Gazdaságfejlesztés

Csökken a munkaadók által fizetett járulék: 17,5 százalék lesz jövőre –  jelentette be a pénzügyminiszter. Hozzátette, a működőtőke-beáramlás erősödhet az élelmiszeripar területén is.


A következő egy-másfél évben is 4 százalék körüli gazdasági növekedés várható, erre jó alapot ad az idei első negyedéves gazdasági bővülés – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) üzleti fórumán, pénteken. Hozzátette, lehetne a kabinet optimistább is, mert az idei első három hónapban 4,4 százalék növekedést ért el a magyar gazdaság.

A kormány a jövő héten benyújtja a 2019. évi költségvetést a parlamentnek, és mint megjegyezte, a Költségvetési Tanácsnak a benyújtás ellen nem volt kifogása a testületnek. Kiemelte: a 4 százalék körüli növekedési szint fenntartásához minőségi fordulatra van szükség a gazdaságban, ennek érdekében jövőre 4000 milliárd forint beruházást kívánnak elérni, részben hazai, részben uniós forrásból.

A pénzügyminiszter rámutatott: az elmúlt években jelentősen csökkent a munkanélküliségi ráta, most már 4 százalék alatt van, az ország most éppen azzal néz szembe, hogy egyes ágazatokban hiány van a szakképzett munkaerőből, napjainkban mintegy 70 ezer betöltetlen állás van Magyarországon. Varga Mihály utalt arra: bíztató, hogy a 2016 őszén a munkaadókkal és a munkavállalókkal kötött megállapodás hatására az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek a bérek, miközben a munkaadók közterhei csökkentek, ennek is betudható, hogy 15 ezerrel csökkent a külföldön munkát vállalók száma.
– Csökken a munkaadók által fizetett járulék: 17,5 százalék lesz jövőre – jelentette be Varga Mihály. – Ez a szám 2016-ban még 27 százalék volt, idén 19,5 százalékra csökkentette a kormány, a cél pedig, hogy 2022-re 11,5 százalék legyen. Megjegyezte, egy százalékpont-csökkenés 80-85 milliárd forintot hagy a gazdaságban, ezt a beruházások és dolgozók bérének növelésére tudják fordítani a cégek.

Rámutatott: ennek ellenére a munkaerőgondokat orvosolni kívánja a kormány. Ha esetleg felmerülne, hogy egy fontos beruházás a szakképzett munkaerő hiánya miatt maradna el, akkor a kabinet a szükséges engedélyek kiadása után külföldi munkavállalókkal igyekezne pótolni a hiányzó hazai szakembereket.
– A gazdaságban a minőségi fordulat érdekében el kell érni, hogy a vállalkozások növeljék a kutatás-fejlesztésre fordított pénzeszközeiket, egyre nagyobb teret nyerjen az innováció, és az ipari digitalizációt szolgáló Ipar 4.0 program célkitűzései megvalósuljanak – emelte ki a tárcavezető.

Varga Mihály szólt arról is, hogy a magyarországi cégek exportja továbbra is nagyban segíti a gazdasági növekedést, az elmúlt évben a magyar kivitel értékben elérte a 100 milliárd eurót. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a kormány nem aggódik a forint utóbbi időszakban látott gyengülése miatt, az exportálók nem sírnak. A pénzügyminiszter kiemelte: a forint árfolyamával kapcsolatban egyelőre nincs ok az aggodalomra, azon a sávon belül van az árfolyam, amit piaci alapúnak és egyensúlyinak lehet tekinteni. Jelezte: a Fed kamatemelése hat a feltörekvő országok pénzpiacaira, ezért tovább kell csökkenteni az ország sérülékenységét. Úgy ítélte meg, már vannak jelek arra vonatkozóan, hogy stabilizálódik a forint árfolyama.

Varga Mihály a következő évek kormányzati céljai közé sorolta, hogy tovább kell folytatni az államadósság GDP-hez mért szintjének csökkentését, a szociális hozzájárulási adó mértékét mérsékelni kell, tovább kell emelni a foglalkoztatást, a cél az, hogy 2022-re a vállalkozók, a munkaadók által fizetett közterhek szintje a V4 államok átlagos szintjére csökkenjen.
– A kormány úgy ítéli meg, hogy a működőtőke-beáramlás erősödhet a jövőben, elsősorban a járműipar, a gyógyszeripar és az élelmiszeripar területén – jelezte Varga Mihály.


(MTI/PM)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Földbizottsági meghívók

Őstermelői adatok lekérdezése

 

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok