Bár a hosszan tartó forróság után igazi felüdülést jelentett a földeknek az elmúlt napokban lehullott csapadék, a viharok egyes térségekben alaposan megtépázták a termést.
A Magyar Idők körképéből kiderül, hogy a legjelentősebb kiesés az aratás előtt álló repce- és búzatáblákon jelentkezhet, az orkánerejű szél ugyanis sok helyen eltörte a kalászosok szárát, a jég pedig kiverte a szemeket. A gyümölcsösök ugyancsak alaposan megszenvedték a vihart: a veszteségek miatt kajsziból, meggyből és almából is kevesebb kerülhet idén a piacokra. Az orkán a fóliasátrakat sem kímélte.
Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a lapnak elmondta, bár pontosan egyelőre nem lehet tudni, hogy mekkora kiesést okoztak a viharok az országban, a felmérések eredményére ugyanis még várni kell, becslése szerint akár a 10 százalékot is meghaladhatja a veszteség a szántóföldeken. A legjobban azok a gazdák jártak, akik még a vihar előtt be tudták takarítani a terményt. Ugyan országos szinten még nem kezdődött meg az aratás, minden gazda éberen figyeli, hogy a szemek víztartalma mikor csökken 14-15 százalék alá. Amint lehet, megkezdik a munkákat. Nem érdemes kockáztatni, a vihar és a betakarítás előtti eső ugyanis sokat ronthat a termény minőségén – emelte ki Vancsura József. A búza és a repce mellett a borsóültetvényeket is elverte a jég. Bár a hüvelyeken kívülről nincs nyoma a kárnak, a borsószemek azonban belül rothadásnak indultak.
A kertészetekben is nagy pusztítást hagytak maguk mögött az elmúlt napok viharai. Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Fruitveb elnöke szerint alig találni olyan megyét, ahol ne okozott volna gondot az időjárás. A károk azonban lokálisan jelentkeztek, egyes településeken belül is eltérő volt a veszteség mértéke. Egyelőre nincsenek pontos adatok az ítéletidő okozta kiesésről az ágazatban, az országos összesítés a jövő hét közepére készülhet el. Ledó Ferenc szerint a vihart az érő gyümölcsök viselték a legnehezebben. A kajsziültetvényekben a nagy erejű szél okozott gondot, amely sok helyen leverte a gyümölcsöt a fákról, sőt gallyakat tört le és fákat csavart ki. A meggyültetvényekben a viharos szél mellett a nagy mennyiségű csapadék tizedelheti meg a termést. A felhőszakadások miatt félő, hogy megrepedezik a gyümölcs, amit így később nemhogy étkezési meggyként nem tudnak eladni a termelők, de még befőttnek sem lesz megfelelő a minőség. Ledó Ferenc úgy látja, az érintett termelők jobb esetben a léüzemeknek tudják majd eladni a megrepedt meggyet, aminek az értéke a felét sem éri el az étkezési vagy a feldolgozásra szánt árunak. Így borítékolható a veszteség. A szabolcsi térségből is jelentettek viharkárokat, az almáskertek egy részét elverte a jég. Itt a meggyhez hasonlóan szintén a gyümölcsök minősége romlott.
A fóliasátrak esetében is előfordultak károk, ezekben a jég mellett a viharos erejű szél okozott problémát. A szerkezetek 80-100 kilométer per órás szélerőig bírják a terhelést, afölött azonban már megbonthatja a sátrakat a vihar. A gazdák nem tudtak védekezni a viharos lökések ellen, a nagy meleg miatt ugyanis mindenhol nyitva voltak a szellőzőnyílások, így a szél könnyen be tudott jutni a sátrakba – jegyezte meg Ledó Ferenc. A fóliasátras, úgynevezett hajtatott termelés esetében ráadásul a mezőgazdasági biztosítások sem számítanak túl népszerűnek. A gyümölcsösök jelentős részére már kötöttek biztosítást a gazdák, ahogyan a nagyobb zöldségtermelőknek is fontos a védelem. Az érintettek a piaci mellett állami kártalanításra is számíthatnak, a termelőknek 15 napjuk van arra, hogy bejelentsék, ha 30 százaléknál nagyobb veszteségük keletkezett. Ezután kaphatnak támogatást a kárenyhítési alapból.
Magyar Idők
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön