Az agrárgazdaság alakulásáról, a hazai és az uniós támogatások állásáról adott tájékoztatást az Földművelésügyi Minisztérium államtitkára az OMÉK-on. Czerván György szerint a magyar mezőgazdaság fejlődik, növekedési pályára állt.
Az agrárium a magyar gazdaság húzóágazata lett az elmúlt években, tavaly a 2 százalékos GDP-növekedésből 0,6 százalékpontot a mezőgazdaság teljesítménye adott, jóllehet a teljes gazdaságon belül csak 4 százalékot tesz ki az agrárium – mondta el Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára az idei OMÉK keretében csütörtökön megtartott, „Aktualitások a magyar agrárgazdaságban” című tájékoztatóján.
Előadásában kifejtette: bár a tavalyi rekordévet a növénytermesztésben nem sikerül idén megugorni, a visszaesés nem lesz drámai mértékű. Összességében a mezőgazdaság évek óta növekvő kibocsátást könyvel el, és a piaci zavarok dacára az állattenyésztés is bővülni tudott. Külön jó eredmény szerinte, hogy a jelenleg évente 8 milliárd euró körüli agrárexport is javul, ráadásul az ebből egyébként is jelentős 3-3,5 milliárd eurós aktívum ötödével bővült. A növekmény leginkább a gabonaféléknek köszönhető, de nőtt a tejtermékek exportja, és a GMO-mentes szója döntő része is külföldre megy.
– Mindez azt bizonyítja, hogy a magyar mezőgazdaság fejlődik, növekedési pályára állt – mondta.
Az államtitkár szerint bár a mezőgazdasági termelés szerkezete nem változott lényegesen, a jövőben más változásokra fel kell készülni. Figyelmeztetett: 2018-tól érdemi módosítások lesznek a zöldítésben, amelyeknek egészen biztosan „nem fognak örülni a gazdák”. Az ökológiai fókuszterületek közül több típusban, így például a nitrogénmegkötő növényeknél, az ökológiai szempontból fontos másodvetéseknél, és egyéb területeken tilos lesz növényvédő szereket használni. Ez számos hazai területet érint majd, és különösen a szója termelésére lesz hatással. Az államtitkár a szabályozást életszerűtlennek nevezte.
Czerván György kitért a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni sorsára is. Mint elmondta: ezen a téren egyelőre nincs konkrétum, de Magyarországnak nem érdeke a rendszer radikális átalakítása, hiszen az ország az uniós támogatásokból agrárkibocsátását meghaladó mértékben részesül.
– A Közös Agrárpolitika uniós forrásai jelentik a Magyarországra érkező pénzek több mint 36 százalékát, ezért fontos, hogy ez a rendszer fennmaradjon – jelentette ki az államtitkár. Hozzátette, a zöld szempontok ugyanakkor felerősödnek majd 2020 után. Az Európai Bizottság várhatóan novemberben hozza nyilvánosságra elképzeléseit a KAP jövőjéről.
Frissítve: az államtitkár tájékoztatójáról részletesebben itt lehet olvasni.
(forrás: AMC/MTI)