Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet Élelmiszeripari Információs Rendszer összegzése szerint 2014 és 2017 között 90 milliárd forint támogatás áramlott a hazai élelmiszeriparba.

A kormány szándékainak megfelelően az élelmiszeripar stratégiai ágazatnak minősül, ezért a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban 300 milliárd forint támogatásban részesül. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet Élelmiszeripari Információs Rendszerének összegzése szerint 2014. január 1. és 2017. december 31. között az alábbi támogatások jutottak az ágazatnak.

Hazai forrásból:
- 203,4 millió Ft támogatásban részesültek a Pest megyei célzott pénzügyi támogatás terhére a KMR régióban.
- A korábbi NGM által koordinált Nagyvállalati Beruházási Támogatás (NBT) programból 2015-ben több élelmiszeripari vállalat is részesült, összesen 1,3 milliárd Ft értékben. 2016-ban 8,7 milliárd Ft kötődik élelmiszeripari vállalkozásokhoz a kötelezettségvállalásból. A 2017-ben kötött szerződések alapján 2,9 milliárd forintot kaptak az élelmiszeripari vállalatok.
- A Külgazdasági és Külügyminisztérium Beruházás Ösztönzési Célelőirányzat (BÖC) keretében odaítélt támogatásból 2014-2016 között 23,0 milliárd Ft-ot kapott az élelmiszeripar. A 2017-es év folyamán is több élelmiszeriparhoz köthető támogatást jelentettek be összesen 19,8 milliárd Ft támogatási összegről.

Operatív programokból:
- GINOP-ból (2017. december 31-ei állapot alapján): a 2014 óta tartó időszakban 1080 db pályázat érkezett be az élelmiszeriparhoz sorolt vállalatoktól 23 különböző jogcímre, melyben az igényelt támogatás meghaladta a 136,3 milliárd Ft-ot.

Az eddigi információk alapján az élelmiszeripari TEÁOR besorolással rendelkező pályázók esetében 421 db megítélt támogatás született, ehhez 31,2 milliárd Ft összeg kapcsolódik. A hatályos szerződések száma 382 darab, a szerződött összeg 26 milliárd forint, a tényleges kifizetés pedig 16,5 milliárd Ft volt.

A GINOP-forrásokat fejlesztési irány alapján vizsgálva (tehát a fejlesztés élelmiszeripari lesz, még ha a fejlesztő cég maga nem is ezen TEÁOR-ok alatt szerepel) 588 db megítélt támogatás született, ehhez 42,4 milliárd Ft összeg kapcsolódik. A hatályos szerződések száma 530 darab, a szerződött összeg 33,9 milliárd forint, a tényleges kifizetés pedig 20,4 milliárd Ft volt.

A „GINOP 1.2.6-8.3.4-16 Élelmiszeripari középvállalatok komplex beruházásainak támogatása kombinált hiteltermékkel” című felhívás célzottan az ágazat szereplőit szólítja meg. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján 72 db pályázat érkezett be élelmiszeripari vállalatoktól, az igényelt támogatás pedig 52,7 milliárd forint körüli értéket mutat.

-  K+F+I: ebben a témakörben vállalati mérettől függetlenül pályázhatnak a cégek, ezek a források a GINOP-ban és – tükörpályázatuk – a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban (VEKOP) jelennek meg. A VEKOP-os és a GINOP-os kombinált termék, illetve hitelprogram esetében a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) tájékoztatása szerint eddig két agrárvonatkozású döntés született, ebből egy élelmiszeripari 211 millió forint támogatási összeggel.

-  VP: dedikált élelmiszeripari forrásként több, mint 200 milliárd forint kapcsolódik az élelmiszeriparhoz („VP3-4.2.1-15 Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforrás-hatékonyságának elősegítése a feldolgozásban” című felhívásból 167,37 milliárd Ft, illetve a „VP3-4-2-2-16 Borászatok termékfejlesztésének és erőforrás hatékonyságának támogatása” pályázat 39,23 milliárd Ft keretösszeggel), de konkrét számadatokat nem kapott az illetékesektől az AKI.

Az eddigi információk alapján tehát 2014 óta az élelmiszeriparba 90 milliárd Ft támogatás áramlott.

A húsfeldolgozás a leggyakoribb beruházások között szerepel

Az élelmiszeripari támogatások sajátossága, hogy nem jövedelempótló támogatások, hanem elsősorban beruházás-ösztönzés a céljuk. A támogatások hasznosulásának mérése sok esetben még nem lehetséges (nem születtek még döntések, nem történtek kifizetések, a kivitelezés még csak folyamatban stb.), de a 2016 végéig rendelkezésre álló NAV-adatok alapján az ágazatban az elmúlt néhány évben az alábbi beruházási folyamatok voltak.

- A vizsgált három évben 422,6 milliárd forint beruházást aktiváltak az ágazatban; ez 6885 db cég eredménye. Éves szinten a beruházó vállalatok száma 2224-2391 db között ingadozott, míg a beruházási összeg 2016-ban volt a legalacsonyabb (122,7 milliárd Ft) és 2014-ben a legmagasabb (154,1 milliárd Ft).

- A vállalati méretet tekintve a mikrovállalkozásoknak alig harmada aktivált beruházást a vizsgált időszakban, míg a közepes és nagyvállalatok esetében ez az érték meghaladta a 80 százalékot.

- A legnagyobb 10 beruházó cég beruházási értéke lefedi a teljes ágazat beruházásainak 20-25 százalékát. A legnagyobb beruházók jellemzően döntő többségben vagy 100 százalékban külföldi tulajdonban vannak. Van olyan nagyvállalat, amely évről évre milliárdos beruházásokat aktivál.

- Szakágazat szerint a legtöbb beruházás évtől függően az édességgyártásban, a baromfi-feldolgozásban, a zöldség- és gyümölcsfeldolgozásban, a húsfeldolgozásban és a szőlő-bor termelés szakágazatban volt jelentős. Sok esetben azonban ez nem a szakágazat eredményességét/innovációs készségét tükrözi, hanem egy-egy meghatározó nagyvállalat tevékenységét.

- A legnagyobb beruházó cégek 2016-ban a Hungrana, a Hell Energy, az Unilever, a Bunge és a Nestlé volt, 2015-ben a már említett Nestlé és Unilever mellett a BAT Pécsi Dohánygyár, a Mars Magyarország és a Mogyi Kereskedelmi Kft, 2014-ben pedig új szereplőként a Master Good-ot, a Magyar Cukor Zrt-t és a Haribo Hungáriát érdemes megemlíteni.

(forrás: AKI ÉIR)