Országos hírek

Új, megyebemutató sorozat nak.hu-n is! Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében még mindig nagy hagyománya és többfunkciós szerepe van a mezőgazdasági termékek előállításának.


A NAKlapban és – ezzel párhuzamosan itt a nak.hu-n – ettől a hónaptól kezdve minden számban, illetve hónapban bemutatunk egy-egy megyei kamarai szervezetet, annak tevékenységét, a térség mezőgazdaságáról a legfontosabb tudnivalókat, illetve az adott megyében valamiért kiemelkedő gazdálkodót/gazdálkodó szervezetet. A célunk, hogy az éppen fókuszban lévő megyétől távolabb élő kamarai tagokhoz (is) közelebb hozzunk másokat, ismerjék meg egymás örömeit, nehézségeit, terveit. (A nak.hu-n a nyomtatásban megjelent cikkek hosszabb változata szerepel.) Elsőként Szabolcs-Szatmár-Bereggel indítunk. A NAK megyei elnökének áttekintése itt olvasható.

A változatos domborzati és talajviszonyok viszonyok mellett a Kárpátok hegyláncai által is befolyásolt klimatikus viszonyok között az ágazat szinte minden területén vannak sikeres, életképes vállalkozások a megyében, bár legtöbbjük a mikro-, esetleg a kis- vagy közepes vállalkozások közgazdasági kategóriájában mozog. Klasszikus értelemben vett mezőgazdasági nagyüzem kevés működik. Nagyobb súlyuk van inkább az áruk megtermelésében és piacra juttatásában azoknak az integrációknak, melyek a kicsik egy részét tudták megszervezni.


Általános bemutatás


A megye területe 623 ezer hektár (ha), amiből a mezőgazdasági hasznosítású területek nagysága mintegy 390 ezer ha, ebből 280 ezer ha a szántók területe. A szántókon jellemzően, 65,3 %-ban gabonafélék, és 15,4 %-ban olajos növények termesztése folyik nagy arányban integrációs termesztés keretében, vagy a helyi állatállomány takarmányozása céljából, így csak a kimagasló terméseredményű években jelentkeznek értékesítési nehézségek. A mezőgazdasági termelést végző vállalkozásoknak tradicionálisan nagy szerepük van a foglalkoztatásban. Itt van az ország dohánytermő-területének mintegy kétharmad része, még mindig 4000 ha fölötti termésterülettel. Az itt előállított alapanyag – beltartalmi adottságai miatt – a dohánytermékek minőségjavító összetevője.

Az ország gyümölcstermő területeinek 35 %-a, míg az almának több mint 60 %-a a megyében van. Legnagyobb jelentőségű gyümölcs az alma mellett a meggy. A nagy számú termelők eredményeként egyszerre vannak jelen a legmodernebb és az elhanyagolt, akár kezeletlen területek is, ami sok esetben jelentős piaci zavarokat okoz. A fajtaszerkezet változása folyamatos. A résztvevők nagy száma miatt az integráció megszervezésében csak részsikerek, egyes jó példák vannak, a többség még mindig nem csatlakozott egy szervezethez sem. Ennek ellenére a feldolgozott termékek között egyre nagyobb piaci szegmenset alkotnak az innovatív termékek (pl. a különböző almacsipszek). Az ágazatban több feldolgozóipari és logisztikai beruházás van folyamatban. A megyében több, országos ismertségű pálinkafőző-vállalkozás dolgozza fel a minőségi gyümölcsöt, egyesek exportpiacok felé is terjeszkednek (Zsindelyes, Talléros, Tarpai Manufaktúra).

Az ágazatban nagy potenciál rejlik még. Hagyományos és napjainkban is még piaci mennyiségben termesztett gyümölcsök a megyében a dió és a szilva. Messze földön híres megyei tájfajtáink: Milotai dió, Újfehértói fürtös meggy, Kántorjánosi meggy, Nemtudom szilva. A bogyósok termesztése mára olyan mértékben visszaszorult, hogy megszűnésükről beszélhetünk.
Bár sokat veszített jelentőségéből a megyei zöldségtermesztés, ezen belül a szántóföldi zöldségtermesztés, azért országos szinten még mindig komoly exportbevételt biztosít az itteni zöldborsó- és a csemegekukorica-termelés, illetve az alapanyagokból készült konzervipari termékek. A burgonya termesztése is visszaszorult, de jelentős potenciál rejlik benne. Jelenleg kevés területen, csak belső fogyasztásra folyik termesztés, de megemlíthető az innováció napi gyakorlata: az in vitro szaporítású, laborkörülmények között előállított mini gumó, mint szaporítóanyag jelentős részarányt képvisel. A hagyományos fajtáknak már csak génmegőrzési szerepe van, a termesztésben a legmodernebb fajták forognak. Terjed a batáta termesztése, annak a burgonyáéhoz hasonló igényei és termesztéstechnológiája, illetve az egészséges táplálkozási iránti igény folyamatos emelkedése miatt.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei „dinnyés tájkörzetekben” 1670 hektáron termesztenek dinnyét. A dinnyetermő-terület egyre növekedik. Jól nyomon követhető a technológiai fejlődés, szinte teljes mértékben az oltott dinnyét és az új fajtatípusokat termesztik.

A szántóföldi termesztésben továbbra is jelentős szerepe van még egyes térségekben a káposztaféléknek és a paprikának (kápia) is. Ismét egyre többen foglalkoznak a szabadföldi hajtatású, de intenzív körülmények között megtermelt uborkával, melyet a konzervipar hasznosít. Üvegházi és fóliás hajtatás ebben a térségben csak a helyi igények kielégítésére, szórványosan jelentkezik, exportmértékű termesztés nem folyik a megyében.

Helyi vállalkozások foglalkoznak jelenleg többféle gomba termesztésével, de erre vonatkozóan több nagy volumenű fejlesztési terv ismert, illetve van folyamatban. Van a megyében több hűtőház, mely a frost technológiák alkalmazásával mélyhűtött termékeket állít elő a zöldségekből.

Jelenleg erős ágazatnak számít a baromfitenyésztés – jelentős viziszárnyas-állomány is van a megyében –, így a termékeket exportpiacokon is értékesítik. A szarvasmarha-tartásnál a tejhasznú állomány jelentősen lecsökkent, néhány nagyobb gazdaság foglalkozik vele. Az előállított tej nagy részét a még működő és folyamatos fejlesztéseken áteső mátészalkai tejüzemben dolgozzák fel. Napjainkban egyre többen a legelőre alapozott húsmarhatartás irányába fordulnak, az állomány nő, de a kiegyenlítetlen exportpiaci lehetőségek nehezítik a fejlődést. Működik a megyében több modern és nagy kapacitású sertéstelep intenzív húsfajtákra alapozott állománnyal, és több gazdaság foglalkozik a reneszánszát élő, exportképes mangalicasertések tartásával is.

A juhászatban működő vállalkozások a húsmarha-ágazatban érdekeltettek versengenek a legelőterületekért, így ez az ágazat könnyebben fordul az innovatív megoldások irányába (pl. legelőkertek kialakításával növelik a hatékonyságukat). A gyapjútermelés jelentősége fokozatosan visszaszorult, a pecsenyebárány iránti igény sem éri el az 1980-90-es időszakban tapasztaltat. Az ágazat sajnos folyamatosan veszít exportlehetőségeiből is, bár az alapok adottak.

Szintén reneszánszát éli a megyében a – kistermelői keretek között is eredményesen működtethető – méhészet, melyben az integráció, a termékek értékesítése viszonylag jól szervezett. A magyar méz, egyes hungarikumokkal és specialitásokkal együtt jelentős exportárucikk országosan is, bár jelentős mértékben konkurál az unión kívülről származó termékekkel.
A megyében jelen van mind a halastavi, mind pedig a természetes vízi halgazdálkodás, amelyekből származó áru elsősorban a helyi – regionális szintű – élelmiszer-fogalomba kerül. Az ágazat szintén jelentős potenciállal rendelkezik még.


Számok szerint: növénytermesztés


A KSH 2018-as megyei összesítése szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a szántó 54%-án, 137,8 ezer hektáron termesztettek gabonaféléket. A kukorica kiterjedése (94,5 ezer hektár) az előző évivel majdnem azonos volt, a búzáé (25,4 ezer hektár) 9,5%-kal nőtt 2017-hez képest. Kukoricából (653,8 ezer tonna) az egy évvel korábbinál 13, búzából (123,4 ezer tonna) 3,0%-kal kevesebbet takarítottak be.

Az olajos magvúak közül a napraforgó területe (45,5 ezer hektár) 15%-kal csökkent 2017-hez képest, de így is a szántó 18%-át foglalta el. Termésmennyisége (140,7 ezer tonna) 21%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A szántó kisebb részén termesztett repce kiterjedése (6,6 ezer hektár) 9,7, hozama (17,3 ezer tonna) 4,3%-kal haladta meg a 2017. évit.
Lucernából az egy évvel korábbinál 6,2%-kal kisebb területen (9,4 ezer hektáron) 28%-kal kevesebb (38,1 ezer tonna) szénát gyűjtöttek be. A burgonya kiterjedése (1,9 ezer hektár) 1,9%-kal nőtt, termésmennyisége (37,7 ezer tonna) ugyanakkor mintegy egytizedével csökkent. A hazai burgonya 12%-a ebben a megyében termett.

A főbb szántóföldi növények termésátlagai elmaradtak a 2017. évitől és a napraforgó kivételével az országostól is. A fajlagos hozamok a megyei ragsor középső vagy utolsó harmadában találhatók.


Számok szerint: állattenyésztés


A megyében 2018. december 1-jén a szarvasmarhák és a sertések száma nagyobb, a juhoké és a tyúkoké kisebb volt az egy évvel korábbinál. Az állattartók 50,8 ezer szarvasmarhát istállóztak, 11%-kal többet, mint 2017. december elején. 2000 óta az év végi létszám egyszer sem volt ilyen magas. Az állomány 44%-át kitevő tehenek száma 7,5%-kal emelkedett. Száz hektár mezőgazdasági területre 15 szarvasmarha jutott, az országosnál 2-vel kevesebb.

A gazdálkodók a tél kezdetén 130,9 ezer sertést tartottak, 2,5%-kal többet az egy évvel korábbinál. Az anyakoca-állomány (8,1 ezer) 1,8 %-kal mérséklődött. A száz hektár mezőgazdasági területre jutó sertések száma (38) mintegy héttizedét tette ki az országosnak. A megyék közül a harmadik legnagyobb egyedszámú juhállomány (105,4 ezer) egy év alatt 5,2%-kal csökkent, ezen belül a teljes létszám 78%-át képviselő anyajuhoké 4,1%-kal fogyott. Az állomány nagysága az új évezredben egyik év végén sem volt ilyen alacsony.
A megye gazdaságaiban az előző év azonos időpontjához képest 8 %-kal kevesebb, összesen 2,6 millió tyúkot neveltek. Az egyedszám csökkenés ellenére csak Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyében volt ennél több az állomány nagysága. A teljes létszám 22%-át adó tojóállomány 1,8%-kal bővült.


Számok szerint: foglalkoztatás


2018 IV. negyedévében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 15-74 éves népesség 63 %-a, 268 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk hasonló volt az egy évvel korábbihoz. Az aktivitási arány 0,4 százalékponttal meghaladta az országosat. A munkaerőpiacon 245 ezer fő foglalkoztatottként, 23 ezer fő munkanélküliként jelent meg. A foglalkoztatottak száma a hazai átlaggal szemben csökkent, ugyanakkor a munkanélkülieké az országos csökkenéssel ellentétben nőtt 2017 IV. negyedévéhez képest.
A foglalkoztatási ráta 57,6%, a munkanélküliségi ráta 8,7% volt, előbbi 2,8 százalékponttal alacsonyabb, utóbbi 5,1 százalékponttal magasabb volt az országos átlagnál. Az inaktívak száma 157 ezer főt tett ki, 2,6%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál.


Számok szerint: beruházások


A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2018-ban 147 milliárd forint értékű új beruházást valósítottak meg, ebből a mezőgazdaságiak értéke 12,1 milliárdot tett ki. A fejlesztési források egyharmadát a feldolgozóipar, 8,3 %-át pedig a mezőgazdaság területén használták fel. A feldolgozóipar beruházásainak volumene negyedével, a mezőgazdaságé 27 %-kal bővült. A feldolgozóiparon belül az élelmiszeripar területén valósultak meg a legnagyobb értékű beruházások.


(nak.hu)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei