Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Két év után ismét megjelent a WWF Élő Bolygó Jelentése, ami lerántja a leplet a bolygó állapotáról és az emberi tevékenység hatásáról.

Az Élő Bolygó Jelentés szerint 1970 és 2014 között a gerinces fajok populációi 60 százalékkal csökkentek (a trópusokon pedig nem kevesebb, mint 89 százalékkal). Az élőhelyek eredeti biodiverzitása 1970-ben még 81,6 százalék volt, 2014-ben pedig már csak 78,6 százalék. Ez idő alatt az Amazónia 20 százaléka, globálisan a vizesélőhelyek 35 százaléka eltűnt. 1990 és 2015 között pedig 129 millió hektárnyi erdőnek inthettünk búcsút. Pedig ahogy minden életet, úgy az emberét is ezek bonyolult hálózata tartja fenn.

A természet azonban még így is sokat tesz, melyet az idei Élő Bolygó Jelentés számszerűsít is: a természet nyújtotta szolgáltatások értéke évente 125 billió amerikai dollár, az élelmiszer-termelés 35%-a függ a beporzástól, a világ lakosságának pedig 10-12%-a számára nyújt megélhetést a halászat és haltenyésztés. Sőt, a hal 4,3 milliárd ember elengedhetetlen fehérjeforrása.

A bolygó állapotának romló tendenciája természetesen nem véletlen: 1800 óta hétszeresére nőtt a népesség - ma már több mint 7,6 milliárdan élünk a Földön –, a világgazdaság pedig a harmincszorosára emelkedett. A Földet elsősorban olyan emberi tevékenységek vagy azok következményei veszélyeztetik, mint az élőhelyek pusztulása, a fajok kizsákmányolása, a túlhasználat, a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás, valamint az invazív fajok és betegségek. Az emberi tevékenység hatása megkérdőjelezhetetlen. A kérdés azonban felmerül: vissza lehet-e fordítani ezt a tendenciát, és ha igen, akkor hogyan?

A Föld állapotán javítani összefogással, tudatossággal, következetességgel és azonnali lépésekkel nem lehetetlen!

Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban rendezett Környezet és Fejlődés Konferenciáján született meg a Biológiai Sokféleség Egyezmény, amely amellett, hogy meghatározza az ember és a természet viszonyát, konkrét alapelveket és feladatokat is megfogalmaz. A cél, hogy 2020-ra teljesüljenek az egyezményben foglalt célkitűzések. Például az, hogy a természetes élőhelyek zsugorodásának jelenlegi mértéke 2020-ra megfeleződjön, majd lehetőség szerint teljesen megálljon. A veszélyeztetett fajok további pusztulását is meg kell gátolni. 2020-ban a világ vezetői újabb célokat határoznak majd meg a biológiai sokféleség védelmében.

Az Élő Bolygó Jelentés magyar nyelvű összefoglalója ide kattintva érhető el.

(forrás: WWF)

Támogatva

Az uniós környezetpolitika jövőjéről tárgyaltak 2018. október végén az ausztriai Grazban, az uniós országok környezetvédelmi miniszterei. A találkozón a kormányt László Tibor Zoltán, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára képviselte. Az Agrárminisztérium szerint az Unió hét évre szóló környezetvédelmi célkitűzéseit meghatározó akcióprogramok megfelelő keretet biztosítanak a környezetvédelmi cselekvés számára, úgy az EU szintjén, mint a tagországokban. Az uniós környezeti politika meghatározása segíti a közös cselekvést a nagyobb horderejű, több tagországot érintő kérdésekben.

– Fontos, hogy a  jövendőbeli környezetvédelmi program jobban alkalmazkodjon a fenntartható fejlődési célokat meghatározó „2030 Fejlesztési Program” szerkezetéhez – mondta el a környezetvédelemét felelős helyettes államtitkár.

Az Európai Bizottság 2019 májusában teszi közzé a 7. Környezetvédelmi Akcióprogramról szóló értékelését, majd ezt követően az EU tagállamai az Európai Parlamenttel és a bizottsággal együttműködve alakítják majd ki az új cselekvési terv tartalmát. (MTI/AM)