Nemzetközi hírek

Erős magyar lobbi volt az a növényvédőszer-tilalom bevezetése ellen, amelyben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is szerepet vállalt. A kezdeményezés végül sikertelen lett.

Nagy felháborodást keltett a gazdák körében, hogy 2018. január 1-jétől nem használhatnak növényvédő szert az EFA-ként elszámolni kívánt másodvetéseken, nitrogénmegkötő kultúrával beültetett, parlagon hagyott területeken, valamint az erdőszél menti hektársávokon. A gazdálkodói- és érdekszervezetek az új korlátozás eltörlését kérik, mivel az várhatóan az egész Unióban jelentősen visszaveti majd a legnépszerűbb EFA-elemek mértékét, valamint az intézkedés a fehérjenövény-termesztést ösztönző programokra is negatív hatást gyakorol.

A növényvédő szerek használatának tilalma egyértelműen a nitrogénmegkötő növények (pl. szója, borsó, babfélék, lucerna, csillagfürt) esetében jelent nagyobb változást, mivel az eddig konvencionális körülmények között, növényvédő szer alkalmazása mellett művelt nitrogénmegkötő kultúrák 2018-tól nem lesznek elszámolhatóak EFA területként, a legtöbb területen pedig a hazai viszonyok nem alkalmasak a fehérjenövények vegyszermentes termesztésére. A nitrogénmegkötő növénnyel bevetett területek mindeddig három célnak is megfeleltek, hiszen EFA területként, diverzifikáció szempontjából is figyelembe vették és esetlegesen termeléshez kötött támogatást is igényelhettek rá a gazdák. Az új korlátozás bevezetésével azonban várhatóan több gazdálkodó is más EFA elem után néz, és megfontolja a csupán fehérje prémium céljából történő vetés megtérülését.

Erős együttműködésben

Fontosnak tartjuk a módosítás hátterének tisztázását, valamint annak életbe lépéséig tett aktív hazai lobbitevékenység bemutatását. A Közös Agrárpolitikát (KAP) szabályozó rendeletek 2014. évi elfogadásakor az Európai Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy az ökológiai jelentőségű területeket egy év után felülvizsgálja és az eredmények fényében mérlegeli, hogy 2018-tól kezdődően indokolt-e 5 százalékról 7 százalékra emelni a kötelezően kijelölendő EFA terület arányát. A vizsgálat továbbá kiterjedt a gazdák adminisztratív terheire, az egyenlő versenyfeltételekre és a termelési potenciálra gyakorolt hatásokra is. A felülvizsgálat eredményeként a Bizottság két célkitűzést fogalmazott meg: a zöldítés egyszerűbb végrehajtását és az intézkedés környezeti hasznának növelését. Ezek fényében tette le az asztalra 2016 őszén a zöldítést szabályozó rendeletek módosítására vonatkozó javaslatait.

A csomagban több érdemi egyszerűsítés is megtalálható volt, amelyek a tagállamok többségének támogatását élvezték. Ilyen könnyítésként került bevezetésre egyes EFA elemek méretkorlátainak rugalmasabb kezelése, vagy a nitrogénmegkötő növények támasztónövényekkel együtt történő vetésének lehetősége. Ám a javaslatok között – a zöldítés környezeti hasznának növelése érdekében – helyet kapott a termelés alatt álló EFA területeken a növényvédőszer-használati tilalom bevezetése is.
A módosításokat szakértői és vezetői szinten is megtárgyalták az Európai Unió Tanácsában a tagállamok, ahol aktív magyar részvétellel több tagállam is követelte a Bizottságtól a tervezett korlátozás újragondolását, amely módosítást azonban 2017. február 15-én mégis elfogadták.

A döntéshozatali mechanizmusban ezt követő kifogásolási eljárásban elsőként Magyarország, majd több tagállam is élt a lehetőséggel, hogy ismételten jelezze egyet nem értését a tervezett korlátozással kapcsolatban, azonban a javaslatot ellenző országok kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy a módosítás elutasítását szavazásra bocsássák.

A Tanácsban folyó vitával párhuzamosan az FM a brüsszeli magyar képviselet segítségével, a NAK pedig a COPA-COGECA nemzetközi érdekszervezeten keresztül erős lobbitevékenységet folytatott annak érdekében, hogy a Tanács mellett a módosítás életbe lépéséhez szükséges másik döntéshozó szerv, az Európai Parlament (EP) is kifogást emeljen. A NAK mindeközben több más nemzetközi együttműködési fórum keretében (pl. V4 országok kamaráinak fóruma) kiadott nyilatkozatában is felszólalt a növényvédőszer-használati tilalom bevezetése ellen. A lobbi eredményesnek mutatkozott, hiszen az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága végül kifogást támogató véleményt szavazott meg, azonban az EP plenáris ülésén már a környezetvédelmi lobbi győzött, így a kifogást nem sikerült elfogadtatni.

Van másik út

Magyarország minden jogi lehetőséget és lobbira alkalmas fórumot kihasznált, hogy a korlátozás életbe lépését megakadályozza, azonban a tagállamok többsége a javaslatcsomagban szereplő, a zöldítés egyszerűsítésére vonatkozó többi könnyítés elfogadása érdekében megszavazta a tiltást tartalmazó intézkedést is. A markáns magyar lobbitevékenység ellenére végül 2018. január 1-jétől életbe lép a növényvédőszer-használati tilalom, amelyet az uniós jog értelmében kötelesek vagyunk hazai jogszabályainkba is átültetni.

Az érintett gazdálkodóknak, akik vállalják a növényvédőszer-mentes termesztést, továbbra is lehetőségük van az adott területeket EFA-ként elismertetni. Azok számára pedig, akik úgy ítélik meg, hogy területük nem alkalmas a nitrogénmegkötő növények ilyen megkötéssel történő termesztésére, javasoljuk az EFA-kötelezettség más kultúrával vagy EFA-területtípussal történő teljesítését (pl. őszi kalászosok után vetett zöldtrágyával, parlagon hagyott területtel vagy tájképi elemekkel).

(NAK)