Közös Agrárpolitika

A Copa és a Cogeca elnöksége közösen egyeztetett Frans Timmermans-szal, az Európai Bizottság alelnökével február 13-án. A megbeszélésről az agrárszervezetek az alábbi állásfoglalást adták ki.


Az Európai Zöld Megállapodás

Az Európai Zöld Megállapodás (EGD) megközelítéséről szóló bizottsági közleménynek számos tengelye van, amelyek elválaszthatatlanul kapcsolódnak a mezőgazdasági ágazathoz és különösen a KAP-hoz. A KAP jelenlegi reformfolyamatával szorosan összefonódó programok között a modernizáltabb és egyszerűsített KAP, a mezőgazdaság és a vidéki térségek átalakulása, a körkörös gazdaság felé történő átmenet és a termelőtől a fogyasztóig stratégia. Ez a megközelítés egy lehetőség, de ugyanakkor kihívás is, és különféle aggodalmakat vet fel. Ezeket a szempontokat gondosan elemezni és mérlegelni kell.

Szükség van további információkra is bizonyos speciális szakpolitikai területeken, mint például a nemzetközi kereskedelem, az ágazati kérdések és a mezőgazdasági technológia, különös tekintettel a fogyasztói piacokkal kapcsolatban. Alapvető fontosságú, hogy a politika kialakítása és végrehajtása támogassa a gazdálkodók és szövetkezeteik gazdasági fenntarthatóságát és a piacok működését, miközben hozzájárul egy gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból fenntarthatóbb agrár-élelmiszeripari ágazathoz. Az EU gazdálkodása folyamatosan fejlődött, és a jövőben is fejlődni fog.

Mindazonáltal a mezőgazdaság és az erdészet hosszú távú megoldásokat kínálhat. Ezek az ágazatok a megoldás részét képezik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás mérséklését illetően, mivel jelentős potenciáljuk van a kibocsátások csökkentésére, a szén megkötésére és a gazdaságok fenntartható fellendítésére.
Mindez azonban csak egy jobban működő élelmiszerláncon keresztül érhető el, ahol a gazdaságok szintjén végrehajtott fenntarthatósági beruházások védelmet élveznek az olyan gyakorlatokkal szemben, amelyeket társadalmunk nem akar. Ezt a Bizottság közleményében tovább kell tisztázni.

A gazdálkodók kulcsszerepet fognak játszani a zöld megállapodás sikeres végrehajtásában. Az uniós gazdálkodó közösség reakciója, beleértve a szövetkezeteik által már bevezetett számos projektet és programot, mutatja hajlandóságukat a zöld megállapodáshoz való hozzájárulásra. Az ágazat már jogosan állítja, hogy az elmúlt 20 évben 20%-kal csökkentette szénlábnyomát, miközben jelentősen növelte a termelést. A technológiák bevezetésének megfelelő támogatásával és egy innovációbarát szabályozási kerettel az uniós gazdálkodó közösség számos lehetőséget határozott meg a társadalmi igények kezelésének folytatására, mint például a szénlábnyom csökkentésére.

Az európai mezőgazdasági ágazat bebizonyította, hogy világszerte vezető, különösen a termelő növényeink és állataink genetikai anyagának fejlesztése tekintetében, amely az agrár-élelmiszerlánc teljes termelékenység-növekedésének körülbelül 70%-át teszi ki. A többi a gépesítésen és más technológiai inputok, mint például ásványi műtrágyák és mezőgazdasági vegyi anyagok felhasználásán alapul.
Európában a szántóföld csökken a föld egyéb felhasználásai (urbanizáció, infrastruktúra) miatt. Ez különösen a legértékesebb mezőgazdasági talajokat érinti (síkságok, folyóvölgyek és delták). A világ népességének növekedésével az európai mezőgazdaságnak javítania kell termelékenységét. A természeti erőforrásainkat hatékonyan kell használnunk. Az európai földhasználat kiterjesztése csak nettó élelmiszer-importőrré tenné az EU-t, ezáltal növelve környezeti lábnyomunkat a világ többi részén.

Nyilvánvaló, hogy nem lehet a zöld megállapodás célja a termelés áthelyezésének előmozdítása (az élelmiszerbiztonság, a környezet, a növény-egészségügy, az állategészségügy és az állatjólét magas színvonalán alapuló) hatékony uniós mezőgazdasági ágazatból a világ más régióiba, amelyek kevésbé hatékonyak, vagy amelyek nem felelnek meg a párizsi megállapodásban foglalt kötelezettségvállalásoknak.

Az ökológiai mezőgazdaság jó egyensúlyt teremt a fenntarthatóság különböző szempontjai között. Az ökológiai termelésbe történő jelentős beruházások ellenére az EU fogyasztói piaci részesedése továbbra is szerény. Egyes tagállamokban az ökológiai gazdálkodásra szánt mezőgazdasági földterület részesedése jóval meghaladja az ökológiai fogyasztás piaci részesedését. A Copa és a Cogeca erőteljesen támogatja a fogyasztói kereslet által vezérelt ökológiai ágazatot, amely szintén megóvná a meglévő mezőgazdasági beruházásokat, és a legjobb esetben további piaci bevételt hozna a KAP támogatási rendszere finanszírozásának folyamatban lévő általános visszaesése ellensúlyozására.

Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az EU mezőgazdaságának helyzete rendkívül bizonytalan. Egész Európában a gazdák tiltakoznak a médiában alkalmazott tisztességtelen bánásmód és ábrázolás, a nem megfelelő jogszabályok és a finanszírozás hiánya ellen. Ezt figyelmeztetésnek kell tekinteni. A Bizottság elnökének elkötelezettsége van az érdekeltek felé – ezzel összefüggésben a gazdálkodók hangját is meg kell hallani. A zöld megállapodást együtt kell kialakítani, a gazdálkodó közösséggel közös erőfeszítésként, nem pedig nélkülük vagy ellenük. Érdekeltek és valóban elkötelezettek vagyunk a zöld megállapodás sikerre vitele mellett.
 

Az éghajlati semlegesség és a 2030-as kibocsátás-csökkentési cél

A gazdálkodók az elsők, akik érzékelik az éghajlatváltozás hatását, és meg kell birkózniuk az alkalmazkodás és a mérséklés megnövekedett költségeivel. Tekintettel arra, hogy Európa politikai törekvése az, hogy a világ első éghajlat-semleges kontinensévé váljon, holisztikus megközelítést kell követni.
Noha fontos figyelembe venni a célkitűzéseket, alapvető fontosságú olyan fenntartható politikák és programok kidolgozása, amelyek gazdálkodóinkat és szövetkezeteiket ezen átmenet felé kísérik, és elismerik a meglévő eszközök fontosságát.  

Az uniós mezőgazdaság és erdőgazdálkodás döntő szerepet játszik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése terén, mivel jelentős potenciállal bírnak a kibocsátások csökkentésében, a szén megkötésében és a gazdaságok fenntartható fellendítésében. Amikor azonban a mezőgazdaságból származó kibocsátásokkal foglalkozunk, fel kell ismernünk azt is, hogy ezek a természetes folyamatok eredményei. A mezőgazdasági inputok szénmentesítése után továbbra is vannak olyan kibocsátások, amelyeket nem lehet elkerülni, és amelyek a természetes ciklus részét képezik.

A szénmegkötést figyelembe kell venni az éghajlattal kapcsolatos jogalkotási eszközök végrehajtásakor. A széndioxid piacnak vagy a szén-dioxid-kibocsátási kvótarendszereknek az éghajlat-politikai célkitűzések megvalósítását ösztönző eszközkészlet részét kell képezniük. Nagyobb ambíció csökkentett KAP költségvetéssel nem fog eredményeket hozni, ha a magánszektor nincs megfelelően bevonva.  A gazdálkodókat ösztönözni kell arra, hogy fektessenek be olyan technológiákba, amelyek csökkentik az üvegházhatású gázkibocsátást, növelik a szén-dioxid-megkötést és -újrahasznosítást, és gazdasági szempontból értelmesek. Ezek a technológiák magukban foglalják többek között a precíziós gazdálkodási technikákat és a biogáz-üzemeket a trágya tárolásából származó metán elfogására. Az EU-nak közös jogszabályok révén lehetővé kell tennie ezeket a technológiákat. Például a légi permetezést tiltó jelenlegi jogszabályok potenciális akadályt hoznak létre, amely gátolja a drónok alkalmazásával történő precíziós gazdálkodást.

A külső és fosszilis energia (villamos energia és üzemanyag) használatát a mezőgazdasági termelésben csökkenteni kell hatékonyabb berendezések és világítás alkalmazásával, és ahol lehet, bioüzemanyagokkal és a megújuló energiák más formáival való felváltásával. Hasznos lenne egy energiaprogram a gazdaságok számára a gazdaságok energiahatékonyságának növelésére, az energiafogyasztás csökkentésére és a fosszilis üzemanyagok megújuló energiaforrásokkal történő helyettesítésének megkönnyítésére a gazdaságok szintjén. Az európai gazdálkodók gazdasági életképessége és versenyképessége kulcsfontosságú ahhoz, hogy teljesíteni tudjanak a környezeti és társadalmi fenntarthatóság dimenziói tekintetében.

Rendkívül fontos, hogy a mezőgazdaság valamennyi ágazatában finanszírozzanak egy fenntartható átmenetet. Az erdészet szintén döntő szerepet játszik a szén-dioxid-megkötésben. Tekintettel arra, hogy az EU területének több mint 40%-át erdők borítják, nyilvánvaló, hogy egy 2020 utáni aktualizált uniós erdőstratégiának az európai zöld megállapodás részét kell képeznie. Ez növelni fogja az erdőtulajdonosok és szövetkezeteik szerepét az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos egyértelmű eredmények elérésében. A jövőbeli taxonómiának (a fenntartható finanszírozás önkéntes eszközei) figyelembe kell vennie a meglévő uniós és nemzeti jogszabályokat, és hozzá kell járulnia a fenntartható erdőgazdálkodás biztosításához. Ezenkívül olyan keretet kell létrehoznia, amely előmozdítja a fenntartható, hosszú távú megoldásokba történő jelenlegi és jövőbeli beruházásokat a mezőgazdaság számára is.
 

A biológiai sokféleség védelme

A gazdálkodók és az erdőtulajdonosok az európai vidék őrzői. Együtt valódi előrelépést értek el az éghajlat és a környezet szempontjából, a kibocsátások csökkentésével és fenntarthatóbb gyakorlatok végrehajtásával. Ennek folytatása érdekében olyan környezetvédelmi jogszabályokra van szükségük, amelyek elismerik erőfeszítéseiket és elegendő rugalmasságot biztosítanak számukra a természeti erőforrások hatékonyabb használatához, miközben garantálják az élelmezésbiztonságot.

Ezért alapvető fontosságú, hogy a jövőbeni 2030-as biodiverzitási stratégiában szereplő valamennyi célkitűzés reális legyen, bár ambiciózus. Továbbá figyelembe kell venniük az éghajlatváltozás negatív következményeit annak érdekében, hogy ösztönözzék az erőfeszítéseket a biológiai sokféleség globális 2050-es jövőképének – „összhangban élni a természettel” – elérésére.

Az EU-nak biztosítania kell, hogy a természetben megtalálható vagy mutagenezissel nyerhető növényi, állati gének és genetikai természetes tulajdonságok nem szabadalmaztathatók. Különösen a növénynemesítőknek nyílt hozzáféréssel kell rendelkezniük a meglévő génkészlethez, hogy biztosítsák a legjobb feltételeket a fejlesztések következő generációjához. Ez nagyon fontos az EU mezőgazdaságának szempontjából. A géntechnikai nemesítési technikákból származó termékekre, tulajdonságokra vagy génekre vonatkozó szabadalmak csak azokra a termékekre vonatkozhatnak, amelyek a természetben meg nem található, vagy hagyományos nemesítési módszerekkel vagy mutagenezis technikákkal nem nyerhető DNS-t tartalmaznak. Az EU továbbra is globális vezető a vetőmagvak terén, amely pozíciót meg kell védenünk.

A termelőtől a fogyasztóig stratégia a fenntartható élelmiszerekért

A termelőtől a fogyasztóig a fenntartható élelmiszerekért stratégiának figyelembe kell vennie a fenntarthatóság mindhárom pillérét (gazdasági, társadalmi és környezeti) ebben a szélesebb körű vitában. A Copa és a Cogeca aktívan részt fog venni az F2F konzultációban és politikai munkában. Csak így lehet felismerni a mezőgazdaság és a vidéki térségek hozzájárulását az élelmiszerek és takarmányok előállításához, valamint a bioüzemanyagokhoz, a textiltermékekhez és az újraerdősítéshez. A jelenlegi viták azonban gyakran mellőzik ezeket a társadalmi és gazdasági szempontokat, és elfelejtik bevenni a gazdálkodók munkájának emberi tényezőjét. Bármely jövőbeli stratégiának átfogó agrár-élelmiszerlánc megközelítést kell követnie, és független tudományos alapú politikai döntéshozatalon és hatásvizsgálatokon kell alapulnia. Ebben az összefüggésben alapvető fontosságú az európai élelmiszerbiztonsági rendszer iránti uniós és nemzetközi bizalom kiépítése az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerepének megerősítésével a fogyasztók védelmére, kockázatalapú tudományos tanácsadás nyújtásával az egész élelmiszerláncban felmerülő kockázatokról.
 

Nemzetközi kereskedelem  

A Copa és a Cogeca örömmel látja, hogy az elmúlt évtizedben az EU a mezőgazdasági és agrár-élelmiszeripari termékek legnagyobb globális exportőrévé és importőrévé vált. A gazdálkodó közösség azonban azért küzd, hogy áthidalja a nemzetközi árupiaci realitások és a fogyasztói preferenciák közötti szakadékot. A gazdálkodók és az erdőtulajdonosok túl gyakran szembesülnek olyan magasabb input költségekkel, amelyeket a fogyasztók nem képesek vagy nem hajlandók fedezni. Ugyanakkor technológiai eszközkészletük zsugorodik, és a KAP támogatás csökken.  

Az EU jelenlegi kereskedelempolitikai intézkedései a mezőgazdasági termékekre vonatkozóan drasztikusan alááshatnák a kibocsátások csökkentésére irányuló erőfeszítéseket, különösen az állattenyésztési ágazatban, és megakadályozhatná a kibocsátások nettó globális csökkentését. Az éghajlatváltozás elleni fellépés sürgető jellege miatt valamennyi szabadkereskedelmi megállapodásba be kell építeni az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések alkalmazásáról szóló fejezetet.

A jövő nem a termelékenység csökkenésében és a termelés, valamint az éghajlati hatások (kibocsátás-áthelyezés és vízhiány) harmadik országokba való áthelyezésében rejlik. Gondoskodnunk kell arról, hogy az élelmiszerek és a nem élelmiszer termékek (bioalapú üzemanyagok, vegyi anyagok és anyagok) fogyasztása megfeleljen valamennyi uniós és nemzetközi fenntartható fejlődési célnak, beleértve a kereskedelempolitikát is. Az EU-nak szükség esetén fel kell függesztenie a tarifális preferenciákat, ha a fenntartható fejlődésről szóló megállapodás rendelkezéseinek be nem tartása felborítja az európai termelők versenyfeltételeinek egyensúlyát. Mérlegelni lehetne a határon bevezetendő szénadókat. Ennek azonban jelentős hatása lenne minden láncszemre az értékláncon belül, beleértve a mezőgazdasági inputokat és azok költségeit.

(Forrás: COPA-COGECA/NAK - Dr. Laczkó András)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

ŐSTERMELŐ, ŐCSG KERESŐ

Youtube

Facebook

LinkedIn

Instagram

X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám