Országos hírek

A NAK Somogy megyei szervezeténél a szavakat tettek is követik: minden lehetséges eszközzel, a felmerülő elképzelések megvalósításával segítik, támogatják a megyei kamarai tagokat. Különösen nagy energiát fordítanak a megyében amúgy is jelentős számú élelmiszer-előállítókra.


Határozott és lendületes – ez volt az első benyomásunk Gombos Sándorról, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Somogy megyei szervezetének elnökéről, amikor a NAKlap és a nak.hu megyebemutató sorozata keretében az igazgatóság kaposvári székhelyén lévő irodájában leültünk beszélgetni a szervezet tevékenységéről és a megye agráriumáról. Határozottnak azért volt nevezhető, mert egy papírlapra előre felvázolta az általa fontosnak tartott témákat, lendületesnek pedig azért, mert mindegyiket alaposan érinteni akarta abban a szűk egy órában.


Betartott belső szabály


Mindemellett határozott elképzelései voltak/vannak megyei elnöki hivatalba lépése óta arról is, hogy miként is működjön a somogyi szervezet, miként és hogyan segítse az ottani kamarai tagokat (a legfrissebb adatok szerint 15404 somogyi tagja van a NAK-nak). Például sikerült elérnie, hogy a szervezet korábbi kaposvári székhelyéről a városon belül egy korszerűbb irodaépületbe költözzön. Mint mondta, azért, mert „az elvárások szerinti eredményeket csak úgy lehet számon kérni a munkatársaktól, ha a megfelelő munkakörülményeket is biztosítjuk számukra”.

Egy másik alapvetése volt, hogy a megyei falugazdászok az egységes kérelmek beadásakor úgy segítsék a gazdákat, hogy a kérelmeknél a lehető legkevesebb hiba legyen.
– Sem törvény, sem egyéb jogszabály nem kötelezett erre, mi magunk állítottuk fel azt a belső szabályt, hogy egy százalék alatti legyen az összes hiba száma – jegyezte meg Gombos Sándor. – Ezt szinte minden évben tudtuk is tartani. Ha volt is terven felüli hiba, az jellemzően nem a falugazdász figyelmetlenségéből adódott, hanem abból, hogy például egy gazda rosszul adta meg földjének adatait.

Mivel elnöksége előtti szakmai pályafutása során komoly tapasztalatokra tett szert az agrárszolgáltatásokról, így arról is határozott elképzelése volt, hogy milyen legyen egy jó szolgáltató jellegű megyei kamarai szervezet.
– Arra kell törekedni, hogy kicsi és nagy kamarai tagnak egyaránt adjunk valamit. A tápanyaggazdálkodási-terv készítését a precíziós gazdálkodás „előszobájának” tartom, így nagyon jó, hogy ebben segíteni tudunk. Ráadásul Somogyban az országos tervek közel 40 százalékát készítjük a Kaposvári Egyetem közreműködésével, nagyjából 40 ezer hektár területre. A mezőgazdasági biztosítások megkötésére is ösztönözzük a gazdálkodókat, hiszen jelenleg nagyon előnyös feltételek mellett lehet hozzájutni. Érdemes most élni ezzel a lehetőséggel, mert lehet, hogy a következő uniós pénzügyi ciklus változásai erre is kihatnak. Aztán az üzemanyagkártya pedig azon kisebbeknek hasznos, akik néhány hektárt művelnek; őket biztatjuk is, hogy váltsák ki – sorolta a pozitívumokat a megyei elnök.


Öröm, bánat


Úgy vélte, a szolgáltatások minőségén mindig kell és lehet is javítani, különben más piaci cégek kedvezőbb feltételeket kínálnak a gazdáknak. Egy ilyen szolgáltatási újdonság Somogyban debütált volna. Az elképzelés szerint a kaposvári igazgatóság melletti területen a helyi egyetemmel és a mezőgazdaságigép-gyártókkal és -forgalmazókkal együttműködve egy tréningközpontot alakítottak volna ki, ahol tanfolyamszerűen oktatták volna a mezőgépek leendő kezelőit. Ez egyelőre tervezési szakaszban van, megvalósításra vár.

Ahogy fogalmazott, szolgáltató kamara módjára segítik különböző rendezvények megtartásával az élelmiszeripari tagokat, rendszeresen szimpóziumokat szerveznek a szántóföldi növénytermesztőknek, valamint az erdő- és vadgazdálkodóknak is. Utóbbi szakterületeket amúgy is kiemelten kezelik, mert a megyében 180 ezer hektár erdőterület van, és mert az országos vadkárok közel egyharmada Somogyban képződik. Mindemellett a szakképzésre is komoly energiákat fordít a megyei szervezet, Somogyban és Zalában 13 iskolával állnak kapcsolatban. Gombos Sándor itt is a minőséget hangsúlyozta: csak olyan képzőhelyekre irányítják a diákokat, ahol egyetemet végzett termelésirányító dolgozik. Ezen a ponton megemlített egy jó hírt is: közbenjárásukra, az agrártárca segítségével, sikerült megmenteni a megszűnéstől az erdészeti profilú somogyzsitfai mezőgazdasági szakközépiskolát.

Gombos Sándor hozzátette, a megyei gazdák gyorsabb és hatékonyabb problémamegoldása érdekében több évre szóló együttműködési megállapodást kötött a megyei szervezet a somogyi kormányhivatallal, illetve Somogyország értékeinek, így az agráriumnak a megóvása és fejlesztése, valamint a helyi foglalkoztatást növelő és környezetvédelmet érintő kérdések megoldása érdekében pedig a megyei önkormányzattal is aláírtak hasonló egyezséget.

Gombos Sándor


Amire szükség volna


– Somogy megye úgy természetrajzát, mint agrárstruktúráját tekintve az ország talán legszínesebb, legvarázslatosabb megyéje – tért rá egy újabb lendületet véve a helyi mezőgazdaság bemutatására Gombos Sándor. – A megye agrárgazdasági szempontból három jól elkülönülő körzetre osztható. Északon helyezkedik el a Balatonboglári borvidék, valamint a megye dió- és barackültetvényeinek jelentős része, középen a szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés elsősorban szarvasmarha- és juhtartás jellemző, délen jelentős az erdő- és vadgazdálkodás. A megye területe 603 682 hektár, ennek 82 százaléka termőterület.

Ami a megyei elnök leginkább fájlal, hogy ebből a színes mixből mára szinte teljesen eltűnt a burgonyatermesztés. Mint mondta, egykoron 3500 hektáron folyt a termesztése, már ez a terület 200 hektárra zsugorodott, aminek oka szerinte a nemzetközi kiskereskedelmi hálózatok megjelenése volt. Ahogy emlékeztetett, anno ezek a cégek olcsón vett másodosztályú lengyel burgonyát olcsón árultak az üzleteikben, amivel egyszersmind be is árazták a hazai termelőket. Pedig, magyarázta, ez az egyik legprofitábilisabb növény, mivel egységnyi – igaz magas – ráfordítással egy hektárról mással nem hozható annyi haszon, mint amennyi a burgonya képes produkálni. Szerinte a tárolókapacitás hiánya és más egyéb problémák azonban gátolják a fejlődést. Pedig Somogyban állítják elő a hazai vetőgumó-szükséglet 60-70 százalékát.

– Aztán a megye feldolgozóiparát is lehetne fejleszteni – tette hozzá. – Ugyanis nincs malom, pedig lehetne, és lehetne egy a Gyermelyihez hasonló tésztagyár is. Nincs takarmánykeverő üzem, mivel nincs jelentős állattenyésztés sem, holott a legnagyobb három gabonatermelő megye egyike Somogy. (A látogatás után jött a hír, hogy a Claessens cégcsoport takarmánygyártó üzemet épít Böhönyén, igaz, ezzel saját szükségleteit elégíti ki – a szerk.) Eltűnt, így nincs a borvidéket lefedő szőlőfeldolgozó sem. Az egykori jelentős balatonboglári üzemben ma már csak erjesztés van. Pedig a borászatban elért eredményeink kimagaslóak. Az országos borversenyeken a balatonboglári borvidék a legjobb eredményeket éri el. A pályázatoknak köszönhetően megnőtt a szőlő, gyümölcstelepítési kedv. Azonban lesújtó adat, hogy a megtermelt szőlő mintegy 70-75 százaléka elhagyja a borvidéket, és silány minőségű, balatoni jelzésű borként kerül vissza az áruházakba; ez jelentős részben egy nagy közösségi feldolgozó hiányának tudható be. És nincs gyümölcsfeldolgozó. A kertészetágazat termelési alapjának növelése a megye egyik stratégai kérdése is a távolabbi jövőt tekintve. A gyümölcsültetvények 4500 hektáros területe jelentősen, középtávon akár 1000 hektárral is bővíthető lenne, amihez elengedhetetlen egy feldolgozó. Sajnos a fentiek hiányában a hozzáadott érték nem is a megyében, nem is az országban képződik.

Összességében azt tapasztaltuk, hogy a megyei szervezet tevékenysége olyan, mint az elnök munkahabitusa: határozott és lendületes. És Gombos Sándort látva számunkra úgy tűnt, hogy erőteljes somogyi kezdeményezésre a hiányosságok valamelyike meg is szűnhet majd…

 


Célkeresztben az élelmiszer-előállítók

A kamara megyei elnöke külön is kitért a megye élelmiszeriparára, illetve a helyi élelmiszer-előállítókra is, merthogy mindkettő jelentősnek számít. Mint mondta, bár a felvásárlási árak miatt mindig számottevő vita van a termelők és a gyár között, a kaposvári cukorgyár – mivel az egyetlen cukorrépa-feldolgozó az országban – megkerülhetetlen tényező. A húsipari Kométa cég munkáját példaértékűnek nevezte a vállalatirányításban, üzleti vonalon egyaránt. A saját megtermelt nyerstejét feldolgozó és értékesítő Fino vállalatot pedig mintaértékűnek mondta.
– Nagy büszkeség számunkra, hogy az országos iskolatej és -gyümölcs programban somogyi vállalkozások is részt vesznek: 45 ezer gyereket lát el a Balaton Ker-Tész gyümölccsel, a Fino pedig tejjel – jegyezte meg Gombos Sándor.

A kis élelmiszer-előállítókra is komoly energiát fordít a megyei szervezet. Mint elmondta, rendszeresen szerveznek számukra a megyében több helyen kistermelői piacot, vagy éppen a Kaposvári Állattenyésztési Napok (KÁN) keretében biztosítanak számukra helyszínt megjelenésre. Néhány évvel ezelőtt pedig elindították a Gasztrotali nevű programot, amely során tavasszal és ősszel összehozzák a kistermelőket és az erre fogékony vendéglátóhelyeket, hogy egymásra találjanak, hogy előbbiek az utóbbiak beszállítóivá válhassanak.
– Ugyanis például feketeberkenye lekvárt, vagy mangalica- vagy bivalyhúst nem biztos, hogy egyik vagy másik étterem be tudna jó áron szerezni. A megyében viszont ezek könnyebben elérhetőek – tette hozzá Gombos Sándor.

Mindezek mellett az Élelmiszer és Marketing Nemzetközi Konferenciát már másodszor rendezte meg a megyei kamarai szervezet a Kaposvári Egyetemmel közösen a KÁN nulladik, szakmai napján, szeptember 12-én. A tanácskozás idei fő témája a gasztroturizmus volt.


Somogy megye számokban

A KSH adatai szerint 2018-ban Somogy megyében a szántó 58%-án, 138,6 ezer hektáron termesztettek gabonaféléket. A kukorica kiterjedése (62,6 ezer hektár) 1,5, a búzáé (58,1 ezer hektár) 1,0%-kal csökkent 2017-hez képest. Kukoricából az előző évinél 31%-kal több (661,5 ezer tonna), búzából 3,3%-kal kevesebb (314,2 ezer tonna) termett. Az olajos magvúak közül a napraforgó területe (31,4 ezer hektár) 13%-kal csökkent 2017-hez képest, de így is a szántó 13%-át foglalta el. Termésmennyisége (101,8 ezer tonna) 8,8%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A szántó kisebb részén termesztett repce kiterjedése (24,2 ezer hektár) 1,0%-kal nőtt, hozama (70,6 ezer tonna) ezzel szemben 1,6%-kal mérséklődött az előző évihez képest.

Lucernából az egy évvel korábbinál 4,1%-kal nagyobb területen (5,4 ezer hektáron) 2,8%-kal több (27,1 ezer tonna) szénát gyűjtöttek be. A megyében kevésbé jelentős cukorrépa kiterjedése és termése visszaesett, a burgonya hozama viszont területének csökkenése ellenére nőtt. A búza, a repce és a lucerna kivételével a termésátlagok felülmúlták az előző évit. A kukorica és a napraforgó egy hektárra jutó mennyisége (10,6, illetve 3,2 tonna) 2000 óta a legmagasabb volt.

A megyében 2018. december 1-jén a sertés kivételével a főbb haszonállatok száma elmaradt az egy évvel korábbitól. Az állattartók 44,2 ezer szarvasmarhát istállóztak, 6,8%-kal kevesebbet, mint 2017. december elején. Az állomány 46%-át kitevő tehenek száma 4,1%-kal csökkent. A gazdálkodók a tél kezdetén 136,8 ezer sertést tartottak, 35%-kal többet az egy évvel korábbinál. Az állomány további gyarapodását vetíti előre, hogy az anyakoca-állomány (10,0 ezer) 3,4-szeresére gyarapodott. A juhok száma egy év alatt 9,2%-kal 32,3 ezerre csökkent, ezen belül az állomány 83%-át képviselő anyajuhoké 5,5%-kal mérséklődött.  A megye gazdaságaiban 2017. december elejéhez képest 18%-kal kevesebb, összesen 273,6 ezer tyúkot neveltek. A teljes létszám 86%-át adó tojóállomány egy év alatt 6,3%-kal csökkent.

A megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2018-ban 91 milliárd forint értékű új beruházást valósítottak meg, összehasonlító áron 20%-kal többet az egy évvel korábbinál. A fejlesztési források 17%-át a feldolgozóipar, 13%-át a mezőgazdaság területén használták fel. A feldolgozóiparon belül többek között az élelmiszeriparban valósultak meg a legnagyobb értékű beruházások. Somogy megyei székhellyel 2018. december végén 62 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 1,6%-kal többet, mint egy évvel korábban. Főtevékenységük alapján a társas vállalkozások a kereskedelemben (22%), az önálló vállalkozók a mezőgazdaságban (41%) és a vendéglátásban (16%) fordultak elő leggyakrabban.


 

(nak.hu/Raffai Ferenc) (fotó: Lévai Zsolt/NAK)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

ŐSTERMELŐ, ŐCSG KERESŐ

Youtube

Facebook

LinkedIn

Instagram

X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám