Az öntözés esetében a vízhasználat díját alapvetően a vízkészletjárulék és vízszolgáltatási díj határozza meg.
Vízkészletjárulék (VKJ)
A vízhasználónak a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után vízkészletjárulékot kell fizetnie, amelyek a mértékét a következő szorzat határozza meg.
Öntözés vonatkozásában, az alábbi esetekben nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie:
1. az öntözési célú vízhasználat esetén vízjogi engedélyenként az évi 400 000 m3-t vagy vízhasználónként az általa öntözött terület után hektáronként az évi 4 000 m3-t meg nem haladó mértékig,
2. tartósan vízhiányos időszakban, amelyet a vízgazdálkodásért felelős miniszter közleményben, a Hivatalos Értesítőben tesz közzé.
3. többletvizek – felszíni vizek, ár- és belvizek – visszatartásából és tározásából származó hasznosított vízkészlet után.
A felszíni vízhasználatnál, ahol az öntözővíz-szolgáltatással párosul, vízszolgáltatási díjat is kell fizetni.
Vízszolgáltatási díj (VSZD)
A mezőgazdasági vízszolgáltatónak a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megállapítása érdekében költségkalkulációt kell készítenie. A költségkalkuláció kizárólag a felszíni víz mezőgazdasági célú szolgáltatása körébe tartozó tevékenységre terjedhet ki. A költségkalkulációt a mezőgazdasági vízszolgáltató egyéves időszakra, legkésőbb minden év február 20-ig készíti el. A költségkalkuláció részeként a mezőgazdasági vízszolgáltató majd utókalkulációt készít a ténylegesen felmerült költségek figyelembevételével.
A vízszolgáltatási díjnak 2 összetevője van az érintett, vízjogi engedélyben szereplő területre vonatkozóan:
1. alapdíj, amely az állandó költségeket és a rendelkezésre állást biztosítja,
2. változó díj, amely a változó költségeket a felhasznált vízmennyiséggel arányos díjakat tartalmazza.
Az állandó és változó költségek költségkalkulációs sémáját egy táblázat tartalmazza, amely az alábbi költségelemekből áll:
- anyagköltség: nyers-és alapanyagok, készen vásárolt alkatrészek, technológiai fűtőanyagok, technológiai energia (működtetéshez üzemanyag, alkatrész, kenőanyag, építési anyag)
- bérköltségek: munkabérek, kiegészítő fizetések, bérpótlék (szivattyútelepi üzemelési többletmunkaerő bérköltsége)
- egyéb költségek: gyártási, szolgáltatási külön költség, rendszeres vízvizsgálatok, egyéb dologi kiadások (kiküldetés, gépjárművek üzemi költsége, stb.) fenntartás, karbantartás (földmunkák, iszaptalanítás, töltés és mederrézsű helyreállítás, irtási munkák, gazkaszálás, járóútépítés, fa-, nád-, cserjegyérítés kézzel-géppel, műtárgyak, gépészet, karbantartási munkálatai, víztározók partvédelme, iszaptalanítása, töltéskorona és burkolatkarbantartás) értékcsökkentési költségek, szolgáltató irodaépületének fenntartási költségei
- továbbá mindezek központi szakirányításának költsége.
A mezőgazdasági vízhasználó vízszolgáltatás díjfizetése 2017 óta fokozatosan kerül bevezetésre a 2014 óta érvényben lévő díjmentesség után:
- A változó költségek két ütemben (50% emelés évente), ami azt jelenti, hogy 2019. január 1. napjától kezdődően a mezőgazdasági vízhasználó teljes mértékben megfizeti a változó költségeket.
- Az állandó költségek 5 ütemben (10 % emelés/évente), ami azt jelenti, hogy 2021. január 1. napjától kezdődően a mezőgazdasági vízhasználó megfizeti az állandó költségek 50%-át, a fennmaradó részt ezután is központi költségvetés biztosítja.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a fenti információk tájékoztató jellegűek, a mindenkor hatályos jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. Vonatkozó jogszabályok:
- a vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet
- a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
- a mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről szóló 115/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet
(NAK/Tasnádi Gabriella)