Mezőgazdasági termelés

Lassan véget ér a növényvédősök munkája! Sokan a tárolási betegségek elleni zárópermetezésnél és a vesszők, rügyek lombtrágyás tápfeltöltésénél használták utoljára a permetezőgépet. De azért még ne téliesítsék gépeiket, lehet, hogy még fel kellhetnek.

 Elszoktunk a tavaszi-nyári esőktől, a korábbiaknál nagyobb „fertőzési nyomástól”. A nedvességet kedvelő kórokozó gombák viszont résen voltak, néhol 100%-os kárt okoztak. Az almában, körtében a varasodással küzdöttünk. Ezek a kórokozók a fertőzött leveleken, vesszőkön és a fán maradt gyümölcsmúmiákon telelnek át és innen indítják tavasszal az első fertőzést. Amennyiben betegen hullottak le a levelek, akkor gereblyézzék össze és komposztálják vagy semmisítsék meg. Ahol szüretkor leszedték a beteg termést is, ott már nem kell félni a múmiákból induló fertőzéstől. Azonban a felsorolt kórokozók a vesszőkön, az ágakon is áttelelhetnek, ezért az idei őszön mindenkinek kiemelten ajánlom a lombhulláskor elvégzendő rezes lemosást. Ahol nyáron nagy volt a fertőzés, ott rügypattanáskor megismételhetik a rezes lemosó permetezést. Gyakorlatilag bármelyik réztartalmú gombaölő bevethető. (A kollégák felhívták a figyelmemet arra, hogy ezekkel az újabb rézkészítményekkel már nem viszünk ki annyi rézsót a talajra, hogy annak a káros hatásától tartani kellene. De azt is megértem, aki továbbra is félti a talaját és fóliát terít a fa alá.)

1. kép: almán varasodás

Visszatérő kérdés, hogy mi kerülhet a komposztládába. A fiatal gyomok is gazdagítják a komposzthalmot és a lisztharmatos, lyukacsos, foltos és varas levelek is lebomlanak. Növényvédelmi szempontból az összeszáradt gyümölcsmúmiákat és a beérett magvakat tartalmazó gyomokat távolítanám el.

Úgy látom, hogy a szőlő esetében elkerültük a szürkepenész járványt. Az idén az esőktől repedtek a bogyók és tartottunk a gombától. Csak megelőzéssel lehet védekezni ellene, ezért többször is írtam a védekezés technológiáról. Úgy tűnik, hogy a lisztharmat mindent kibír a Kárpát-medencében. Pontosabban még nem volt olyan szélsőséges időjárási jelenség, amely komolyan megakadályozta volna a terjedését. Ezt bizonyítja az is, hogy a „profi” szőlészek minden permetezésnél bekeverik a lisztharmat elleni gombaölőket és egyre több borvidékünkön végzik el a szüret utáni lomblemosást is. Ezzel a levél felszínén kialakuló az áttelelést szolgáló gombaképleteket, göböket gyéríthetik. Ezek a göbök az őszi esőkkel lemosódnak a kordonkarra, támberendezésre. Tavasszal kinyílnak és innen lövik ki a fertőzést beindító spóráikat. Míg a nyári spórák (konídiumok) könnyűek, a széllel is terjednek, az áttelelők csak a tőke legközelebbi leveléig tudnak átkerülni a fás részekről. Tehát nem a szomszédból, hanem a saját növényünkről támad tavasszal a lisztharmat. Mindenki a saját lisztharmatát nevelgeti! Szüret után, még lombhullás előtt is érdemes tehát felvenni a permetezőgépet és elvégezni a kénes vagy még inkább a kénes-olajos lomblemosást. Ezzel már a következő évi termést védik, a kora tavaszi induló fertőzés erejét csökkentik. Több kombinált készítmény is engedélyezett a szőlőben. Az alábbi hatóanyagok kombinációjából gyártott készítmények találhatóak a III. kategóriások között: pl. rézhidroxid+napraforgóolaj+kén, poliszulfidkén+paraffinolaj. Most még vékony falúak, kiszáríthatjuk és szó szerint lemoshatjuk ezeket a gombaképleteket.

Országszerte indulnak a 80 tanórás növényvédelmi alaptanfolyamok, az ún. „zöldkönyves” képzések. A megyei tanfolyamokról érdeklődjenek a www.magyarnovenyorvos.hu oldalon, míg a novemberi fővárosi képzés tájékoztatóját letölthetik innen.

Zsigó György, NMNK