A legtöbb esetben a lepárlás melléktermékeként keletkező cefrét mezőgazdasági termőterületre juttatják ki, ezt azonban a talaj termőképességének megőrzése vagy javítása érdekében számos egyéb tevékenységnek kell megelőznie.
A kifőzött cefre maradványa a cefremoslék, ami gyümölcsfajtától függően 90 százalék vizet, 6-7 százalék szárazanyagot, 1 százalék körüli nyersrostot, zsírt és hamut tartalmaz - olvasható a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság kiadványában. A keletkezett anyag nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék, így kijuttatása megengedett a termőföldön. Ennek első mozzanataként talajvédelmi tervet kell készíttetni a talajvédelmi szakértővel, és meg kell vizsgáltatni a cefremoslék összetételét és PH értékét: ezeknek az adatoknak az ismeretében lehet meghatározni a megfelelő kijuttatandó mennyiséget. Ha rendelkezünk a fenti adatokkal, akkor a felhasználás engedélyezési kérelem tárgyában a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény szerinti talajvédelmi hatóságként kijelölt megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályához kell fordulni.
A kormányhivatalok tájékoztatása alapján az engedélyezési folyamatban a hatóság a benyújtott talajvédelmi terv alapján vizsgálja az elhelyezni kívánt anyagot, a tervezett elhelyező területet és a terület talajtakaróját. A vizsgálat alapján határozza meg a hulladék anyag mezőgazdasági felhasználásához a talajtani alkalmasságot, a területnek a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerinti sérülékenységi kategóriáját; a terület érintettségét a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet alapján, illetve a kijuttatási technológiát, a felhasználható hulladékanyag mennyiségét, a felhasználás feltételeit, különös tekintettel a külön jogszabályban előírt várakozási időkre, védőtávolságokra, továbbá javaslatot tesz egyéb beavatkozásokra (mélylazítás, termeszthető növények köre, stb.), az ellenőrzés idejére, gyakoriságára.
Érdemes tudni, hogy a cefremoslék egyéb szerves eredetű trágyázószernek minősül, így a nitrátérzékeny területeken a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (HMGY) értelmében be kell számítani az éves szinten 170kg/ha szerves trágyával kijuttatható nitrogén hatóanyag mennyiségbe. Az egyenletesen kijuttatott cefremoslékot haladéktalanul be kell dolgozni a talajba, amiből következik, hogy fagyott felszínű, összefüggő hótakaróval borított vagy vízzel telített talajra nem szabad azt kijuttatni. Nitrátérzékeny területeken ezen kívül tilos a trágya kijuttatása október 31-től február 15-ig, ami puffertárolók meglétét teheti szükségessé.
(NAK/Pető Krisztina)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön