Élelmiszer-feldolgozás

Bár a méhészet egy kis ágazat, a mezőgazdaság és a biodiverzitás szempontjából a méhek elengedhetetlenek, hiszen a beporzásban betöltött szerepük nélkülözhetetlen és a segítségükkel előállított termékekkel hozzájárulnak a vidék fejlődéséhez.


Az Európai Bizottság legfrissebb mézpiaci jelentésében olvasható, hogy Európában jelenleg mintegy 650 000 méhész dolgozik, akik összesen 17,5 millió méhcsaládot tartanak. Minden EU tagországban méhészkednek, azonban a termelési feltételek, a hozamok és a méhészeti gyakorlatok országonként, sőt akár országon belül is eltérőek lehetnek. A legnagyobb méztermeléssel rendelkező uniós tagországok (Románia, Spanyolország, Magyarország, Németország, Olaszország, Görögország, Franciaország és Lengyelország) elsősorban az Európai Unió déli részén találhatók, ahol az éghajlati viszonyok kedvezőbbek a méhészet számára.

A világ második legjelentősebb méztermelőjeként - Kína után - az Európai Unió számos méhészeti terméket állít elő (kb. 230.000 tonna/év). A megtermelt méz mellett pollent, propoliszt, méhpempőt és méhviaszt is találhatunk a méhészeti termékek piacán.

Magyarország előkelő helyen áll az EU rangsorában a méhcsaládok számát tekintve. 2017-hez (1,239 millió) képest némi csökkenés (0,2 %) mutatkozott 2018-ban (1,237 millió), de így is Magyarország adja az EU méhállományának 7 százalékát. A méhészek számát (21 565) tekintve ugyanakkor növekedés figyelhető meg és várhatóan a következő időszakban (2020-2022) is folytatódik ez a tendencia. Az EU átlaghoz (21 méhcsalád/méhészet) képest Magyarországon 55 méhcsaláddal lehet számolni méhészetenként. A 2018. évi adatok alapján az is látszik, hogy Magyarországon méhcsaládonként 21 kg/év hozam realizálódott, így összesen 26 000 tonna körül alakult a magyar éves termelési mennyiség.

Annak ellenére, hogy a világ második legnagyobb méztermelője, az EU a méz tekintetében nettó importőr, mivel a hazai termelés csak a fogyasztás mintegy 60 százalékát fedi le. Az EU-ba behozott méz fő szállítója Kína (40 %), ezt követi Ukrajna (20 %) és Latin-Amerika. A tagországok közül Németország, Nagy-Britannia és Belgium számítanak a legnagyobb importőrnek, akik a harmadik országokból származó import 60 százalékát veszik fel. Az EU export világpiaci részesedése csekélynek számít, mindössze 4,6 százalékkal (kb. 20.000 tonna) járultunk hozzá 2017-ben. A főbb célországok közé Svájc, Szaúd-Arábia, az USA és Japán tartozik, ahova az export több mint fele irányul. Az EU-ban a legnagyobb export tevékenységgel bíró országok Németország és Spanyolország. Magyarország elsősorban az EU-n belül szállít, a harmadik országokba irányuló export mindössze 1 346 tonna volt 2018-ban.

Az EU méhészei viszonylag magas termelési költségekkel szembesülnek a többi ország versenytársaival összehasonlítva. 2018-ban az unióba behozott méz ára átlagosan 2,17 €/kg volt, míg az EU-n kívüli országokba exportált méz egy kilogramm költsége 5,64 €/kg.


(NAK/Polczer Katalin)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Őstermelői adatok lekérdezése

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei