Közös Agrárpolitika

Május végén felfüggesztették a Közös Agrárpolitika reformjáról szóló tárgyalásokat Brüsszelben. Bár a tagállamok ezúttal egységesen léptek fel a gazdálkodóik érdekében, az Európai Parlament baloldali liberális képviselői semmibe vették a javaslataikat.

A brüsszeli bürokraták és az Európai Parlament a gazdák számára olyan teljesíthetetlen követelményeket akarnak meghatározni, amelyekkel korlátlan előnyökhöz jutnának az Európai Unión kívüli országok. Az új javaslatok számos tekintetben nehezítenék a magyar gazdálkodók mindennapjait, veszélybe sodornák megélhetésüket. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (MAGOSZ) 2021. június 9-én útjára indított egy petíciót, amelynek aláírásával most Önnek is lehetősége van szót emelni a brüsszeli diktátum ellen.

Nem hagyhatjuk, hogy téves, megalapozatlan információk birtokában meghozott döntések több millió európai gazdálkodó életét tegyék tönkre! Kérjük, éljen a lehetőséggel, aláírásával támogassa Ön is a magyar gazdákat!

 

A mezőgazdasági termelés jelenleg is sokat tesz a környezeti fenntarthatóságért. Egyrészt az egyre fejlettebb technológiák alkalmazásával, másrészt olyan tevékenységekkel, amelyek nem kapcsolódnak szorosan az élelmiszertermeléshez (ún. ökoszisztéma szolgáltatások). E tevékenységek költségei az uniós támogatások miatt ugyanakkor nem feltétlen érződtek eddig a termékek árában. Ha a mezőgazdasági termelés környezetterhelésének csökkentését célzó előírások úgy szigorodnak, hogy azok ellentételezésére a támogatások már nem nyújtanak kellő fedezetet, akkor a plusz költségek a termékek árában is egyre inkább meg fognak jelenni. Azt ugyanis nem lehet elvárni, hogy a termelők veszteséggel termeljenek. Ahogy minden gazdasági szereplőnek, a termelőknek is joguk van arra, hogy jövedelmet is szerezve termeljenek, így biztosítva saját megélhetésüket. A magyar termelők jövedelme már így – az épp csökkenteni szándékozott jövedelemtámogatásokkal együtt – sem éri el az átlagkereset 80%-át (KSH, 2020).

A fenntarthatóságot, valamint a magas szintű élelmiszerbiztonságot és a világszinten legszigorúbb előírások szerinti állatjólétet (illetve ezek többletköltségeit) az élelmiszerek árában kellene majd megfizetni. Továbbá a növekvő árak miatt a szegényebb rétegek nem engedhetik majd meg maguknak a minőségi élelmiszerfogyasztást.

Példa az áremelkedésre: a 2012-től érvényes állatjóléti szigorítások révén az EU-27-ben 33%-kal nőttek a tojásárak 2011 szeptembere és 2012 szeptembere viszonylatában. Az EU tojástermelése 5,7%-kal csökkent ugyanezen időszak alatt, így átmeneti tojáshiány lépett fel. Magyarországon ez a folyamat az étkezési tojás fogyasztói árának drasztikus, 63,4%-os (KSH adat) emelkedéséhez.

A mezőgazdasági termelés ‒ és ezen belül is az állattenyésztés ‒ csak kisebb mértékben felelős a napjainkban egyre erőteljesebben tapasztalható negatív környezeti változásokért. Az európai uniós szabályozás mégis egyre több szigorú korlátozást vezet be, melyek tovább nehezítik a gazdálkodók alkalmazkodási lehetőségeit és a gazdaságos termelést. Ezzel együtt globálisan csökkenő állatlétszámról számolnak be, miközben a közösségi médiában növekedő ammóniakibocsátásról kommunikálnak, ami nyilvánvalóan nem összeférhető.

A fosszilis erőforrásokat (kőszén, kőolaj, földgáz) felhasználó ipari termelés, szolgáltatások (pl. logisztika, közlekedés) szignifikánsan nagyobb ökológiai lábnyommal bírnak.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 78%-áért az energiaszektor a felelős, amelynek nagyjából harmadát teszi ki a közlekedés. A mezőgazdaság csak ezt követően kerül képbe, 10,1%-át adja az uniós kibocsátásnak. Az ipari termelés 8,7%-ot, a hulladékkezelés pedig 3,7%-ot tesz ki (2015-ös adatok). Mindezt példával érzékeltetve: egy repülőút több energiát emészt fel, mint egy ember teljes éves húsfogyasztásának a megtermelése.

Emellett érdemes figyelembe venni a hosszú és rövid távú hatásokat is. Az állatok nem csak problémát jelentenek, hanem részei a megoldásnak, a körforgásos gazdaságnak! Van olyan kutatás, amely kimutatta, hogy a növényi és állati szén-dioxid nem akkumulálódik (így hosszú távon a kibocsátás nem növekszik általa, a környezet pedig kiegyensúlyozza), míg a fosszilis alapú szén-dioxid-kibocsátás igen, tehát folyamatosan halmozódik.

Meghatározó kérdés, hogy hogyan elégíthetjük ki a növekvő globális keresletet mind minőségben, mind mennyiségben úgy, hogy egyidejűleg csökkentjük az élelmiszer-előállítás és -fogyasztás környezetre gyakorolt hatásait.

A megoldás csak és kizárólag globális gondolkodással és olyan ‒ valamennyi tagállam igényeit és érdekeit szem előtt tartó, a tagállamok közötti egyetértésen és konszenzuson alapuló ‒ kollektív intézkedésrendszer kidolgozásával valósítható meg, amely együttesen járul hozzá az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kihívásoknak való megfelelés elősegítéséhez, valamint a fenntartható gazdálkodás irányába elmozdulás ösztönzéséhez. A tervezés során tehát nélkülözhetetlen, hogy egyidejűleg vegyék figyelembe a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt negatív hatásait, valamint az alkalmazkodáshoz szükséges erőfeszítéseket és az ezzel járó jelentős többletköltségeket. Az Európai Zöld Megállapodásban foglalt környezet- és klímavédelmi célok megvalósíthatósága érdekében ezért mindenképpen szükség van hatástanulmányok készítésére és a tagállamok sajátosságainak, eltérő fejlettségi szintjének figyelembevételére. Az agrártámogatások tervezésénél ez kiemelt jelentőséggel bír, hiszen csak a hatástanulmányokra alapozott tervezés és szabályozási rendszer lehet sikeres és elfogadható.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari rendszerek átalakítása csakis lépésről lépésre történhet, és a kitűzött célok eléréséhez nélkülözhetetlen, hogy a mezőgazdasági termelésben is minél nagyobb szerepet kapjanak az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodást, valamint a klíma- és környezetvédelmet, továbbá az állatjólétet szolgáló intézkedések. A társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból is elfogadható eredmények elérése érdekében pedig minden eszközzel segíteni és ösztönözni kell a gazdálkodókat abban, hogy gazdálkodásuk során modern, környezet- és klímavédelmi szempontból hatékony tenyésztési eljárásokat, tartási és takarmányozási technológiákat alkalmazzanak.

 

Az Európai Unió évek óta folyamatosan szigorítja a növényvédőszer-engedélyezés és -felhasználás szabályait, az európai egyébként is a világ legszigorúbb engedélyezési rendszere. A szabályozás jellege is változik, a növényvédőszer-hatóanyagok engedélyezése, illetve kizárása esetenként már nem a kockázati tényezők szakszerű értékelésén, hanem félelmeken, veszélyérzeten, közhangulaton és az ezekből származó politikai döntéseken alapszik. Sajnos ebbe a folyamatba csatlakozik a F2F stratégia is, amely a növényvédőszer-felhasználás 50%-os csökkentését írja elő.

Általánosságban elmondható, hogy a fenntartható, integrált növényvédelmi megoldások (amelyek között számos biológiai, fizikai és agrotechnikai módszer megtalálható), valamint a szakszerű és okszerű növényvédelem sokkal hatékonyabb megoldás a negatív környezeti hatások csökkentésére, mint a növényvédőszer-hatóanyagok indokolatlan, tudományos alapokat nélkülöző betiltása vagy felhasználásuk minden tudományos alapot és hatásvizsgálatot nélkülöző csökkentése. A gazdálkodóknak biztonságos és hatékony eszközökre van szükségük a kártevők és a kórokozók leküzdésére, hogy garantálják mind az élelmiszerbiztonságot, mind pedig a jelenlegi és a jövőbeli világpopuláció biztonságos élelmiszerrel ellátását. Elfogadhatatlan, hogy úgy vesznek el folyamatosan technológiai megoldásokat az európai termelőktől, hogy nem biztosítanak helyette ugyanolyan hatékony eszközöket számukra, miközben a klímaváltozás hatására fokozódik a károsítók nyomása. Szükség lenne az eredményes alternatívák bevezetésének támogatására és annak rugalmas alkalmazására is, természetesen a tagállamok sajátosságainak figyelembevételével.

Sokan azzal sincsenek tisztában, hogy olykor a természetvédelem is a növényvédő szerekhez nyúl. Az emberi tevékenységnek – leginkább a hobbikertészkedésnek – köszönhetően sok olyan idegenhonos özönfaj van a természetben, amely veszélyezteti a természetes növényvilágunkat, ugyanakkor mechanikusan nem, vagy csak kevéssé szorítható vissza. A biológiai sokféleség védelme érdekében ilyenkor a természetvédelemnek is szükséges növényvédő szereket használnia. Emellett az ökológiai gazdálkodásban is vannak engedélyezett növényvédő szerek, tehát növényvédő szer és növényvédő szer között is van különbség.

Az élelmiszerbiztonság szempontjából kiemelt jelentőségű továbbá az antibiotikumok alkalmazása az állattartásban. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a nagykereskedelmi eladási adatok nem feltétlenül tükrözik az állatok számára ténylegesen beadott vagy az általuk (pl. takarmánnyal) felvett mennyiséget. Utóbbiak valószínűsíthetően kisebb mennyiséget tesznek ki, mint az eladott mennyiség.

Az állattartással szemben támasztott elvárások esetében érdemes azon is elgondolkozni, hogy például a humángyógyászatban alkalmazott antibiotikumok lakossági felhasználása általában jóval felelőtlenebb, mint az állatorvoslásban. Az emberek egy jelentős része nem tartja be az antibiotikumok szedésére és tárolására vonatkozó szabályokat.

Egy nemrégiben megjelent uniós jelentés szerint az EU-s tagországok közül 18-ban az élelmiszer-termelő állatok testtömegre vetített antibiotikum-felhasználása kevesebb volt, mint az embereknél, két országban a felhasznált összmennyiség hasonló volt mindkét csoportban, és mindössze a fennmaradó többi országban volt az élelmiszer-termelő állatoknál alkalmazott antibiotikumok összmennyisége magasabb, mint az embereknél.

Azt is fontos megjegyezni, hogy Európában jelenleg nincsenek terápiás alternatívák a haszonállatok esetében felhasználásra engedélyezett antibiotikumok tekintetében! Hogyan várható el tehát, hogy alternatíva hiányában mégis csökkenjen az antimikrobiális szerek használata?

Hangsúlyozandó továbbá, hogy az antibiotikumok hozamfokozóként felhasználását ‒ az antibiotikum-rezisztencia leküzdésére irányuló intézkedések keretében ‒ 2006-ban betiltották (lásd az EU 1831/2003 rendeletét). Ez a 15 éve hatályban lévő tiltás azonban sajnos még mindig kevéssé ismert a lakosság körében.

Ismeretes az is, hogy 2022-től az egész EU területén egységes és szigorú szabályok lépnek életbe az antibiotikum-használattal, -nyilvántartással és -nyomonkövetéssel kapcsolatban, a felelős ágazati kezdeményezések hatására.



Amennyiben az uniós/hazai mezőgazdasági termeléssel szemben tovább fokozódnak a környezeti elvárások, úgy egyre nehezebb lesz tartani a versenyt a harmadik országok termelőivel szemben. Utóbbiak a lazább előírások miatt ugyanis jóval alacsonyabb költségekkel tudnak termelni, ami az áraikban is megmutatkozik. A fogyasztói választásnál a termék ára elsődleges szempont, ezért valós veszély, hogy az uniós/hazai termelés visszaszorul, és a piacon javarészt import termékeket lehet majd elérni, amelyek már nem biztos, hogy megfelelnek ugyanazon élelmiszerbiztonsági követelményeknek. Ez komolyan veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot, illetve a külföldi termékektől való függőséget vetíti előre.

Az igények importból kiszolgálása környezetileg komolyabb problémákat fog eredményezni, mintha a jelenlegi feltételek mellett folytatódna uniós/hazai szinten a termelés. Világviszonylatban az uniós/hazai termelők már így is élen járnak a környezetileg hatékony termelésben (pl. 1 kg hús előállítása már most jóval hatékonyabb Európában, mint világszinten). Főként a nagyüzemekről mondható el, hogy már nagyon komoly sztenderdeknek is képesek megfelelni. Az előírások további szigorításával éppen ennek a – környezetileg már valamennyire felelősen gondolkodó – termelői rétegnek a lehetőségeit szűkítik be, működését lehetetlenítik el. Az azonos feltételek biztosításának megkövetelése nélkül behozhatatlan versenyhátrányba kerülhetnek az európai, így a magyar gazdák is. Ők a piacról kiszorulva át kell adják a helyet a harmadik országok termelőinek, hiszen az élelmiszerszükségletet valahonnan ki kell elégíteni. Ezekben az országokban az EU-énál lazább szabályok vannak érvényben akár a növényvédőszer-, antibiotikum-felhasználás, állategészségügy, -jólét, vagy az ÜHG-kibocsátást illetően; továbbá az unión kívülről származó, sok esetben nem nyomon követhető, ellenőrizetlen élelmiszerek veszélyeztethetik a polgárok egészségét is. A feltörekvő országok többségében például a mai napig ellenőrizetlenül használnak az EU-ban rég betiltott, bizonyosan káros növényvédő szereket, gyógyszereket.

Így végső soron azt érjük el, hogy az uniós szempontokat nem érvényesítő termelésből lesz kiszolgálva a kereslet, nagyobb ökológiai lábnyommal, amire már csak rárakódik a szállításból adódó környezeti teher, illetve költség.

Kiegészítés: Magyarország a világ összes kibocsátásának csupán 0,1 %-át adja, ÜHG-emissziónkat pedig az elmúlt időszakban úgy sikerült csökkenteni, hogy hazánk gazdasági teljesítménye nőtt. Kiemelendő, hogy országunk hektáronkénti műtrágya-felhasználása (91,9 kg), az egy hektár mezőgazdasági területre számított nitrogénmérlege (39 kg), valamint az egy hektárra jutó növényvédőszer-hatóanyag mennyisége (1,8 kg) az EU számos tagállamánál jóval kedvezőbb értékeket mutat. Továbbá a száz hektár mezőgazdasági területre vetített állatállomány-sűrűség tekintetében is az EU középmezőnyében foglalunk helyet. A magyar mezőgazdaság tehát már jelenleg is az unió egyik legkörnyezetkímélőbb tagállama!

A gazdák célja, hogy a szigorodó klíma- és környezetvédelmi szabályozások mellett az állategészségügyi és -jóléti szabályozásokat is maximálisan betartsák, hiszen, ha az állatoknak nem biztosítjuk a megfelelő tartási és takarmányozási körülményeket, ha azok tartósan diszkomfortban vagy stresszes állapotban vannak, akkor fokozódik a megbetegedésre és az agresszív viselkedésre való hajlam, ami termeléscsökkenést okoz. Ez egyértelműen nem szolgálja a gazda érdekeit!

Hatékony termelést csak és kizárólag egészséges, kiegyensúlyozott állományokkal lehet elérni, tekintettel arra, hogy csak ezen állományok képesek nagyobb hozamot termelni, egészséges és biztonságos élelmiszereket előállítani, ezért tehát a gazdálkodóknak minden esetben elemi és gazdasági érdekük, hogy biztosítsák állataik egészségét és jólétét. A megfelelő állategészségügyi és -jóléti státusz fenntartása az élelmiszertermelési hozamok javítása mellett az élelmiszer- és élelmezésbiztonság, valamint a humánegészségügy szempontjából is kiemelt jelentőségű.

Az uniós/hazai gazdák is tisztában vannak azzal, hogy a fogyasztókat egyre inkább foglalkoztatja, hogy milyen tenyésztési és termelési módszerekkel állítják elő az élelmiszert, milyen körülmények között tartják, nevelik az állatokat, továbbá, hogy az előállított termékek mennyire minőségiek, és előállításuk mekkora környezetterheléssel jár. Kiemelten fontos tehát a fogyasztók hiteles tájékoztatása, mivel a mezőgazdaságot nem közvetlen közelről szemlélő emberek hajlamosak tévképzetek kialakítására az asztalukra kerülő étel létrejöttét illetően.

Az állattenyésztők, állatitermék-előállítók emellett mindent megtesznek annak érdekében, hogy a fent említett elvásároknak megfeleljenek, valamint azért, hogy az állattenyésztés és az állatitermék-előállítás társadalmi megítélése javuljon.

Hangsúlyozandó továbbá, hogy az előírások tekintetében a magyar és az európai haszonállattartók joggal lehetnének az állatjólét nagykövetei, hiszen a haszonállatokkal szembeni állatjóléti elvárások már most magasabbak, mint a társállatokkal szembeni elvárások; illetve mindenképpen magasabbak, mint a harmadik országokban lefektetett előírások. Emellett a haszonállatok esetében az állatjóléti körülmények betartását rendszeresen ellenőrzik is.

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy ezeket az állatjóléti előírásokat is érdemes lenne tudományos alapokra helyezni. A baromfitartás területén ugyanis a jelenleg elvileg magasabb állatjóléti fokozatot biztosító rendszerekben nagyobb, gyakoribb az előfordulása a stresszfaktornak, a félelemnek, az egymás csipkedésének, a kannibalizmusnak; magasabb szintű az állatok közötti agresszió is, több a sérülés, a csontdeformáció, a törés, illetve nő az elhullás mértéke is (az elvileg alacsonyabb állatjóléti fokozatot biztosító rendszerekben tapasztalthoz képest).

Példa az import térnyerésére: a 2012-től érvényes állatjóléti szigorítások révén (egyben az ebből fakadó dráguló árak, így az uniós előállítás irányába mutatkozó csökkenő kereslet miatt) az EU tojástermelése 5,7%-kal csökkent 2011 szeptembere és 2012 szeptembere viszonylatában, amivel párhuzamosan a kereskedelmi egyenleg negatív irányba változott. Az EU tojásimportja 23 000 tonnával növekedett 2012 első felében (+11%), míg az EU tojásexportja 105,000 tonnával csökkent ugyanezen időszakban (-15.6%).

Erdeink mindamellett, hogy hozzájárulnak a talajerózió elleni védelemhez, bekapcsolódnak a víz körforgásába is, és számos faj élőhelyéül szolgálnak, a szárazföldi élet több mint 80%-ának adnak otthont, nélkülük sokszorosa lenne az ökológiai szempontból kritikus fajpusztulás. Ezenkívül szabályozzák a globális és helyi éghajlatot, hiszen a szén-dioxid elraktározásával segítik a klímaváltozás elleni harcot. Magyarországon mintegy 2 millió hektárnyi területet borít erdő, ezek évente közel 5 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg, és körülbelül ugyanennyi szén-dioxid kibocsátását váltja ki a fatermékek használata is.

Várhatóan a klímasemlegesség 2050-ig tartó eléréséhez Magyarországon az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását 1990-hez képest kb. 95%-kal kell csökkenti. Jelenlegi ismereteink szerint a fennmaradó kibocsátásokat a hazai elnyelők – a földhasználati szektor, elsősorban az erdők – tudják semlegesíteni. Az erdők az ÜHG-gázok közel 10%-át semlegesítik az EU-ban.

Az elmúlt három évtizedben hazánkban 200 ezer hektáron telepítettek új erdőt (közel 2 milliárd fa elültetésével). Ezek között az őshonos fafajokból álló erdők aránya korábban is elérte az 50%-ot, a támogatási feltételek tudatos alakításának köszönhetően pedig ez az arány ma már eléri a 70%-ot.

 

A helyzet éles, a tét nagy. Most dől el az európai agrárium, és ezzel sok millió ember megélhetése, Európa élelmiszerbiztonságának kérdése. Tisztelettel kérjük, hogy aláírásával támogassa a kezdeményezést. Üzenjünk minél többen Brüsszelnek, álljunk ki együtt a magyar gazdákért!

www.agrarpeticio.hu

(NAK)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

ŐSTERMELŐ, ŐCSG KERESŐ

Youtube

Facebook

LinkedIn

Instagram

X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám