A legfontosabb szempont a vidékfejlesztési pályázatok elbírálásakor, hogy ne csak alapanyagot termeljenek a vállalkozások, hanem a hozzáadott értéken keresztül többletjövedelmet hozzanak létre – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjújában Kis Miklós Zsolt, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
„– Három új vidékfejlesztési pályázat jelent meg az elmúlt hetekben, melyek ezek?
– A legjelentősebb az az ötvenmilliárd forint keretösszegű felhívás, amely a mezőgazdasági termékek feldolgozására irányuló beruházások megvalósítását szolgálja. Ez egy korábbi, komoly és meghatározó pályázati felhívásunk folytatása, amely során eddig már több mint hatszáz mezőgazdaságban és élelmiszeriparban működő mikro- és kisvállalkozás jutott forráshoz, mintegy 116 milliárd forint értékben. Ugyancsak sikertörténetként említeném a korábbi borászati pályázatunkat, amelynek köszönhetően több mint ötszáz borásznak tudtunk összesen 35 milliárdos forrást biztosítani. Miután a tárca vállalta, hogy legalább kétszázmilliárd forintot élelmiszeripari fejlesztésekre fordít a vidékfejlesztési program keretéből, ennek köszönhetően maradtak is még források, ezért tudtuk ezt a pályázatot újra meghirdetni két célterületen, az élelmiszeriparban és a borászoknak. Azt gondolom, ezeknek a pályázatoknak köszönhetően néhány éven belül komoly változásokat tapasztalhatunk majd az élelmiszer-feldolgozás területén. Ami azért nagyon fontos, mert a megtermelt alapanyag feldolgozásával egyrészt több jövedelmet realizálhatnak a mezőgazdaságban működő vállalkozások, másfelől egy sokkal biztosabb piacot érhetünk el. A jó minőségű magyar termékek továbbra is népszerűek a külföldi piacokon, s hogy ez így is maradjon minél magasabb feldolgozottsági szintet kell biztosítanunk az általunk megtermelt áruknak. Célunk az, hogy minőségi feldolgozott termékekkel tudjunk megjelenni, mind a hazai mind a nemzetközi piacainkon. Erre jó esélyünk van, hiszen a kiváló minőségen kívül, például GMO mentességet tudunk biztosítani, de ehhez kis-, közepes- és nagy feldolgozóüzemekre van szükségünk. A legfontosabb szempont, hogy ne csak alapanyagot termeljenek a vállalkozások, hanem a hozzáadott értéken keresztül többletjövedelmet hozzanak létre. Így az is elképzelhető – amit több példa is alátámaszt – hogy egy agrárvállalkozásból élelmiszeripari vállalkozás alakuljon, amelynek árbevételei jó eséllyel meghaladják majd a cég mezőgazdasági bevételeit. (…)
– A mezőgazdaság a komoly vízfelhasználó ágazatok közé tartozik, igaz ez jelenleg még messze elmarad a kitűzött céloktól. Milyen változások várhatóak az öntözés területén?
– Arra törekszünk, hogy a növények számára elengedhetetlen vizet a felszín feletti vízkészletekből biztosítsuk, és csak ott legyen fúrt kút, ahol másként megoldhatatlan lenne az öntözés, mint például a Homokhátságon, ahol szinte lehetetlen felszíni vízkészlethez jutni. Alapvető célunk tehát az, hogy erősödjön a felszín feletti vízgazdálkodás, amihez számtalan beruházás szükséges. Ennek érdekében a kormány már döntést hozott arról, hogy 2020 és 2030 között évente legalább tizenhét milliárd forintot erre a célra biztosít, ami azt jelenti, hogy kiépülnek azok a csatornahálózatok, amelyek ehhez szükségesek, modernizálják azokat a felszín feletti műveket, amelyek most is a vízművek kezelésében vannak. Elengedhetetlen, hogy a jövőben jelentősen emelkedjen az öntözött földterületek nagysága, hiszen a hivatalos statisztikák szerint most nyolcvan–százezer hektárt öntözünk, ami messze elmarad a lehetőségeinktől. A következő évtized legnagyobb kihívása Magyarországon ez lesz, mivel a klímaváltozás hatásait ezzel tudjuk a legjobban ellensúlyozni, másrészt pedig a versenyképességünk egyik záloga is az öntözésfejlesztés.”
A teljes interjú itt olvasható.
(forrás: Magyar Hírlap)