Környezetgazdálkodás

Az agrártárca az új zártkerti programmal ezen ingatlanok mezőgazdasági célú használatának fejlesztését segítené. A legnagyobb területű zártkertek Borsodban, a legtöbb pedig Zalában található.


Átfogó zártkertfejlesztési program kidolgozását kezdte meg a közelmúltban a Földművelésügyi Minisztérium. A kisparcellás művelésű dombvidéki szőlőhegyek és az alföldi gyümölcsöskertek a magyar táj karakteres elemei, ezért értékeik megőrzése kiemelt feladat – véli az agrártárca. Magyarországon jelenleg mintegy kétszázezer hektáron több mint egymillió, jelentős részben elhanyagolt állapotú zártkerti ingatlan található. Ezek jellemzően a települések határában lévő, főként kézimunka-igényes, apró parcellás szőlő- és gyümölcsterületek, amelyeket az elmúlt évtizedekben nagyüzemi gazdálkodásba nem vontak be.

Legtöbb esetben a rendezetlen tulajdoni viszonyok következtében parlagon állnak, megműveletlenek. A zártkertek hasznosításával kapcsolatos problémák megoldása céljából a Földművelésügyi Minisztérium 2014-ben öt megyét – Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg – jelölt ki annak érdekében, hogy az ott lévő valamennyi zártkert állapotát felmérjék. Jellemző a hasznosítási kötelezettség elmulasztása. Előfordul, hogy nem jelentik be a művelésiág-változásokat.

Országos viszonylatban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében vannak a legnagyobb területen zártkertek, míg az ingatlanok számát tekintve Zala megye rendelkezik a legtöbb zártkerti ingatlannal. Zala megyében található a legelaprózottabb birtokszerkezet a zártkerti besorolású területek viszonylatában. A nyilvántartásban zártkertként szereplő ingatlanok művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetését az érintett ingatlanok tulajdonosai ez év december 31-ig kérhetik. Fontos megjegyezni, hogy a művelési ág, például szántó, legelő átminősítését kérhetik kivett területre az érintettek, nem pedig a zártkerti terület besorolási kategóriájának megszüntetését.

Az új szabályozás rendeltetése, hogy a nem eredeti céljuknak megfelelően használt zártkerti ingatlanok tényleges funkciójuknak – például lakóingatlan, üdülő – megfelelően foroghassanak az ingatlanforgalomban, jelentősen megkönnyítve adásvételüket. Az agrártárca elsődleges szándéka, hogy a programmal megteremtse azt a háttér-infrastruktúrát, amely a már gondozásba vett területek megközelítését segíti elő, illetve lehetőséget teremt az elhanyagolt területek újra gondozásba vételéhez. A tárca az új zártkerti program révén nem a lakóövezet kialakításához szükséges infrastruktúra-fejlesztést kívánja támogatni, hanem a zártkerti ingatlanok mezőgazdasági célú használatát elősegítő fejlesztéseket, valamint olyan közösségi funkcióként történő hasznosítást (oktatás, szemléletformálás, hagyományőrzés), amelyek a tervezett támogatási összeggel arányosan megvalósíthatóak.

A programra kétmilliárd forint vissza nem térítendő támogatás áll rendelkezésre, önkormányzatok vagy önkormányzati konzorciumok pályázhatnak, projektenként megközelítőleg tízmillió forint mértékben, önerőre nincs szükség. A program eredményeképpen várhatóan mintegy kétszáz település jut fejlesztési forráshoz. (forrás: Magyar Hírlap)

 


Sikeres program

Idén már harmadik alkalommal hirdette meg a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a zártkerti revitalizációs programot, 34 település mintaprogramja valósulhat meg 300 millió forintos támogatással - mondta a környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár a 2017. évi zártkerti revitalizációs program pályázatának eredményéről tartott sajtótájékoztatón. V. Németh Zsolt kiemelte: a program sikeres, az előző két évhez hasonlóan az idei évben is nagy érdeklődés volt az önkormányzatok részéről a zártkerti szőlők és gyümölcsösök megújítása iránt, a 38 pályázóból 34-et részesítettek egyenként 6-10 millió forintos támogatásban.

A program első két évében 50 településen 477 millió forint értékben valósultak meg fejlesztések, ennek során az önkormányzatok az osztatlan közös tulajdonban lévő gondozatlan földrészleteket felvásárolták, összevonták. A tájfajtákat megőrizve ötvenezer facsemetét, szőlőtövet ültettek el és 80 hektár terület újult meg. Az idén a legtöbb pályázat Zala és Vas megyékből érkezett. A nyertes önkormányzatok a szerződéskötést követően, támogatási előleg igénybevételével már az idén elkezdhetik értékteremtő, tájfenntartó és génmegőrző munkájukat, így olyan fajták maradnak meg, mint a tüskés körte, cigányalma, csörgőalma vagy az aszalókörte.
Kitért arra, hogy az ország 69 településéről összegzik majd a mintaprogram tapasztalatait, és ennek alapján új, önálló programot dolgoznak ki, amelynek elindítására 2 milliárd forint hazai forrású keretösszeg áll majd rendelkezésre, és várhatóan 2017 év végéig meghirdetik. (MTI)


 

 

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Földbizottsági meghívók

Őstermelői adatok lekérdezése

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok