Az uniós támogatások kifizetései egyre inkább felfutnak – hangzott el egy szakmai konferencián. A kis- és középvállalkozások egyre bizakodóbbak, a KAVOSZ ügyfeleinek következő egy évre vonatkozó várakozásait mutató index jelentősen javult.
Hatékonyabb a mostani ciklusban az uniós források felhasználása, a megítélt és leszerződött támogatások kétszeres javulást mutatnak a 2014-2020-as időszakban az előző, 2007-2013-as fejlesztési periódushoz képest – mondta Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára pénteken a HG Media csoport Fókuszban rendezvénysorozatának fejlesztéssel és versenyképességgel foglalkozó konferenciáján.
Vitályos Eszter ismertette, valamennyi fejlesztési programban meghirdették a 2014-2020-as időszak 9400 milliárd forint keretét 2017 március végéig, ebből 6700 milliárdot már odaítéltek, az a terv, hogy év végére a kötelezettségvállalás szintje a teljes keret 85 százaléka legyen. Hozzátette: az uniós támogatások kifizetései egyre inkább felfutnak, szerinte az intézményrendszer rendelkezik azzal a képességgel, hogy az idei évre meghatározott 2700 milliárd forint kifizetési célt teljesítse.
A konferencián Vitályos Eszter kitért arra, a korábbi időszak értékelései azt mutatják, hogy az uniós források felhasználásával Magyarország külső stabilitási többletet nyert. Megjegyezte, uniós források az ország versenyképességének növekedéséhez elsősorban az állami hatékonyság és a humántőke javulásával, az infrastruktúra fejlesztésével, a kutatás-fejlesztés ösztönzésével tudnak hozzájárulni.
Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy a kis- és középvállalkozások egyre bizakodóbbak, a KAVOSZ ügyfeleinek következő egy évre vonatkozó várakozásait mutató index jelentősen javult. A megrendelésükre készült piacfelmérő kutatás szerint a Széchenyi Kártya ügyfelei a korábbinál pozitívabban látják a következő egy évet, 45 százalékuk számít az árbevétel növekedésére, 37 százalékuk profitjuk emelkedésével számol. Minden ötödik Széchenyi Kártya-tulajdonos számol létszámnövekedéssel a következő egy évben. A felmérés szerint a kártyával rendelkező vállalkozások 32 százaléka tervez fejleszteni és 36 százaléka beruház a következő egy évben, mindkét esetben ez az arány magasabb annál a vállalati mintánál, amely a nem kártyatulajdonosokra is kiterjed. Megjegyezte, ugyanakkor romlik a szabályozási környezetről alkotott véleményt tükröző alindex értéke.
A konferencián a vezérigazgató a vállalkozások finanszírozásában jelentős szerepet játszó, állami támogatással működő Széchenyi Kártya-konstrukciók előnyeire hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy a konstrukcióival a vállalkozások életciklusát, igényeit lehet követni. A KAVOSZ Zrt. adatai szerint 343 ezer hiteligénylést fogadtak be az indulás óta, 258 ezer hitelügylet jött létre, a hitelösszeg meghaladta az 1841 milliárd forintot, és emlékeztetett arra, hogy a Széchenyi Kártya-konstrukciók felső határa 100 millió forintra emelkedett.
Krisán László elmondta, hogy a magyar kkv-szektor egyik problémája a tőkehiány, ugyanakkor a világgazdaságban tőkeverseny is van, ezért szükséges megtalálni a magyar vállalkozások tömegszerű feltőkésítésének módszerét.
(MTI)