Mezőgazdasági termelés

A rendkívül hideg tél, a száraz nyár és a jégverések ellenére a legtöbb hazai borvidéken kiváló termést takaríthattak be az idén a szőlősgazdák. A mennyiségi és minőségi szempontból is kiemelkedő évjáratnak köszönhetően a megszokottnál is ízletesebb borok kerülhetnek a palackokba.

Végére ért az idei szüret a szőlőskertekben, a termés már a pincékben van. Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára a NAKlapnak elmondta: a gazdálkodók mára a szőlőtermés jelentős részét, több mint 95 százalékát betakarították. Tokajban még zajlik az aszúszemszüret, illetve az ország egyes borvidékein vannak kint késői szüretre szánt fehér-, illetve különleges minőségű kékszőlő-fajták. Bár a konkrét adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, a főtitkár szerint a leszüretelt szőlő mennyisége meghaladhatja a várt értéket.
– A korábban kiadott prognózisunkban 4,1 millió mázsa szőlő szerepelt, amiből 2,9-3,1 millió hektoliter bor készülhet el. Az első szüreti eredmények ennél kedvezőbbek, a tényleges mennyiség 5-10 százalékkal meghaladhatja a tavalyi értéket – emelte ki.

A szakember szerint mennyiségi és minőségi szempontból is kivételes az idei évjárat. Mindez elsősorban az időjárásnak köszönhető.
– Igaz, hogy az átlagosnál kevesebb eső esett a nyári időszakban, de az a kevés csapadék a legjobbkor érkezett. Így nagyon szépen érett, egészséges szőlőt lehetett szüretelni, kedvező savtartalommal. A várakozások szerint kiváló gyümölcsös borok kerülhetnek a pincékbe – mondta.

Az újborokat a hagyományok szerint Márton napján kóstolhatták meg a fogyasztók, ekkor nyíltak meg az új évjárat palackjai. Ugyanakkor egy-két friss bor, mint az Irsai Olivér vagy a Csabagyöngye, már korábban kikerült a polcokra.

Bár országos átlagban valóban nagyon kedvezőek az idei szüreti eredmények, vannak borvidékek, ahol az időjárási szélsőségek komoly károkat okoztak. Januárban az ország számos pontján rekordalacsony hőmérsékletet mértek, a téli fagy azonban nem okozott jelentős kárt: az ültetvények jól átvészelték a hideget. Ezt követően tavasszal is fagykár fenyegette a hazai szőlőskerteket, az időjárás azonban ez alkalommal is kegyes volt.
– A nyugati határnál szinte megállt a hideg levegő, így a tavaszi fagy gyakorlatilag csak az osztrák határ közvetlen közelében lévő ültetvényeket érintette – hívta fel a figyelmet Brazsil Dávid.

Májustól júliusig több ízben jégkárról érkeztek jelentések, a mátrai borvidéket például többször megtépázta a szeszélyes időjárás. A főtitkár szerint bár egyes termelőknek nagyon nagy kiesést okozott a jégverés, de ez nem jelenti azt, hogy a fogyasztók ne találnának mátrai borokat a polcokon. A száraz időjárás a gombabetegségeknek sem kedvezett, ami a gazdálkodók pénztárcájára is jó hatással volt, a kisebb fertőzési nyomás miatt kevesebbet kellett növényvédelemre költeni.

Az elmúlt években rendre gondot okozott az árak hektikussága a szőlő piacán. Sok esetben előfordult, hogy a felvásárlók indokolatlanul alacsony árat kínáltak a szőlőért, ami nagyban megnehezítette a termelők dolgát. A HNT az idén piacszervezési intézkedést vezetett be, ami keretek közé szorítja a felvásárlás módját és az árak meghatározását is. A szabályozás szerint a hazai piacon három módon lehet szőlőt értékesíteni. A feldolgozók előre megkötött szerződés mellett vásárolhatják meg a terményt a gazdáktól. Ha nem rendelkeznek ilyen szerződéssel, akkor az árakat vagy az előre meghirdetett szinthez, vagy a HNT árprognózisához kell igazítaniuk.

Brazsil Dávid szerint az intézkedésnek köszönhetően az idén a korábbiaknál jóval koordináltabb volt a betakarítás, hiszen a szerződéses kapcsolatnak köszönhetően a termelő és a felvásárló előre meg tudott egyezni a beszállítás idejében és mennyiségében. Emellett sikerült elkerülni a tavalyi szezonra jellemző negatív árspirált is. A főtitkár megjegyezte: vannak olyan elemei a szabályozásnak, amelyek még finomhangolásra szorulnak, ugyanakkor abban minden piaci szereplő egyetért, hogy jó az irány, amelyen az ágazat elindult.

(NAKlap, 2017. novemberi szám)