Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Közel ötezer hektáron javul a Hortobágy vízháztartása a legnagyobb hazai környezetvédelmi Life-projekt, a legelőtavak élőhelykezelése, illetve a vízilétesítmények tájrehabilitációja eredményeként.

Az egyik csatorna kialakítási munkálatainak megkezdése alkalmából tartott tájékoztatón Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) környezetügyért felelős államtitkára kedden elmondta: a hortobágyi projekt több mint 10 millió eurós költségvetésének kétharmadát közvetlenül az Európai Bizottság biztosítja, a többit a magyar kormány önrészként adja a beruházáshoz.
– Az elmúlt 18 évben 37 Life-projekt valósult meg Magyarországon, összesen mintegy 80-81 millió euró forrásból – érzékeltette a hortobágyi vízrehabilitációs program nagyságát az államtitkár. – Az eddig sikeresnek bizonyult Life-programokat a kormány a jövőben is támogatja a pályázati önerő biztosításával, amire évente mintegy 400 millió forintot biztosítanak.

Felidézte, hogy a Tisza-szabályozás óta milyen károk érték a pannon szikes gyepeket és sztyeppéket egyrészt a nagy áradások elmaradása miatt, másrészt azoknak a tájidegen beavatkozásoknak a következtében, amikor a mezőgazdasági termelésre próbálták alkalmassá tenni a vidéket.
– A korábbi beavatkozások tájsebei még sok helyen ma is láthatóak a Hortobágyon. Ezek eltüntetését is tartalmazza a tájrehabilitációs projekt, amelynek fontos célja a pannon szikes sztyeppek és mocsarak kiemelt jelentőségű vizes élőhelyei, a legelőtavak ökológiai állapotának javítása a vízháztartás helyreállításával, nyílt vízfelületek és a réti zóna kiterjedésének növelésével – magyarázta az államtitkár.

A 2020-ig tartó munkálatok során 37 kilométer hosszúságú régi csatornarendszert, gátat, műtárgyakat bontanak el, amelynek eredményeként visszaállítják azt a legeltetési rendet, ami évszázadokon keresztül jellemezte a Hortobágyot. Farkas-Tóth Mónika projektmenedzser a sajtótájékoztatón elmondta: a pályázat megvalósítása során több mint 4600 hektár területen javul a puszta vízháztartása és növekszik meg a legelő állatok száma. A projekt keretében az érintett pusztarészeken a még meglévő, a puszta vízháztartását kedvezőtlenül befolyásoló csatornák, töltések, felszámolása történik meg, ezzel helyreáll a legelőtavak vízgyűjtőterületeinek integritása.
– A legelőtavak és természeti értékeik fenntartásához elengedhetetlen az ökológiailag megfelelő, magas szintű legeltetés, amelynek megteremtik a feltételeit a pályázattal: egyebek mellett pásztorszállásokat, gémeskutat és karámokat építenek, amelyek hozzátartoznak a puszta képéhez – tette hozzá megemlítve, hogy a projekttel 16 gulyás álláshelyet is teremtenek.

Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetője kiemelte: a projekt konzorciumi formában valósul meg, a konzorcium vezetője a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft., tagjai a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület és hat magángazdálkodó. A szakember szerint a legelőtavak helyreállításával komoly értéket teremtenek a pusztán. Az élőhelykezeléshez hozzájárulnak a pusztán legelő állatok, köztük az a 200 bivaly és 200 magyar szürkemarha, amelyet a projekt keretében vásároltak.

Újabb szürkemarha-törzstenyészet jött létre

Sokkal nagyobb megbecsülést érdemelnek  a természetvédelmi területek, nemzeti parkok – jelentette ki  Nagy István agrárminiszter kedden Makó-Rákoson, a mintegy félmilliárd forintból létrehozott Montág-pusztai Állattartótelep átadásán. Hozzátette, a kormány ebben az európai uniós ciklusban 37 milliárd forintot fordított arra, hogy 92 projektben 100 ezer hektárnyi terület környezetvédelmi megújítása valósuljon meg. Emellett a Life-programok és egyéb projektek keretében további 19 milliárd forintot a természet értékek megőrzésére.
A politikus leszögezte, nem lehet gazdasági szempontokból felülírni a jövő örökségét. A Makó közelében megvalósult fejlesztésnek köszönhetően egy 700 jószágból álló újabb szürkemarha-törzstenyészet jött létre, amelynek elsődleges feladata a génmegőrzés.

(MTI)