`

A NAK által kezdeményezett elképzelés alapján könnyítenék meg az öntözési engedélyeztetési folyamatot az erre igényt tartó gazdálkodók számára. Az öntözésre alkalmas felszíni vizekből van elég.


Már szinte nincs is olyan fórum, amelyen valamilyen formában ne kerülne szóba az öntözésfejlesztés. Legutóbb a Gabonatermesztők Országos Szövetségének – AGROmashEXPÓ-n megtartott – szakmai napján, illetve a szakkiállítás megnyitóján hangzott el, hogy az eddig öntözési ügynökség munkanévvel illetett szervezet Nemzeti Öntözési Központ (NÖK) néven jön létre a NAIK égisze alatt. Ahogy Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős államtitkár megjegyezte, a Belügyminisztériummal megosztják a feladatokat: ott marad a vízügyi igazgatás, minden olyan infrastrukturális beruházás, amelynek eredményeként a víz eljut a termőföld széléig, a NÖK pedig azért felel majd, hogy csatornából a termőföldre kerüljön ki a víz. (A központ és a NAIK szerepéről utóbbi intézet főigazgatója nyilatkozott az agrarszektor.hu-nak.)

A Nemzeti Agárgazdasági Kamara közel egy évvel ezelőtt elvégzett igényfelmérése szerint a 1,15 millió hektáros területen gazdálkodók közel 300 ezer hektár új területet mindenképpen öntöznének a jövőben. A kamara kezdeményezésére a NÖK még jobban ösztönözné ezt a szándékot. Mint Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese a GOSZ tanácskozásán megemlítette, a köztestület javaslatára kidolgozott terv szerint az engedélyezési eljárás egyik legfontosabb dokumentumát, a többszáz hektárt ellátni képes öntözőfürtökre vonatkozó elvi vízjogi engedélyt a NÖK váltaná ki és adná tovább a gazdálkodók számára. Az öntözési rendszer és technológia kialakítása, a berendezések beszerzése pedig a gazdálkodóra hárulna – feltehetően pályázati források segítségével, valamint a központ szakmai, jogi és bizonyos esetekben pénzügyi támogatásával.

Azért ez a „mankó” sem kevés a jelenlegi meglehetősen szerteágazó engedélyeztetési rendszerben. Viszont a szakkiállítás megnyitóján az agrárminiszter az engedélyezési eljárások egyszerűsítését is a jövőbeli fontos feladatok közé sorolta. Erre valóban szükség lenne, hiszen, mint a GOSZ-fórumon példaként elhangzott, a jelenleg hatályos jogszabályi keretek között egy somogyi termelőnek – az első ügyintézéstől az öntözés beindításáig – hat évet kellett várnia.

Az AKI legutóbbi releváns adatai szerint a vízjogi engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek és egyéni gazdálkodók 64,4 százaléka öntözött a 2017-ben. Az érintettek közel 70 ezer hektáron 124 millió köbméter vizet öntöztek ki. A megöntözött terület négyötöde alföldi volt, ahová a kiöntözött vízmennyiség 83 százaléka jutott.

Persze arra is érdemes kitekinteni, hogy a beindult öntözésfejlesztés alatt és befejeztével mennyi (lesz) a rendelkezésre álló víz. Az Agárgazdasági Kutató Intézet tavaly publikált, „Az öntözhetőség természeti-gazdasági korlátainak hatása az öntözhető területekre” című tanulmánya szerint Magyarországon 1150 millió köbméter felszíni és 280 millió köbméter felszín alatti vízkészlet áll rendelkezésre öntözési célra. Országos szinten a jelenlegi vízigények (400 millió köbméter) és a reális fejlődési igényhez tartozó igények (850 millió köbméter) egyaránt kielégíthetők. Viszont a felszín alatti víztestek eltérő minősítésű állapota csak nagyon kis mértékben teszi lehetővé az öntözés fejlesztését ezen a vízbázison, ami még inkább ráirányítja a figyelmet a felszíni vízbázisokra. A tanulmány szerint a szabad vízkészletekből – újabb tározók és átvezetések nélkül – összesen 400 ezer hektár terület öntözése valósítható meg. Ám az éghajlatváltozás várhatóan növeli a vízhiányos területek nagyságát, ezzel együtt az átvezetések és a tározás fontosságát. A tanulmány szerint a jelenlegi csatorna- és tározórendszerre számolt potenciális öntözés mellett további állami vízügyi beruházások is szükségesek, amelyek közül a legfontosabbak a következők: a Jászsági főcsatorna meghosszabbítása, a Hajdúhátságra vonatkozó CIVAQUA program, az Ormánság vízpótlása az Ős-Dráva program keretében és a Homokhátság vízgazdálkodásának javítása.


(nak.hu/Raffai Ferenc) (fotó: Pixabay)

X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám