett a második legfontosabb kulcsgépek a gabonakombájnok, amelyeknek jobb években 3 millió hektár területről, akár 17 millió tonna szemesterményt (kenyér- és takarmánygabonát, olajos magokat stb.) kell betakarítani. Jelenleg 10.770 gabonakombájn végzi az aratandó növények betakarítását az országban. Ezeknek 68,8 %-a egyéni gazdaságokban, 31,2 %-a a gazdasági szervezetekben üzemel. Egy gabonakombájn által éves átlagban betakarítandó terület 279 ha/gép, amely az egyéni gazdaságokban 236 ha/gép, a gazdasági szervezetekben pedig 372 ha/gép. Eltérő az átlagos motorteljesítményük is, az előzőeknél 190 LE, az utóbbiaknál 273 LE átlagosan. A nagyobb teljesítményű gabonakombájnok a gazdasági szervezeteknél találhatók. A hazai kombájnsűrűség csak fele a nyugat-európai átlagnak, azaz egy gabonakombájnok kétszer akkora területen kell elvégeznie a betakarítást, mint a nyugati szomszédainknál.
A KSH felmérése szerint 5.000 db magajáró rakodógép dolgozik a mezőgazdaságban, ennek 40 %-a az egyéni gazdaságokban 60 %-a pedig a gazdasági szervezetekben. Az átlagos motorteljesítményük az előző esetben 63, az utóbbi esetben 75 LE. Ez azt jelenti, hogy a kisebb 3 tonna alatti emelőképességű változatok vannak többségében, kedvező ugyanakkor, hogy évente átlagosan 8-10 %-os a megújulási rátájuk és 73 %-ban a mezőgazdaságban jobban kihasználható, sokoldalúbb teleszkópos változatok kerülnek beszerzésre. A tehergépkocsi-park a rendszerváltás után drasztikusan (felére) csökkent az utóbbi időben 15.600-15.800 db körül stabilizálódni látszik. Ezeknek mintegy egyharmada üzemel a gazdasági szervezetekben, kétharmada az egyéni gazdaságokban
További részletek itt.
(forrás: agrarium7.hu)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön