Gazdaságfejlesztés

Az új KAP tervezett költségvetésének csökkentését elsősorban több tagállami befizetéssel lehetne ellensúlyozni. Az Európai Bizottság is erre ösztönzi az kormányokat – többek között ez hangzott el a kamara fórumán.


Erős budapesti hétfő délelőttje volt Phil Hogannak, az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosának. Előbb az Agrárminisztériumban Nagy István tárcavezetővel tárgyalt a 2020 utáni közös agrárpolitikáról (KAP), majd közvetlenül utána – a miniszter társaságában – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szintén e témában tartott fórumára látogatott el.


A termelők érdekeltek a fenntarthatóságban


A Magyar Tudományos Akadémián rendezett eseményen előbb Győrffy Balázs, a NAK elnöke ismertette a köztestületnek és a magyar gazdáknak az új KAP-ra vonatkozó, a nyár folyamán nyilvánosságra hozott költségvetés- és szabálytervezetével kapcsolatos álláspontját, észrevételeit. A kamara vezetője leszögezte, hogy a magyarországi gazdálkodóknak szükségük van a KAP-ra, így minden kritika jobbító szándékú.
– Számunkra elfogadhatatlan, hogy a KAP finanszírozása csökkenjen, miközben láthatóan egyre több terhet ró a gazdálkodókra a különböző előírások betartása. Így azt kérjük öntől, hogy ne engedje a költségvetés mérséklését – mondta Győrffy Balázs. – Folyamatosan azt hallottuk, olvastuk, hogy a közös agrárpolitikát egyszerűsíteni kell, ám a júniusi rendelettervezet alapján úgy látjuk, hogy újabb adminisztratív terhek jelennek meg a gazdálkodóknál és a tagállami közigazgatásnál. Úgy véljük, a gazdálkodók szintjén kell mérsékelni az adminisztratív jellegű előírásokat, nem pedig a brüsszeli bürokráciánál! Ezek az I. pillért érintő bonyolítások veszélyeztetik a KAP jövőbeni sikerességét! A reformban megfogalmazott célokkal egyet tudunk érteni, de fontosnak tartjuk, hogy a KAP végrehajtása 2020 után is gördülékenyen történjen, a stratégiai terv elfogadása vagy a fenntarthatósági eszközök alkalmazása nem okozhat fennakadásokat a támogatások kifizetésében.

Phil Hogan és Győrffy Balázs

 

A kamara vezetője továbbá kérte Hogant, hogy támogassa az uniós források fejlesztési célú felhasználását, ami Magyarország esetében az öntözés terén is fontos.
– A fejlesztések támogatása már csak azért is fontos, mert úgy látjuk, kereskedelempolitikai eszközökkel egyre kevésbé tudjuk védeni az európai, és benne a magyar gazdálkodókat. Ezért kiemelt jelentőségű, hogy legalább segítséget adjunk nekik a nemzetközi versenyben való helytálláshoz – tette hozzá.

Győrffy Balázs kiemelte, hogy a termelők maguk is érdekeltek a fenntartható gazdálkodásban, azonban ennek van gazdasági, társadalmi szempontja is: ha ugyanis nem éri meg gazdálkodni, akkor a környezeti célok sem fognak teljesülni.
– Példaként hadd említsem meg az öntözés esetét: ha az öntözéssel nem okozunk környezeti problémát, márpedig Magyarországon ez a helyzet, akkor valamilyen – egyébként nem Magyarországra vonatkozóan készített – fura szabály miatt ne akadályozzák az öntözés fejlesztését – mondta.

Azt pedig üdvözölte a kamara elnöke, hogy az agrárkutatási források a Horizon Europe keretében 10 milliárd euróra növekedtek, és elkülönítetten, valamint célzottan az agrár- és élelmiszergazdasági, illetve vidékfejlesztési célokra állnak rendelkezésre.


A területalapú támogatás létfontosságú


Nagy István is azzal kezdte előadását, hogy a kormány nem tudja elfogadni a KAP-források javasolt csökkentését, mint mondta, el kell kerülni, hogy egy politikai döntés árát ismét a gazdákkal fizettessék meg.
– Voltak olyan javaslatok az Európai Bizottságon belül, amelyek a KAP-források akár 30 százalékos csökkentésére, vagy éppen az I. pillér társfinanszírozottá tételére tettek volna javaslatot. Tudom, hogy Hogan úr bizottságon belüli határozott fellépésének köszönhetően ezek a kezdeményezések elültek – mondta a miniszter. – A KAP-források csökkentésével végső soron az élelmiszerárak emelkedését, a választék csökkenését, vagy a minőség csökkenését kockáztatjuk. Nem hiszem, hogy az európaiak ezt akarják.

A tárcavezető megjegyezte, a költségvetés szinten tartásához a magyar kormány úgy tud hozzájárulni, amire vállalást is tett, hogy a saját befizetését emeli. A szabályozással kapcsolatban megemlítette, hogy a zöldítési feltételek elfogadottá váltak itthon, és az új KAP-ban is szükség lenne erre a rendszerre, csak ez ne járjon bonyolultabb előírásokkal.
– Olyan szabályozásra van szükség, amely alacsony pénzügyi kockázat mellett a lehető legegyszerűbben és leggyorsabban juttatja el a forrásokat a gazdákhoz.Úgy gondolom, hogy az új rendszer legfontosabb elemének továbbra is a hektáralapon kifizetett közvetlen kifizetéseknek kell maradniuk. Ez nyújt ugyanis megfelelő jövedelembiztonságot a gazdáknak. Fontos üzenet az európai gazdáknak, hogy ezek a támogatások – mind termeléstől elválasztott, mind pedig termeléshez kötött formában – a jövőben is megmaradnak. Nem felejthetjük el, hogy a jövedelmek a mezőgazdaságban még mindig jelentősen elmaradnak más ágazatokétól, illetve, hogy a közvetlen kifizetések piaci válsághelyzetekben is nagy segítséget nyújtanak a gazdáknak – tette hozzá Nagy István.

Kihangsúlyozta azt, amit a NAK elnöke is megemlített: a megmaradó kétpilléres rendszerben a KAP-nak a közvetlen kifizetésekhez kapcsolódó vidékfejlesztési pilléren keresztül, főként beruházási támogatások útján, továbbra is biztosítania kell a gazdák számára a fejlődés lehetőségét.


Erősödő tagállami felelősség


Az észrevételekre reagálva Phil Hogan leszögezte, az 1962 óta létező KAP az unió legsikeresebb politikája, viszont a természetes gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi „evolúciós folyamat része”, hogy a kereteit időnként át kell alakítani. Mint megemlítette, az állam és kormányfőkből álló Európai Tanács határozta el, hogy bizonyos területekre többet kell fordítani 2021-től, ám azt a testület nem közölte, hogy honnan csoportosítsanak át, így önkéntelenül is először a mezőgazdaság került célkeresztbe. Úgy vélte, a KAP Brexitből adódó 5 százalékos csökkentése még ésszerű is lehet, amit viszont a tagállami befizetések növelésével lehetne ellensúlyozni. Viszont, mint mondta, van már most öt tagállam – köztük az EU soros elnöke, Ausztria –, amelyek erre nem hajlandóak. Hogan szerint nagyon fontos lesz ezen országokat meggyőzni az emelés szükségességéről. Ebben szerinte sokat tehetnek az uniós agrárminiszterek az uniós pénzügyminiszterek felé való lobbizással.

A szabályok egyszerűsítésről azt mondta: szakítani akarnak azzal, hogy egységesen ugyanazok az előírások legyenek érvényesek egy magyar és egy svéd farmerre, ezért inkább az Európai Bizottság csak a fő célokat jelölte meg, a tagállamok pedig a sajátosságaikat figyelembe vevő saját előírásokkal érnék el ezt. Utalva a Győrffy Balázs által elmondottakra – miszerint a fenntarthatóság ne csak a környezeti vonatkozású legyen – Phil Hogan megjegyezte, a kilenc fő cél közül három-három gazdasági és társadalmi, három pedig környezetvédelmi jellegű. A biztos továbbá megjegyezte, hogy a mezőgazdasági célú kutatás-fejlesztési források segítségével új piacok nyílnának meg a termelők előtt, és az új KAP védené a nemzeti környezeti erőforrásokat, segítené a gazdákat a precíziós mezőgazdaság megteremtésében, elterjesztésében, javítaná az élelmiszerláncban betöltött szerepüket, és hozzájárulna profitjuk növeléséhez is.

 


Több segítség

Az előadásokat követően Phil Hogan – kérdésekre válaszolva – többek között elmondta, hogy az új KAP erősítené a biogazdálkodás elterjesztését, ösztönözné a termelői együttműködéseket, segítené a fiatal gazdálkodókat is. Hozzátette, foglalkozik majd az Európai Bizottság a hamis méz ügyével és egyes növényvédő szerek alternatív helyettesítésével is.



(nak.hu/RF) (fotó: Lévai Zsolt/NAK)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Földbizottsági meghívók

Őstermelői adatok lekérdezése

 

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok