Az érzékszervi bírálatokat részletező nemzeti szabványok segítséget nyújtanak a Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ) előírásaiban található termékjellemzők és érzékszervi szakkifejezések értelmezéséhez, valamint meghatározzák az adott termékcsoport kizáró érzékszervi tulajdonságait.
A nemzeti szabványok korszerűsítése, illetve az európai és nemzetközi szabványok honosítása az élelmiszeripar területén az Agrárminisztérium jóvoltából évek óta folyamatosan zajlik. Ez a folyamat szorosan kapcsolódik a Magyar Élelmiszerkönyv szakbizottságaiban folyó szakmai munkához.
2018. július 1-jén az Agrárminisztérium támogatásával öt nemzeti szabvány korszerűsített új kiadása jelent meg. Az MÉ 1-3/13-1számú előírás a húskészítményekről és egyes előkészített húsokról szóló rendelkezéshez csatlakozva az MSZ 5843-1:2018, az MSZ 5843-2:2018 és az MSZ 5843-3:2018, az MÉ 1-3/16-1 számú előírás a sütőipari termékekről szóló szabályokhoz az MSZ 20501-2:2018, míg az MÉ 2-702 számú irányelvhez az MSZ 8761-4:2018ad kiegészítést. E nemzeti szabványok elsődleges célja, hogy olyan módszereket adjanak a felhasználók számára, amelyekkel az érzékszervi vizsgálatot az adott elvárásnak leginkább megfelelő módon tudják elvégezni.
Az érzékszervi vizsgálat – más élelmiszervizsgálati módszerhez hasonlóan – csak abban az esetben ad megbízható eredményt, ha a vizsgálat során annak végrehajtói megfelelő felkészültséggel, pontossággal és gondossággal járnak el, valamint figyelembe veszik a jó érzékszervi gyakorlat elemeit. Az érzékszervi bírálatnak számos célja lehet, úgymint: kereskedelmi forgalomba hozatal előtt, hatósági ellenőrzés, tételminősítés, a termék érzékszervi tulajdonságainak meghatározása, új előállítási technológiák kidolgozása, új termékek fejlesztése, receptúramódosítás, csomagolásfejlesztési, tárolási kísérletek, fogyasztói kedveltségi tendenciák megállapítása, termékteszteken részvétel, valamint minden olyan eset, amikor a felhasználó szükségét érzi egy érzékszervi vizsgálat elvégzésének.
További részleteket az MSZT oldalán olvashat.
(NAK)