Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Egy tudóscsoport tanulmánya szerint lehetséges olyan szarvasmarhákat tenyészteni, amelyek kevesebb metánt bocsátanak ki.

A szarvasmarha genetikája erős hatással van arra, hogy a bendőben milyen a mikroorganizmusok összetétele – mutatta ki egy nemzetközi tudóscsoport a Science Advances című folyóiratban megjelent tanulmányában.

– Bemutattuk, hogy a szarvasmarhában lévő metánt termelő mikrobák típusát és szintjét nagy mértékben az állat genetikai összetétele szabályozza. Ez azt jelenti, hogy kiválaszthatunk tenyésztésre olyan marhákat, amelyek bendőjében kisebb valószínűséggel vannak metánt nagy mennyiségben termelő baktériumok – mondta John Williams, az Adelaide-i Egyetem állatorvostudományi karának professzora, a tudóscsoport egyik vezetője.

A kérődzők ezen üvegházhatású gáz jelentős előállítói, az emberi tevékenységből eredő metánkibocsátás 37 százalékáért felelősek. Egyetlen szarvasmarha átlag 70-120 kilogramm metánt bocsát ki évente, és világszerte manapság mintegy 1,5 milliárd szarvasmarhát tenyésztenek – olvasható a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportálon.

A kutatók ezer szarvasmarha bendőváladék-mintáinak mikrobiomját elemezték, mérték takarmányfogyasztásukat, metánkibocsátásukat, hogy mennyi tejet adnak, illetve más biokémiai jellemzőiket is megfigyelték. A tanulmányba csak tejelő szarvasmarhákat vontak be, de a bendőben lévő mikrobák típusának öröklődése a hízómarha esetében is hasonló.

– Azt már tudtuk, hogy az étrend megváltoztatásával lehet csökkenteni a metánkibocsátást. A genetika megváltoztatása azonban jóval jelentősebb, ily módon olyan szarvasmarhákat tenyészthetünk, amelyek állandóan kevesebb metánt bocsátanak ki – magyarázta Williams professzor. Hozzátette: az alacsony metánkibocsátású szarvasmarhák tenyésztése ugyanakkor függ más szempontoktól is, figyelembe kell venni a tej minőségének változását és a betegségeknek ellenállást is, ugyanis találtak összefüggést a szarvasmarha mikrobiomja és tejtermelő képessége között.