Országos hírek

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége sajtótájékoztatón értékelte a kamarai választások küldöttjelölti listaállítását, a NAK eddigi tevékenységét, jövőbeli feladatait. A szervezet vezetősége ismét Győrffy Balázst jelöli a NAK élére. Frissítve: MOSZ-álláspont!

Az agrárkamarai választásokra a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) a megadott határidőre egyaránt leadta küldöttjelölt-listáit a kamara választási bizottságának: előbbi 19, utóbbi 9 megyében állított listát.

Ennek apropóján a szeptember 12-i sajtótájékoztatón Jakab István, a MAGOSZ elnöke és Győrffy Balázs, a MAGOSZ alelnöke értékelte a listaállítást, illetve kamara elmúlt négyéves tevékenységét. Jakab István elmondta, tulajdonképpen ez az „összefogás listája”, hiszen ezen, valamennyi megyében, összesen 20 szakmai szervezet arányosan képviselteti magát, és így megvalósult az a kitűzött céljuk, hogy minden olyan szervezet szerepeljen rajta, amely tenni akar a magyar agár- és élelmiszergazdaságért, valamint a vidékfejlesztésért.

Győrffy Balázs örömtelinek nevezte, hogy a MAGOSZ mellett korábban elköteleződött 11 szervezethez újak is csatlakoztak. Ez ugyanis azt is jelzi, hogy látható és érzékelhető volt a kamara érdemi tevékenysége az elmúlt években. Hozzátette, ezt egy közvélemény-kutatás során a gazdák is megerősítették.
– A MAGOSZ és szövetségesei hasznos munkát végeztek, amire méltán lehetünk büszkék. Ugyanakkor sok feladat még megoldásra vár, reméljük, ezek megvalósításához megkapjuk a tagság bizalmát – tette hozzá.

Eredményes időszak

Győrffy Balázs vázlatszerűen – a teljesség igény nélkül – felsorolta a MAGOSZ irányítású kamara legfontosabb eredményeit, és a következő időszak szükséges teendőit. Előbbiek közé sorolta a gazdáknak közel 1000 milliárdos pályázati forrás megszerzésében segítő falugazdász-hálózat kialakítását és modernizálását. A hálózat munkatársai az idény nyáron bérfejlesztésben részesültek, és egyfajta életpályamodell bevezetésével a NAK vonzóbbá tette tevékenységüket. Másik nagy sikerként említette még a szaktanácsadói hálózat létrehozását. Ugyancsak a pozitívumok közé sorolta a szolgáltató központok kiépítését, és az őstermelői igazolványok ingyenessé tételét, amivel egymilliárd forint maradt az érintetteknél.

A kiépítés alatt álló jégkármérséklő-rendszert is megemlítette, amivel minden esztendőben a NAK éves tagdíjbevételének tízszerese, 50 milliárd forint termelési érték őrizhető meg. Hozzátette, a hamarosan megvalósuló kedvezményes villamosenergia-beszerzést és a kamara megalakulása óta folyamatosan bekövetkező áfacsökkentést is a sikerek közé lehet sorolni. Szintén jelentős fejleménynek nevezte, hogy az egyes fizetős kamarai szolgáltatások díjának egy része leírható lesz a kamarai tagsági díjból, így adott esetben akár ingyenes is lehet a kötelező kamarai tagság.

A következő időszak fontos feladatai közé sorolta az elöregedő gazdatársadalom „fiatalítását”, az öntözés fejlesztését, az osztatlan közös tulajdoni forma felülvizsgálatát, az áfacsökkentés további kiterjesztését például a zöldség- és gyümölcságazatra, a pékérárukra, valamint az UHT-, ESL-tejekre is.

Győrffy Balázs (balra) és Jakab István értékelt

Törvényi erő

A kötelező kamarai tagsággal kapcsolatban, újságírói kérdésre Jakab István azt mondta, a MAGOSZ változatlanul e tagsági forma mellett van, hiszen ez szolgálja legjobban a gazdák érdekeit. A MOSZ ezzel kapcsolatos ellentétes álláspontjával nem kívánt foglalkozni.
– Más szemszögből a kötelező tagság az összefogás szolid kényszerét is jelenti, hiszen ennek nyomán mindenkor, minden kérdésben szükséges egyeztetni a kamarán belül. És így az őstermelőktől kezdve a nagy cégekig mindenki hallathatja a szavát, mindenki megoszthatja elképzelését, véleményét – mutatott rá Jakab István.

Győrffy Balázs ezt annyival egészítette ki, hogy a kamara csak széles körű tagságot maga mögött tudva képes képviselni az agrárgazdasági szereplők érdekeit. Csak e tagsági forma jelenti bizonyos elemek (például falugazdász-hálózat, szolgáltató központok) hosszú távú fennmaradását, illetve ad lehetőséget olyan – néhány éve még elképzelhetetlen – programok megvalósítására, mint az országos jégkár-mérséklő rendszer. Győrffy Balázs szerint meglepő a MOSZ kötelező tagság megszüntetésére tett javaslata, mivel azt törvény rögzíti, így annak módosítása az Országgyűlés hatásköre. Hozzátette: azzal, hogy a MOSZ csak kilenc megyében állított listát, annak elvi esélyét is elvesztette, hogy többségbe kerüljön a küldöttgyűlésben, és ezáltal beleszóljon a tagdíj kérdésébe.

Legvégül Jakab István bejelentette, hogy a MAGOSZ elnöksége a következő ötéves ciklusra ismét Győrffy Balázst javasolja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének. A kamarai tisztségviselők megválasztásáról az országos küldöttgyűlés dönt majd 2017. december 20-án.

MOSZ-értékelés

A lezárult küldöttjelölti listaállítás kapcsán megkerestük a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségét, hogy értékelje a listaállítást, illetve a MAGOSZ-hoz hasonlóan foglalja össze az agrárkamara eddigi tevékenységét, a legfontosabb jövőbeli célokat, feladatokat. Amint a MOSZ válaszol, változtatás nélkül közzétesszük álláspontját.

A szövetség szeptember 14-én eljuttatta véleményét.

Változást sürget a MOSZ

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) az ágazat legátfogóbb érdekképviseleti szervezete. Szövetségünk tagi összetétele lefedi a teljes hazai gazdálkodói palettát – az őstermelőktől kezdve, a szövetkezeteken át a gazdasági társaságokig –, tagjaink állítják elő a mezőgazdasági ágazat kibocsátásának meghatározó hányadát és ők tartják a hazai állatállomány nagy részét is. Tagjaink körében jelentős elégedetlenséget tapasztalunk a kamara működésével kapcsolatban.  A megyei szervezeteink többsége úgy ítéli meg, hogy a kamara antidemokratikus jellege a jelenlegi törvényi feltételek között nem változtatható meg és így a kamarai választások kirekesztő jellegére tekintettel úgy döntöttek, hogy nem állítanak önálló megyei listát, egyes megyék pedig a választások bojkottja mellett foglaltak állást.
Néhány elszánt megyei szervezetünk viszont úgy gondolta, hogy nem mehetnek el szó nélkül az elmúlt öt évben őket ért sérelmek mellett, és – a hátrányos és törvénysértő feltételek ellenére – azért is listát állítanak, és elindulnak a választásokon.

A MOSZ demokratikus szervezetként minden megyei szövetsége döntését tiszteletben tartja, így regisztráltatta magát a kamarai választásokon jelölő szervezetként. Ezzel biztosította azt, hogy azok a megyék, amelyek indulni akarnak a választásokon – számuk menetközben egyébként megduplázódott – megtehessék azt. A listát állító megyei szervezetek azért is döntöttek az indulás mellett, hogy a kamara döntéshozatali folyamatai nyíltabbak legyenek és ott a tagság szélesebb körének véleménye is megjelenhessen.

Tagjaink úgy ítélik meg, lenne min változtatni. Általános vélekedés, hogy a kamarának a munkájával kellene kiérdemelnie, hogy egy termelő a tagja legyen, nem pedig törvényi előírással. Ezért a MOSZ a kötelező, kényszertagság megszüntetését javasolja. Más nemzetgazdasági ágazatokban sincs kötelező tagság. Tagjaink elfogadhatatlannak tartják, hogy a kamara vezető tisztségviselői politikusok, vagy államigazgatási tisztséget töltenek be. Az elutasítás jogosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a termelőket igen súlyosan érintő kérdésekben (pl. a támogatások kifizetésének csúszása, vagy éppen a vidékfejlesztési pályázatok elbírálása során tapasztalt hatalmas elmaradások esetén is) a kamara – az említett összefonódások miatt – mélyen hallgatott.

A tagok nem a hallgatásért fizetnek évi több mint 6 milliárd forint tagdíjat a kamarának, amelynek az éves költségvetése már 10 milliárd forint felett jár. Ebből a pénzből sok mindenre futja. 2016-ban például szakértői díjakra költöttek el közel fél milliárd forintot – az elmúlt 4 évben pedig összesen 1,1 milliárdot – , de hirdetésre és reklámokra sem sajnáltak kifizetni több mint 600 millió forintot az elmúlt két évben. A MOSZ sokkal fontosabbnak tartaná, hogy a falugazdász-hálózat fenntartása és fejlesztése élvezzen prioritást, a falugazdászok kapjanak – minden téren – nagyobb megbecsülést, mivel kulcsfontosságú szerepet töltenek be a termelők megfelelő információval való ellátásában, a támogatásokhoz való hozzáférés biztosításában.

A MOSZ megítélése szerint a kamara az elmúlt öt évben egy hatalmas, bürokratikus, túlszabályozott szervezetté vált. Ezt jól példázza, hogy a kamara központjában már húsz igazgatóságot tartanak fenn, így a húsz megyei igazgatósággal összesen negyven igazgatóságot működtet, az ehhez szükséges igazgatókkal, gépkocsikkal és kiszolgáló személyzettel együtt. A törvényben előírt feladatainak egy része tökéletes átfedésben van a terméktanácsokéival. Erre a plusz költséget, felesleges adminisztrációt okozó kettősségre semmi szükség nincs.

A kamara egyre növekvő mértékben szól bele és nehezíti meg a gazdák életét. Fölösleges – más, általa hozzáférhető adatbázisokban elérhető – adatokat kér be, és emellett olyan tömegű személyes és gazdasági adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, valamint olyan – sokszor indokolatlan – tagdíjbehajtási tevékenységet végez, mint egyetlen más szervezet sem.

A MOSZ álláspontja szerint olyan kamarára van szükség, amely önkéntes tagságon alapul, átlátható, politikától független, szakmai alapokon nyugszik, minden tagját egyformán szolgálja, takarékos, falugazdászait jobban megbecsüli, tagjai véleményét kikéri és döntéseinél figyelembe veszi.

 
(nak.hu)