Az Agrárminisztérium a jövő évben 218,3 milliárd forintos büdzsével számolhat az idei 206,2 milliárd forint után a 2020. évi központi költségvetésről szóló tervezet szerint, amely kedden jelent meg parlament honlapján.
Ebből 193,746 milliárd forint hazai működési költségvetési, 12,165 milliárd forint felhalmozási költségvetési, 12,422 milliárd forint európai uniós fejlesztési költségvetési forrás. A tervezett kiadást 32,9 milliárd forint értékben fedik le hazai működési, illetve felhalmozási bevételek. A szaktárca igazgatására 2020-ban 9,38 milliárd forintot rendel a költségvetés az előző évi 8,16 millió forint után.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal működésére 15,2 milliárd forint jut, egyidejűleg a hivatalnak 10,468 milliárd forint működési bevételt kell elérnie. Tavaly 14,682 milliárd forint volt a működés költsége 10,169 milliárd forint bevételi előirányzat mellett.
A ménesgazdaságok működésére 3,614 milliárd forintot biztosítanak jövőre, emellett 2,99 milliárd forint bevétellel is számolnak. Az idei költségvetés 3,585 milliárd forintot szánt a működésre 2,9 milliárd bevétel mellett. A nemzeti park igazgatóságok 13,08 milliárd forint működési költséggel számolhatnak, egyidejűleg 6,04 milliárd forint bevétellel. Felújításokra, beruházásokra mintegy 490 millió forintot fordíthatnak. Az idén 9,5 milliárd forint jutott a működésre, 5,7 milliárd forint bevételi előirányzat mellett. A Nemzeti Földügyi Központ költségvetése 2,2 milliárd forint lesz jövőre. A nemzeti földalapkezelő 2019-ben ugyanekkora büdzséből gazdálkodott.
A mezőgazdasági középfokú szakoktatás intézményei az ideihez hasonló 25,7 milliárd forint költségvetéssel működhetnek jövőre, eközben 5,2 milliárd forint bevétellel számolhatnak. Beruházásokra, felújításokra 1,69 milliárd forint jut.
A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ számára jövőre 6 milliárd forintot rendel a költségvetés, egyidejűleg 2,116 milliárd forint bevételt vár. Az idén 4,9 milliárd jutott, 1,79 milliárd forint bevétel mellett. A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ működése jövőre 1,5 milliárd forintba kerül, beruházásokra 240 millió forint, ugyanakkor 185,3 millió forint bevételt érhet el a központ. A génmegőrzési intézmények idei költségvetése hasonlóképpen 1,5 milliárd forint. Az Országos Meteorológiai Szolgálat 1,84 milliárd forintból működhet jövőre, miközben 1,239 milliárd forint bevételt is elvárnak tőle. Az idei működésre 1,65 milliárdot osztott tavaly a kormány.
A fejezeti kezelésű előirányzatok között környezetvédelmi célelőirányzatokra 3,56 milliárd forintot tartalmaz a költségvetés. Például természetvédelmi pályázatok támogatására 900 millió forint juthat, ugyanezt a célt 2019-ben 679 millió forint szolgálja. Környezetvédelmi pályázatokra 622,8 milliót javasol a dokumentum, erre az idén 471,8 millió forint jutott. Az ideihez hasonló 570 millió forint mehet védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítására.
Az agrár-célelőirányzatok között a határon átnyúló agrár- és vidékfejlesztési feladatok támogatásának költsége a javaslat szerint 518,9 millió forint, csaknem ugyanannyi, mint az idén. A hungarikumok és nemzeti értéktár megőrzésének és népszerűsítésének támogatása 490,5 millió forinttal gazdálkodhat, az idén 492,7 millió forinttal. A parlagfű elleni védekezésre 44,1 millió forint jut, az ideinek csaknem megfelelő összeg. Az állami génmegőrzési feladatokat 705 millió forint támogatja, az idén ez még 901 millió volt. A zártkerti program támogatására 1 milliárd forintot szánnak, 2019-ben ez 1,99 milliárd forint.
A nemzeti támogatások keretében állattenyésztési feladatokra a 2019. évinek megfelelő 1,3 milliárd, a sertéságazat helyzetét javító stratégiai intézkedések támogatására hasonlóképpen 866 millió forint jut. A nemzeti agrártámogatások összege a 2019. évi 78,3 milliárd után 77,22 milliárd forint lesz jövőre, az agrárkárenyhítésé 8,6 milliárd forint, ugyanannyi, mint az idén, itt egyidejűleg 4,3 milliárd forint bevétellel is számol a költségvetés. Az agrárvállalkozások hitelgarancia-rendszerének erősítésére 5 milliárd forint jut.
Az uniós programok között kiegészítő támogatást kap egyebek között a Méhészeti Nemzeti program 1,36 milliárd forint értékben, a tavalyi 788 millió után. Az Igyál tejet program forrása 3,8 milliárd forint, 2019-ben még 4,3 milliárd. A speciális szövetkezések (tész) támogatására 4 milliárd forint jut jövőre, míg az idén 4,2 milliárd, az iskolagyümölcs programra pedig 2,35 milliárd, az idei 2,28 milliárd forint után.
Az egyszerűsítések a mezőgazdasági őstermelőket is érintik
A pénzügyminiszter által kedden beadott 2020-as költségvetési javaslat szerint jövőre is folytatódik az adó- és adminisztrációcsökkentés. A magyar vállalkozások továbbra is Európa legalacsonyabb – 9 százalékos – társasági adóját fizetik, és a gazdaságvédelmi akcióterv számos pontja szerepel a jogszabály-tervezetben.
Jövőre 13-ról 12 százalékra mérséklődik a kisvállalati adó, megszűnik az adófeltöltés a társasági adóban, az innovációs járulékban és az energiaellátók jövedelemadójában. Megszűnik az eva, a jövőre nézve kedvezőbbé válnak a fejlesztési adókedvezmény szabályai. Csak ezek az intézkedések összességében 50 milliárd forintot hagynak a vállalkozásoknál. A feltöltési kötelezettség megszüntetése – az adminisztrációs terhek csökkentése mellett – 150-170 milliárd forintot hagyhat minden évben öt hónappal tovább a gazdaság szereplőinél.
Ha az Országgyűlés megszavazza a törvényjavaslatot, a nyugdíjjárulék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaerőpiaci járulék pedig összeolvad, és jövőre már egy adófajtaként kell nyilvántartani.
Az egyszerűsítések a mezőgazdasági őstermelőket is érintik, többségük mentesül a szociális hozzájárulási adó (szocho) negyedévenkénti bevallási és adóelőleg-fizetési kötelezettsége alól.
(MTI)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön