Az Európai Bizottság kezdeményezésére számos javaslat érkezett arra vonatkozóan, hogy miként lehetne méltányosabbá tenni az élelmiszer-ellátási láncot az Európai Unióban.
Az Európai Unió már évek óta foglalkozik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok (Unfair Trade Practice – UTP) előfordulásával az ellátási láncban, valamint a lehetséges ellenintézkedésekkel. A Phil Hogan mezőgazdaságért felelős biztos által 2016 januárjában létrehozott Agrárpiaci Munkacsoport (AM TF) számos konkrét ajánlást tett annak érdekében, hogy miként lehetne méltányosabbá tenni az élelmiszer-ellátási láncot az Európai Unióban.
Az Európai Bizottság kezdeményezése a munkacsoport eddig elvégzett munkájára épülve három olyan kérdéssel foglalkozik, amelyek befolyásolják az élelmiszer-ellátási lánc működését és a lánc szereplőinek alkupozícióját az agrár-élelmiszeripari termékek tekintetében. Korábbi konzultációk során már megmutatkozott, hogy az élelmiszer- ellátási lánc fokozottan ki van téve a tisztességes kereskedelmi magatartástól eltérő gyakorlatok alkalmazásának. Az UTP-k negatívan befolyásolják azokat a gazdasági szereplőket, akik egyébként kereskedelmi szempontból életképesek lennének. Ezenkívül piacra lépési korlátot is okozhatnak, bizonytalanságot teremthetnek és visszafoghatják az innovációt.
Összességében elmondható, hogy az UTP-k hatására az élelmiszer- ellátási láncban termelt hozzáadott értékből nem megfelelően részesülnek a lánc egyes szintjei, kevesebb befektetést okoznak, és hosszú távon a fogyasztókat is károsítják. Ennek oka például, hogy a mezőgazdasági termelők és a kisvállalkozások kiszolgáltatottabb helyzetben vannak a gazdaságilag erősebb és nagymértékben központosítottan működő üzleti partnereikkel szemben a tárgyalások során.
Az Európai Bizottság 2017 második felében nyilvános konzultáció keretében gyűjtötte össze a mezőgazdasági termelők, feldolgozók, kereskedők és más érdekelt felek véleményét az agrár-élelmiszeripari termékekkel kapcsolatos tisztességtelen nemzetközi kereskedelmi gyakorlatok mértékével, az átláthatóság szintjével kapcsolatban. Ezenkívül a konzultáció keretében feltérképezték a termelői együttműködések iránti érdeklődés mértékét, és a többek között a cukorágazatban már bevezetett, úgynevezett értékmegosztási megállapodások hasznosságát.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is kifejtette véleményét az EB felé, valamint számos olyan kamarai tagot is kért tapasztalatainak megosztására, akik érintettek lehetnek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szereplőjeként. A beérkezett vélemények alapján megállapították, hogy a válaszadók elismerik az UTP-k létezését és szükségesnek tartják az uniós szintű jogi szabályozást a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelése és megakadályozásuk szabályozása érdekében. A kamara szerint a jelenleginél jóval nagyobb jogbiztonságot kell biztosítani a vállalkozások számára. Az UTP-k megfékezésére mintegy 20 tagállam alkalmaz már nemzeti szintű jogszabályokat, amelyek hatékonyságának növelése a jelen eredmények ismeretében szükségesnek tekinthető. A meglévő magyarországi szabályozást az alapelveket illetően a kamara megfelelő szigorúságúnak tartja, amely uniós szinten irányadó lehet, így elsősorban az ellenőrzés és a szankcionálás hatékonyságának növelését javasolta.
A konzultáció eredményeit 2018 elején egy hatástanulmányban fogják összegezni. Az eredmények alapján az Európai Bizottság egy jogalkotási vagy nem jogalkotási javaslatot tesz, amit felhasználnak a közös agrárpolitika (KAP) jövőjével kapcsolatos munka során. A szabályozás következtében várhatóan életképesebbé válik a gazdálkodás, megerősödik a piaci szereplők pozíciója az élelmiszer- ellátási láncban termelői együttműködések vagy akár értékmegosztási megállapodások által. A KAP célkitűzéseivel összhangban megnövekedik a rendelkezésre álló mezőgazdasági jövedelem és javulnak a befektetési lehetőségek. Egy jobb, megbízhatóbb és átláthatóbb ellátási láncban fellendülnek az üzleti tevékenységek az EU egységes piacán, ezáltal elősegítve a termékpálya-szereplők gazdasági helyzetének megerősítését az EU élelmiszer-ellátási láncában.
(NAKlap, 2018. februári szám)