Szeptemberre elkészül a kormányzati stratégia a mezőgazdasági termelés digitalizálására, hogy a lehullott esőcseppek mennyiségétől a betakarított magokra jutó nyereségig minden adat hasznosuljon – írta a HVG.
Tíz százalékkal növelni lehetne az agrárgazdaság teljesítményét, vagyis évente mintegy 300 milliárd forinttal többet jövedelmezne az ágazat, ha a termelők használni kezdenék az adataikat, és telepítenék az ehhez szükséges szoftvereket – állítja az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége. A lap augusztus 31-i számában megjelent, a precíziós mezőgazdasággal foglalkozó összeállításában a szövetség agrárinformatikai munkacsoportjának vezetője, Varga Péter elmondta, hogy amikor tavaly nyáron elkezdtek házalni a digitális agrárstratégiával, 2-3 órás beszélgetések is előfordultak, annyi újdonság volt a politikusok számára az anyagban. Decemberre azonban már elkezdték kapiskálni, milyen előnyök rejlenek abban, ha a motorizált kapa találkozik a klaviatúrával, és üzeneteket kezd küldözgetni a gazdájának a földrögök állapotáról. Így amikor a kormány idén júliusban döntött a Digitális Jólét program (Dip) kiterjesztéséről, a kormányhatározatba már az agrárinformatika is bekerült.
Az ideális jövő és a valóság között, mint kiderült, az a legnagyobb szakadék, hogy a mezőgazdaságban sok felhasználó még meg sem érti a digitális világot, nemhogy kreatívan alkalmazni tudná, ezért úgy döntöttek: létre kell hozni a digitális agrárakadémiát. Ez egyfajta felnőttképzés, bár egyelőre inkább csak az ismeretterjesztés szintjén, hogy a gazdák tudatosan kezdjék alkalmazni az informatikát. Megkezdik az agrár-szaktanácsadók képzését is, akik már eligazítást tudnak adni a gazdáknak, miként számolják ki, mekkora hozama van, ha az informatikára költenek más befektetési forma helyett.
A Dip keretében még az idén ki kell dolgozni az agrár-adatintegrációs programot. A közigazgatásban, a közszférában rengeteg adat van például az időjárásról, a vízügyekről, a gazdasági és természeti környezetről. Ezt most elkezdik kigyűjteni, csoportosítani és megfelelő formában egybegyúrni, hogy a mezőgazdasági szereplők használni tudják. A fővárosi kormányhivatal és a meteorológiai szolgálat már el is indított egy programot, hogy ingyenesen hozzáférhetővé tegyék az információkat. Az agrárpiac számára hasznos tudást szeretnének kinyerni az áruforgalmat ellenőrző elektronikus rendszerből is, hiszen soha frissebb adatok nem voltak a harmatos zöldségek és gyümölcsök vagy a haszonállatok mozgásáról, ami fontos információkat rejthet például a kereskedők számára.
A hazai gazdaságokban sem példa nélküli, hogy alkalmazzák az agrárinformatikát. Az AgroVIR ügyvezető igazgatója, Maróti Miklós azt mondta, eddig a mezőgazdasági tudás a fejekben volt, de nem képes senki figyelembe venni annyi változót, amennyi befolyásolja a gazdálkodás hatékonyságát, ezért van szükség célszoftverre. A cég ilyen eszközét például több mint 320 ezer hektár területen használják.
A vidékfejlesztési forrásokat nem lehet informatikára fordítani, a gazdaságfejlesztési pénzekből pedig nem lehet közvetlenül az agráriumot támogatni. Így még az sem kizárt, hogy hazai költségvetési forintokat mozgósítanak az agrárvállalkozások informatikai fejlesztésére. Tudásbázisként pedig a gödöllői egyetemen megkezdték egy agrárinformatikai központ kialakítását. A Szent István Egyetem és konzorciumi partnerei, köztük informatikai fejlesztővállalatok és az egyik mezőgazdasági integrátor cég, az Axiál másfél milliárd forintos állami támogatásból hozzáláttak a digitális agrártermelési rendszer tervezéséhez, valamint a digitális technológiához illeszkedő gépek, eszközök fejlesztéséhez.
Az összeállítás bővebben itt olvasható. (HVG)
5G-s mezőgazdaság?
Magyarország vezető szerepet tölthet be a régióban az 5G (ötödik generációs) telekommunikációs technológia és a ráépülő okos megoldások tesztelésében a Magyar Telekom vezérigazgatója szerint. Christopher Mattheisen cég budapesti, szeptember 6-i 5G-konferenciáján kijelentette: a Magyar Telekom segítséget nyújt ahhoz, hogy Magyarország az 5G-fejlesztések egyik európai központja lehessen és kezdeményező szerepet vállal a digitális átalakulást elősegítő programokban.
Kim Kyllesbech Larsen, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta: bár a 4G technológia gyorsabb adatátvitelt és számos új lehetőséget hozott, fejlődése lineáris maradt. Mint mondta, az 5G új szintet jelent a legkorszerűbb technológiák kihasználásában többek között a szállítmányozás, a mezőgazdaság, az orvostudomány vagy a közigazgatás terén. (MTI)