Mezőgazdasági termelés

A SheepNet (Horizon2020) EU-s program keretében 2019. június 12-14-ig Írországban jártunk, 8 ország képviselőivel együtt. A magyar delegációban Borovka Zsuzsanna (NAK), dr. Monori István (Debreceni Egyetem), dr. Kukovics Sándor (Juh Terméktanács) és az MJKSZ képviseletében Sándor Krisztina vett részt.

Az első napon az ír családi tulajdonban lévő KEPAK csoport egyik húsfeldolgozó üzemét látogattuk meg, melynek első hentesboltját 1966-ban alapították Dublinban. Jelenleg 43 országban aktív világszerte, Írországban és az Egyesült Királyságban 16 gyárat üzemeltet, összesen 5000 alkalmazottal. Az Athleague-ben található üzemben 300 ember dolgozik, 620 ezer juhot és 68 ezer szarvasmarhát vágnak le évente, melynek 25 %-át vágott testként, 75 %-át feldolgozva (a vevő igényei szerint darabolva, darálva… stb.) értékesítik, legfőképp Írországba, Angliába, Kanadába és a Közel-Keletre. A bárányokat egy könnyűszerkezetes istállóban, tenyésztőnként külön boxokban gyűjtik, és a Mezőgazdasági- és Élelmiszer Fejlesztési Hatóság által kiadott „Tiszta állat irányelv” (CLP) alapján az állatokat A-B-C kategóriákba sorolják, ahol az „A” minősítés a legtisztább, és a „C” minősítésű állatokat nem veszik át. Ennek elkerülésére plakáton adnak ötleteket, hogy lehet tisztán és szárazon tartani az állatokat. A bárányokat vágásuk után egyedileg, az elektronikus füljelző alapján beazonosítják, így a teljes feldolgozási folyamat során folyamatos a nyomon követés. A leolvasástól számítva kb. fél órán belül elkészül a vágott féltest, majd egy napos pihenés után a piaci igényeknek megfelelően feldolgozzák őket. Minden ember csak egy munkafolyamatot végez a szalag mellett, így kb. 15 perc alatt a vágott testből vákuumozott végterméket kapnak. Ottjártunkkor 5,5 eurot adtak a vágott test kilogrammjáért. EUROP minősítést használnak, E minősítés esetén 35 centtel, U minősítés esetén pedig 30 centtel kapnak többet a beszállítók.
Utunk Roscommonba vezetett, John Curley farmjára, ahol 36 hektár füves legelőn gazdálkodnak (1 állandó alkalmazottal), az állomány 240 anyából (belclare és suffolk, illetve belclare és texel keresztezett), 6 kosból és 60 saját tenyésztésű jerkéből áll, ezen felül még 25 húshasznú tehenet tartanak. Céljuk a legjobb bárány előállítása a legjobb piac számára a legjobb legelőn.

John Curley

Szeptemberben nyírják a juhokat, majd október elején, 1 éves korban veszik termelésbe a jerkéket, több keresztezési konstrukciót kipróbáltak, jelenleg belclare kosokat használnak a jerkék termékenyítésére, melyek kiváló anyai és vágási tulajdonsággal rendelkeznek. A vemhes anyajuhokat ultrahangozzák, és a várt alomszám alapján csoportosítják őket. E szerint kapnak koncentrátumot az utolsó 6 hétben, melynek összetétele 40-40% árpa és cukorrépa, 20 % szója. Az az egyed, amelyik nem vemhesül, illetve egy báránnyal vemhes, kap még egy esélyt, azonban ha újra egy bárányt hord ki, ellés után leselejtezik, ugyanúgy, ahogy azokat is, akik nem vemhesülnek.

Decemberben behajtják őket, kiváló minőségű fűszilázst és az utolsó hónapban koncentrátumot kapnak. Fadeszka léceken helyezik el őket, szalmát – magas ára miatt – csak az ellés idejére tesznek alájuk, ami márciusban kezdődik, és átlagosan 3 hét alatt befejeződik. A termékenyülési ráta 97,5 %, az átlagos alomszám 2 (melyből átlagosan 1,85 bárányt nevelnek fel), a bárány elhullás 5 % körül alakul.  Megfelelő időjárás esetén a bárányokat 1 napos korukban kihajtják a legelőre, hiszen a gazdaság fő célja a legeltetésen alapuló pecsenyebárány-előállítás. Október közepéig a bárányok 95 %-át értékesítik, amelyek a füvön kívül nem kapnak takarmánykiegészítést; amelyiket nem sikerül eladni, annak tápot kapnak. Májustól októberig átlagosan 40-48 kg élősúlyt érnek el, az átlag carcass 21 kg, a bárányokat a Qualtex csoporthoz tartozó Kepak húsfeldolgozóba szállítják. Továbbá fontosnak tartják az antibiotikummentes húselőállítást, rávilágítottak, hogy egy átlagos olasz farmer 7x, egy német pedig 3x annyi antibiotikumot használ, mint egy átlagos ír farmer. A bárányeladásokon túl a gazdaság évente 100, tovább tenyésztésre szánt éves jerkét ad el, az anyákat pedig 5 éves koruk után adják el továbbtartásra.  

Az istállóban kezelőfolyosó van felállítva, beépített körmözőkalodával, a végén 4 utas válogatókapuval. A 36 hektárnyi legelőn körforgós legeltetést alkalmaznak, 7 legelőkert jut egy csoport anyajuhra, amelyek 3 napot töltenek egy-egy legelőkertben. A cél az, hogy az új legelőkertbe behajtáskor a fű magassága 7-9 cm legyen, és csak addig engedik őket legelni, amíg a fű még 4-5 cm magas. Az elmúlt 10 évben a legelők 80 %-át újra vetették, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a 750 euro/ha újravetési költség nem éri meg, mert a bárányok nem fejlődtek jobban. Az egyik legelőkert az elmúlt 100 évben nem lett újravetve, a farmer talajvizsgálati eredmény tükrében végzi a tápanyag-utánpótlást. Richard és Ken Matthews Offaly mellett 68 hektáron gazdálkodik, melyből 43 ha legelő, 25 ha gabona (árpa, hüvelyesek). Állatállományuk 310 anyajuh (belclare és suffolk keresztezett), 73 jerke, 11 charollais és belclare kosokat használnak termékenyítésre. Maguknak is megtartanak jerkét, de évente 20-30 suffolk anyát vásárolnak.

Richard és Ken Matthews

Az anyák káposztarepcét legelnek novembertől a behajtásig (december vége), mikor is ultrahangozzák és megnyírják őket, gyepszenázst kapnak, és csoportosítják őket a várt alomszám alapján. Tiffon legeltetéssel egészítik ki a téli takarmányozást, az utolsó 6 hétben pedig koncentrátumot kapnak, egyedileg számítva az alomszám és a szilázs beltartalmi értékei szerint. Március elejétől április közepe-végéig elletik az anyákat, anyánként két bárányt tartanak meg, a többit mesterségesen nevelik (idén 140 bárányt neveltek), a bárányelhullás 11 % körül alakul. Számítógép-vezérelt mesterséges báránynevelést alkalmaznak, 30-40 bárány van egy csoportban, kb. 20 kg tejport kap egy bárány, ezen felül ad libitum tápot, szalmát és vizet. 6-8 hetesen választanak, céljuk a középszezonban prémium minőségű bárányelőállítás a legelőről. Az ikreseket külön legelőn tartják az egyesektől, 60-70 állat megy vágóhídra, a bárányokat egy éves korukban tenyésztésbe veszik. A bárányok 90 %-a október közepéig a vágóhídra kerül, a megmaradó 10 % kap csak abrakot, 0,5 kg-ot naponta. Az átlagos carcass 21 kg, júniustól októberig 41-47 kg között alakul az átlagsúly. Az Offaly szövetkezetnek értékesítenek, akik 150 beszállítótól évente 30 ezer bárányt vásárolnak fel, EUROP minősítést használnak, a bárányok 57%-a U, 41 %-a pedig R minősítésű. Öt-hat évente újravetik a legelőket, 1 csoportra 5 legelőkert (1 legelőkert 4 hold) jut, a legelés utáni kívánatos fűmagasság 4-5 cm. A választás után a bárányok tiffont kapnak, amit május közepe után vetnek el, és a választás idejére nő meg.

Látogatásunk második napján egy workshopon vettünk részt, ahol az Ír mezőgazdaságról, illetve a Mezőgazdasági- és Élelmiszer Fejlesztési Hatóságról tartott előadások után megvitattuk, milyen már bevált, „Jó gyakorlatok” használhatók az egyes országokban, illetve milyen teendők vannak még a SheepNet program keretében. Délután a hatóság telepén bemutatták, mit kutatnak, milyen technológiákat alkalmaznak. Hazautazásunk előtt egy állatorvosi laborban parazitológiai és boncolási bemutatót néztünk meg.

A workshopon...

Ezen a SheepNet által szervezett szakmai úton is új ismeretekkel gazdagodtunk, a nemzetközi kapcsolatok szempontjából fontos, hogy a hazai juhágazat résztvevői is részt vegyenek ezeken a programokon.

(forrás és fotók: MJKSZ/Sándor Krisztina)