Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Magyarország előrelépett a gazdasága zöldítésében, most itt az ideje a bátrabb célkitűzéseknek – ezt tartalmazza többek között az OECD új környezetvédelmi országjelentése.

Magyarország előrelépett a gazdasága zöldítésében és a kibocsátás-csökkentésben, de – többek között – gyorsabban kell haladnia a fosszilis tüzelőanyagok megújuló energiaforrásokkal való helyettesítése – áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Magyarország környezetvédelmi teljesítményét értékelő jelentésében, amit a szervezet harmadik alkalommal készített el.

Az értékelés megállapítja, hogy Magyarország megerősítette a környezetvédelmi szabályozását, azonban a jogszabályok alkalmazását hátráltatták a gyakori intézményi változások, és az országos szintű felelősségi köröknek a többszöri közigazgatási átszervezés nyomán kialakult széttöredezettsége. A jelentés ambiciózusabb környezetvédelmi célok meghatározását, a szabályozás betartatásában határozottabb fellépést, a vízügyi és környezetvédelmi irányítás közös intézményrendszerbe történő visszaszervezését, valamint a szabályozás betartatásáért és a környezetvédelmi ellenőrzésért felelős szakapparátus egy hatóságba történő átcsoportosítását javasolja.
– Az élénkülő ipari tevékenység és növekvő energiafogyasztás fokozza a környezetre nehezedő nyomást Magyarországon. Ugyanakkor a válság után újraindult gazdasági növekedés lehetőséget ad az energiahatékonyságba és a megújuló energiákba való erőteljesebb befektetésre, a zöld növekedésre és a körforgásos gazdaságra való áttérés felgyorsítására – mondta Anthony Cox, megbízott környezetvédelmi igazgató az értékelés június 28-i budapesti bemutatóján.  

Magyarország energiaellátásának körülbelül kétharmada származik fosszilis tüzelőanyagokból. Az üvegházhatású gázok kibocsátása újra növekedésnek indult, miután 1990 és 2015 között 35%-kal csökkent, elsősorban a közlekedés, és kisebb részben a mezőgazdaság miatt. A szilárd tüzelőanyagok, köztük régi bútorok és hasonló hulladékok használata lakóházak fűtésére, a levegőszennyezés egyik jelentős forrása. A finomrészecske-kibocsátás (PM 2,5) gyors ütemben növekszik, a magyar népesség átlagos kitettsége az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott irányadó határérték több mint kétszerese.  

Magyarország számottevő haladást ért el a biológiai sokféleség védelme területén. A legtöbb élőhely és faj védettségi helyzete javult az utóbbi években. Magyarország földterületének és belső vizeinek jelenleg több mint 22%-a védett, jóval felülmúlva a nemzetközileg megállapított célértékeket. Azonban, hasonlóan Európa nagy részéhez, a biodiverzitásra továbbra is nagy nyomás nehezedik, a fajok 62%-a kedvezőtlen állapotban van. A jövőben többet kell tenni a földhasználat megváltozásából, az élőhelyek töredezettségéből, a szennyezésből, az invazív fajok jelenlétéből és a klímaváltozásból adódó problémák enyhítéséért.

A bemutatón Nagy István agrárminiszter közölte, a genetikai erőforrások megőrzése kiemelkedően fontos, hiszen Magyarország egyik értéke a biológiai sokszínűség és sokféleség. A miniszter véleménye szerint a jelentés azt bizonyítja, hogy a környezetvédelmi szempontokat nemcsak a zöld tárcán belül, hanem a társminisztériumok munkájában is lehet érvényesíteni, és ez szerinte mutatja, hogy sikeresek voltak a kormány törekvései.
– A jelentés egyúttal cáfolja azokat a kritikákat, amelyek szerint Magyarországon a kormányzati tevékenységben nem jelenik meg kellő hangsúllyal a környezetügy – jegyezte meg. – A tárca azért dolgozik, hogy a jövő generációinak szebb, tisztább, élhetőbb környezetet tudjanak biztosítani.

Az OECD a jövőre vonatkozólag a következő ajánlatokat fogalmazta meg.
- Hatékonyabb és kevésbé szennyező fűtési és hűtési rendszerek bevezetésére és az épületek jobb szigetelésére van szükség.
- El kell indítani a környezetre káros állami támogatások szisztematikus felülvizsgálatának folyamatát.
- Ki kell vezetni a fűtési támogatásokat, a szegény háztartások más módon történő pénzügyi támogatása mellett.
- A környezetvédelmi szabályozók megalkotásában javítani kell az érdemi társadalmi részvétel lehetőségeit.
- Több vidéki területet kell a közösségi szennyvízkezelési infrastruktúrához csatlakoztatni.
- További ösztönzőkkel kell elősegíteni a települések hulladékgazdálkodásának javítását, és növelni kell a hulladéklerakási adó 2014-ben befagyasztott mértékét.
- Az energiaszektorban, a közlekedés, a turizmus, az ipar és a bányászat területén a biológiai sokféleség védelmére irányuló konkrét célkitűzéseket és mutatókat kell meghatározni.

A Magyarországot értékelő jelentés itt olvasható. Az OECD környezetvédelmi teljesítményértékeléseiről itt lehet többet megtudni.

(OECD/MTI) (fotó: AM Sajtóiroda)