2017. október 10-én kezdődött és 12-én ér véget a 2017-2018-as magyar V4-elnökség első környezetvédelmi miniszteri találkozója. Az egyeztetésen többek között az EU körforgásos gazdaságra vonatkozó javaslatét és az idegenhonos invazív fajok elleni közös fellépést is tárgyalták.
Miskolcon tartják a visegrádi négyek (V4) – Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Csehország – környezetvédelmi minisztereinek, képviselőinek háromnapos találkozóját, a rendezvényen Szlovénia, Ukrajna, Bulgária és Horvátország delegációja is részt vesz. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a szerda délutáni sajtótájékoztatón egyebek mellett azt mondta: a szerdai plenáris ülésen az unió körforgásos gazdaságra vonatkozó javaslatáról, valamint a klímapolitikáról egyeztettek. Napirendre került az idegenhonos invazív fajok elleni közös fellépés témaköre is.
A körforgásos gazdaságról szóló javaslatcsomag tárgyalása az EU valamennyi tagállamában tart, lassan a végéhez közeledik. A miniszter szerint a tárgyalások eredményeként olyan szabályozás születik majd, amely teljes mértékben figyelembe veszi az egyes országok jelenlegi gazdasági, társadalmi helyzetét és hulladékgazdálkodási lehetőségeit.
– Fontos, hogy a kitűzött célok megvalósíthatóak legyenek, és a szükséges időkeret és forrás is rendelkezésre álljon – mondta a miniszter. Megjegyezte: Magyarországon az utóbbi években rengeteg fejlesztés történt a szelektív gyűjtés és a hulladék újrafeldolgozása terén, és jó lehetőség kínálkozik a rendszer kiterjesztésére is, például a biológiailag lebomló hulladék külön kezelése terén.
Az idegenhonos invazív fajok elleni egységes fellépés lehetőségeiről szólva azt hangoztatta: a téma napirendre tűzése azért fontos, mert napjainkra egyértelművé vált, hogy e fajok terjedése rendkívül komoly veszélyforrás. Az ilyen fajok megtelepedésüket követően egyre nagyobb területeket hódítanak meg, kiszorítva az őshonos növényeket és állatokat, ezzel teljesen átformálva a környezetet, ráadásul térhódításuk komoly egészségügyi és gazdasági károkat is okozhat.
– Az unióban 2014-ben alkotott jogszabály lehetőséget ad úgynevezett regionális fajlisták létrehozására is, a V4 országoknak élniük kell a regionális együttműködés lehetőségével, mert az invazív fajok terjedésének megakadályozása, a probléma kezelése csak határokon átnyúló összefogással valósítható meg – tette hozzá Fazekas Sándor.
(MTI)
Magyar elnökség
Három évre Magyarország vette át az ENSZ Környezeti Programja (UNEP) égisze alatt hét ország által működtetett Kárpátok Keretegyezmény elnöki tisztségét. Az ünnepélyes átadás-átvételre az egyezmény részes feleinek Lillafüreden tartott háromnapos magas szintű konferenciája keretében került sor: Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Csehország képviselőjétől csütörtökön vette át az elnöki teendők ellátását jelképező vándorbotot.
– Magyarország területének kétharmada valamilyen szintű mezőgazdasági művelés alatt áll, ezért szimbolikus jelentőségű, hogy az agrárium és a vidék fenntartható fejlesztését célzó együttműködésünk deklarálása éppen a magyar elnökséget indító rendezvény idejére esik – jelentette ki a konferencia résztvevői előtt a miniszter. A miniszter kiemelte: a keretegyezmény számos, már elfogadott jegyzőkönyve mellé a most elfogadták a fenntartható mezőgazdaságról és vidékfejlesztésről szóló dokumentumot is.
– Korunk egyik legnagyobb kihívása a Kárpátok térségben is a klímaváltozás, ezért nagy jelentőségű, hogy a konferencia elfogadta a keretegyezmény klímacikkellyel történő kiegészítését is – tette hozá.
A keretegyezmény célja, hogy az érintett országok együttműködjenek és hozzájáruljanak a Kárpátok védelméhez és fenntartható fejlődéséhez: megőrizzék a térség természeti és kulturális értékeit, javítsák az ott élők életminőséget és erősítsék a helyi gazdaságot, közösségeket. (FM Sajtóiroda)