A lengyelországi Olsztyn-i Warmia és Mazury Mezőgazdasági Tanácsadó Központ (W-M ODR) részéről Damian Godzinski igazgató, 2021. július 12-15 között Magyarországra látogatott. Útja első napján a NAK központban járt, ahol bemutatásra került részére a NAK szervezete és tevékenysége, továbbá a magyar középfokú szakképzés, és a Magyar Szaktanácsadási Rendszer (MSZR). Az előadásokhoz kapcsolódóan Damian Godzinski számos kérdést tett fel, kiemelt érdeklődést mutatva a NAK tevékenysége, és az Agrár- Tudásmegosztási és Innovációs Rendszer (ATIR) iránt.
A háromnapos szakmai látogatás célja a NAK-kal történő kapcsolatfelvétel volt, fókuszban a szaktanácsadás és a szakképzés. A vendég tanulmányútja során ellátogatott Terénybe, a Magosvölgy Ökogazdaságba (Dezsény Zoltánhoz), Szárra, a Csoroszlya farmra (Nobilis Ágoston), Ráckeresztúrra a Martontej üzemébe (Bodó Ágoston, Szili József), ill. a Tokaj Hétszőlő Degenfeld (Makai Gergely) borászatba.
Látogatás a Csoroszlya farmon, Szár
(Damian Godzinski, Nobilis Ágoston, Ilnyickaja Tatjána tolmács)
A pozitív visszajelzés alapján a jövőben a lengyel-magyar agrárkapcsolatok szorosabbra fűzése várható, kiemelten az ökogazdálkodás, továbbá a szaktanácsadás, az innováció, az EIP-AGRI Operatív Csoportok vonatkozásában (Közös Agrárpolitika – Agrár- Tudásmegosztási és Innovációs Rendszer (KAP ATIR) szereplői).
Jelen cikkünkben szeretnék bemutatni a Warmia és Mazury Mezőgazdasági Szaktanácsadási Központ tevékenységét, szerepét, és helyét a Lengyel Agrár- Tudásmegosztási és Innovációs Rendszerben.
Az Európai Unió tagállamaiban működő mezőgazdasági innovációk megvalósítására és terjesztésére szolgáló rendszerek az évek során átalakultak, tovább fejlődtek. Így jutottunk el az eredeti elgondolástól, vagyis az Agrár Tudásrendszertől (Agricultural Knowledge Systems - AKS) az Agrár Tudás- és Információs Rendszeren (Agricultural Knowledge and Information Systems) keresztül az Agrár- Tudásmegosztási és Innovációs Rendszerhez (Agricultural Knowledge and Innovation Systems - AKIS).
Kik a rendszer szereplői? Milyen kapcsolat van közöttük? Milyen kapcsolati hálózatban, rendszerben működődnek együtt? Hogyan végzik a tevékenységüket? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ, a Szaktanácsadási Központtól kapott információk alapján.
Az elméleti tudás, vagyis a valóságot leíró szellemi termék, ötvözve a gyakorlati tudással, ami egy adott probléma megoldásához vagy egy feladat elvégzéséhez szükséges, együtt egy konkrét készség; ezek együttese garantálja az agrárágazat versenyképességének javítását. Ezért az agráriumban a tudás- és innovációs rendszer láncszemei, azaz a kutatás, az oktatás és a tanácsadás feltételrendszerének harmonikus működésére irányuló erőfeszítések elengedhetetlenek.
A korábbi, egyszerűsített tudásrendszer (AKS) [Kania és társai 2011] a következőképpen írható le: A tudás és az információ áramlásának kidolgozott modellje, ezen elemek cseréje mellett feltételezte a szervezet és a rendszerben jelen lévő emberek kölcsönös interakcióját a döntések támogatására és a problémák megoldására. A gazdálkodó visszajelzést adhatott a tanácsadónak, tudósnak vagy politikusnak arról, hogy igényei és elvárásai milyen mértékben teljesültek, elégedett-e az adott eredménnyel. A jelenlegi Agrár- Tudásmegosztási és Innovációs rendszert (AKIS) Lengyelországban a következőképpen határozzák meg: Kutatóintézetek, mezőgazdasági iskolák, tanácsadó központok, és más nem kormányzati szervezetek hálózata, amelyek részt vesznek a gazdálkodók segítésében, hogy növeljék gazdaságaik innovativitását, és választ adjanak az új kihívásokra. [Wawrzyniak 2019].
Az Európai Unió országaiban, az tudásmegosztási- és innovációs rendszerek nem formalizáltak és nem homogének. A különbségeket elsősorban az alkalmazott jogi- és szervezeti rendszerek, a technológiai fejlettségi szint, a mezőgazdaság nemzetgazdasági jelentősége vagy a megvalósított innovatív megoldások szintje befolyásolja, így van ez Lengyelországban is. Erre tekintettel a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó vidékfejlesztési programban egy új intézkedés, az Európai Innovációs Partnerség (EIP) került bevezetésre. A partnerség stratégiai célja a know-how és a jó gyakorlatok cseréjének elősegítése, valamint a gazdálkodók és a kutatói közösség közötti párbeszéd ösztönzése.
Lengyelországban néhány évvel ezelőtt elfogadott megoldás született a Mezőgazdasági és Vidéki Innovációs Hálózat (SIR) létrehozására vonatkozóan. Ez lehetővé tette és teszi a vajdasági (Lengyelország legnagyobb közigazgatási területi egységei) mezőgazdasági tanácsadó központok számára, hogy intenzívebben, adminisztratív szempontból jól szervezett módon adják át a tudomány területén elért eredményeket, tudást, a gyakorlatban mozgolódó szakemberek és a gazdák, erdészek, élelmiszerelőállítók részére. Ma már elmondható, hogy a mezőgazdasági termelékenységgel- és fenntarthatósággal foglalkozó EIP operatív csoportok a SIR egyik vívmánya.
Az olasztyni székhelyű Warmia és Mazúria Mezőgazdasági Tanácsadási Központ hatékonyan működik együtt a gazdálkodókkal, a mezőgazdasági iskolákkal, a kutatóintézetekkel és olyan egyéb intézményekkel, amelyek tevékenysége a vidéki térség problémáival foglalkozik. A W-M ODR kiemelt feladata a tudomány és a szaktanácsadás közötti együttműködés erősítése annak érdekében, hogy a vidéki mezőgazdasági területek innovatív megoldásaira vonatkozó ismeretek kellően rendelkezésre álljanak.
Az AKIS (magyarul: ATIR) részeként működő, olasztyni székhelyű SIR tevékenységei:
- részvétel a Horizont2020 program keretében megvalósuló „Hálózatépítés a vidéki térségekben a biogazdálkodás területén”, továbbá az érdekelt felek bevonása a projektbe;
- együttműködés a Lengyel Tudományos Akadémia Olsztyni Állattenyésztési és Élelmiszerkutatási Intézetével az a lengyel vörös szarvasmarha fajta innovatív legeltetési- és tenyésztési tervének kidolgozásában;
- együttműködés a Warmiai és Maszúri Egyetemmel a Lengyel Nemzeti Vidéki Hálózat (LNVH) keretében megvalósuló projektben: „Innovatív megoldások a juh- és kecsketenyésztésben a vidéki vállalkozói tevékenység fejlesztésére”, amelynek keretében a mezőgazdasági szakmákat oktató szakiskolák diákjai az egyetemen előadássorozatokat hallgathatnak és laboratóriumi gyakorlatokban vehetnek részt, ezzel ösztönözve őket az agrárszakma választására;
- az LNVH és alhálózatai, azaz a mezőgazdasági és vidéki innovációs vajdasági hálózat részeként feladatuk a különböző tanácsadói projektek megszervezése, koordinálása és megvalósítása a gazdák igényeihez igazodva (tematika);
A SIR az utóbbi években kiemelt figyelmet fordított az alábbi tématerületekre:
- Warmia és Mazury állattenyésztési kiállítás (a régió legjobb tenyésztőinek támogatása és díjazása; a tej- és húsmarhák, lovak, juhok és kecskék különleges fajtáinak bemutatása);
- Warmia és Mazury szántóföldi napok (19 szántóföldi helyszínen tartott találkozó június-júliusban, több mint 50 bemutató-parcellán) a vajdaságban termesztett legnépszerűbb növényfajták termesztésének javítására;
- Agroliga: az agrárgazdasági környezet legeredményesebb gazdáit és -vállalkozásait népszerűsítő verseny;
- filmsorozat vetítése a televízióban a saját térségükről, az ott lakók részére: ez a 15 perces, 16 epizódból álló sorozat a legérdekesebb innovatív megoldásokat mutatják be a mezőgazdaságban (a sorozat nézettsége - több mint 250 ezer néző volt);
- a gazdaságokban alkalmazott termesztési- és tenyésztési technológiák innovációjával, valamint a szervezeti újításokkal - köztük egyre gyakrabban a marketinggel - kapcsolatos konferenciák, workshopok, bemutatók és kirándulások sorozata.
A Közös Agrárpolitika új programozási időszakában a strukturális-, szakmai- és pénzügyi együttműködés új dimenziójában az innováció terjesztésének a tanácsadás lehetőséget ad az olasztyni székhelyű Warmia és Mazúria, és a többi vajdasági (tartományi) Mezőgazdasági Tanácsadó Központnak, hogy színvonalas munkájukkal kiérdemeljék a bróker (közvetítői) pozíciót a gazdaságok fejlesztésében. Az AKIS rendszer szereplői (kutatás, oktatás, tanácsadás stb.) közötti tudásmegosztás, tudásátadás, tudásáramlás a tanácsadókon keresztül valósulnak meg. Ezek konkrét feladatokat jelentenek, ilyenek például: a szükségletelemzés, a tudomány megértését segítő ismeretátadás, és részvétel ezek gyakorlatba történő átültetésében, terjesztésben. A lengyelországi vajdasági mezőgazdasági tanácsadó központok rendelkeznek az KAP AKIS új szerepének betöltéséhez szükséges erőforrásokkal, szakmai tapasztalattal. Ilyen például, a sokéves tanácsadási, szaktanácsadási és brókeri gyakorlati tapasztalat, továbbá az erős pozíció ezen szolgáltatások piacán.
Bibliográfia:
1.Kania J. et al., Tudásátadási Rendszer az agrár-élelmiszeripari ágazatban - várható fejlesztési irányok, Polish Journal of Agronomy, 2011.
2.Wawrzyniak B., Mezőgazdasági Szaktanácsadási Rendszer (FAS) és a Agrár- Tudásmegosztási és Innovációs rendszerek (AKIS) áttekintése az EU tagállamaiban, Agricultural Advisory Issues, 2/2019.
A képeket a W-M ODR bocsátotta a NAK rendelkezésére
(W-M ODR és Jakab Ágnes/NAK)