A jégkármérséklő rendszer aloldalának célja, hogy minél több információt szolgáltasson a gazdálkodók számára: az elemzésekkel közérthetően kívánjuk bemutatni az egyes időszakok meteorológiai eseményeit, hogy ezzel is támogassuk napi munkájukat. A rendszer védekezési szezonjában (minden évben április 15. és szeptember 30. között) szolgáltatott információkkal hozzá kívánunk járulni a gazdálkodók produktivitásának növekedéséhez, a jégesők okozta károk csökkentéséhez.

Aktuális meteorológiai adatok

 

Ebben az esetben nem várható jégeső az adott területen

 

30% alatti a jégeső valószínűsége

 

30 és 60% közötti a jégeső valószínűsége

 

60 % feletti a jégeső valószínűsége

A riasztási térkép azt mutatja meg, hogy aktuálisan mekkora valószínűséggel várható jégeső az ország egyes járásaiban. Amikor színt vált a térkép, onnantól kezdve 2-3 órán belül várható komolyabb jégesőveszélyes zivatar. 

  • zöld szín (nem várható riasztás)
    • A következő 24 órában az ország területén sehova nem várható riasztás kiadása: 07:00-ig: 24 órára vonatkozó országos zöld figyelmeztető előrejelzés
      Egész nap nem várhatóak zivatarok!

    • A következő 12 órában az ország területén sehova nem várható riasztás kiadása: 07:00-ig: 12 órára vonatkozó országos zöld figyelmeztető előrejelzés
      A következő 12 órában nem várhatóak zivatarok!


    • A következő 6 órában az ország területén sehova nem várható riasztás kiadása: 07:00-ig: 6 órára vonatkozó országos zöld figyelmeztető előrejelzés
      A következő 6 órában nem várhatóak zivatarok!

  • piros szín (várható riasztás)
    • A térképen a piros felületre kattintva megjelenik a riasztás várható időpontja.

Az időjárási radarok nagy területről, jó felbontással adnak információt a csapadékintenzitásról. A radarok által mért refklektivitás értékekből a pillanatnyi csapadékintenzitást értjük (mm/óra). A reflektivitás, a radar által kibocsátott és a csapadékelemekről visszavert jel alapján meg tudjuk határozni a visszaverő képességet. Ezt a mennyiséget reflektivitási tényezőnek (Z) nevezik, amelynek a mértékegysége dBZ. Működési elve leegyszerűsítve: a radar egy olyan berendezés, ami a radarhullámokat bocsát ki, és a felhőkről visszaverődő jelek alapján határozza meg a felhők veszélyességét.

Aktuális elemzések

Villám-adatok (db/perc) országos összehasonlítás heti bontásban

Bekapcsolási időtartam órában, heti bontásban, országosan 2019-2020.

Országosan mért maximum reflektivitás értékek (dBZ), heti bontásban

A zivatarfelhők veszélyes részeinek hőméréskleti értékei (°C), heti bontásban

  • A jégkármérséklő-rendszer védekezési szezonjában további új információkat, elemzéseket szolgáltat a NAK. Az időjárási helyzettől függően különböző, eddig nem alkalmazott szempontok szerint utólagos elemzéseket is készítünk a zivataros napokról. Ezúttal a július 23-29. közötti időszakot mutatjuk be a talajgenerátorok bekapcsolása és a meteorológiai helyzet szempontjából.

  • A jégkármérséklő-rendszer védekezési szezonjában további új információkat, elemzéseket szolgáltat a NAK. Az időjárási helyzettől függően különböző, eddig nem alkalmazott szempontok szerint utólagos elemzéseket is készítünk a zivataros napokról. Ezúttal a július 16-22. közötti időszakot mutatjuk be a talajgenerátorok bekapcsolása és a meteorológiai helyzet szempontjából.

  • A jégkármérséklő-rendszer védekezési szezonjában további új információkat, elemzéseket szolgáltat a NAK. Az időjárási helyzettől függően különböző, eddig nem alkalmazott szempontok szerint utólagos elemzéseket is készítünk a zivataros napokról. Ezúttal a július 9-15. közötti időszakot mutatjuk be a talajgenerátorok bekapcsolása és a meteorológiai helyzet szempontjából.

  • A jégkármérséklő-rendszer védekezési szezonjában további új információkat, elemzéseket szolgáltat a NAK. Az időjárási helyzettől függően különböző, eddig nem alkalmazott szempontok szerint utólagos elemzéseket is készítünk a zivataros napokról. Ezúttal a július 1-8. közötti időszakot mutatjuk be a talajgenerátorok bekapcsolása és a meteorológiai helyzet szempontjából.

  • A jégkármérséklő-rendszer védekezési szezonjában további új információkat, elemzéseket szolgáltat a NAK. Az időjárási helyzettől függően különböző, eddig nem alkalmazott szempontok szerint utólagos elemzéseket is készítünk a zivataros napokról. Ezúttal a július 25. és július 1. közötti időszakot mutatjuk be a talajgenerátorok bekapcsolása és a meteorológiai helyzet szempontjából.

Működés számláló

Gyakran ismételt kérdések

Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab (222 automata és 764 manuális) talajgenerátorból álló jégkármérséklő-rendszer – együttműködve a Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesüléssel (NEFELA) – 2018. május 1-jén kezdte meg működését, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Vidékfejlesztési Programból elnyert 1,8 milliárd forintból épített ki.

A rendszert a NAK az Agrárminisztériummal együtt működteti. Ez sem a gazdák, sem a társadalom egésze számára nem jelent plusz költséget, fenntartása az állami agrárkár-enyhítési alapból – évente mintegy 1,5 milliárd forint felhasználásával – történik. A minisztérium továbbá információkat szolgáltat a kárenyhítési alaphoz benyújtott káreseményekről, amely segíti a jégkármérséklő-rendszer működésének optimalizálását. A működtetés tapasztalatainak folyamatos kiértékelése, a továbbfejlesztési irányok meghatározása az Agrárminisztérium koordinációjával a NAK és az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) szakmai tapasztalatai alapján történik. A működtetéshez a háttérbázist NAK jégkármérséklő-rendszert üzemeltető központi irodájának fennhatósága alatt lévő regionális telephelyek biztosítják.

A jégkármérséklő-rendszerben kiemelt szerepe van a NAK-kal együttműködő meteorológiai szolgálatnak is. 2020-ban az OMSZ részletesebb adatokat küld a NAK szakemberei számára, amelyből ők utólagos elemzéseket készítenek. A jégbejelentések automatikusan a kamarához érkeznek, ezeket pedig a kamara küldi meg minden hónapban az OMSZ számára. A meteorológiai szolgálat nagyteljesítményű szuperszámítógépe által adott pontosabb előrejelzések alapján pedig a riasztások kisebb területre korlátozódnak. Mindemellett a szolgálat meteorológiai alapadatokat és riportokat is biztosít a NAK számára.

A vízcseppek fagyását és ezzel a jégszemek kialakulását a levegőben lévő nagyon kicsiny, szilárd halmazállapotú részecskék segítik elő. A -15 °C-os hőmérsékleti szint fölé emelkedve jégmagvak jelennek meg a felhőzetben, majd a -30 °C körül a vízcseppek jégszemekké alakulnak át. A nagyobb méretű jégszemek kialakulása az erőteljes feláramlásnak köszönhető, ami sokáig a magasban tartja a jégmagokat. Minél hevesebb a zivatar, annál intenzívebb a jégképződés a felhőben. Az egymással összeolvadt jégszemek mérete néhány esetben elérheti akár a 10-12 cm átmérőjű nagyságot is.

Az OMSZ által megküldött riasztás alapján kapcsolnak be az automata generátorok, illetve kapcsolják be a manuálisakat a generátorkezelők. A zivatarfelhő a talajközeli 1-2 km-es rétegből feláramló párás-meleg levegőből alakul ki. Amikor ez a levegőréteg feláramlik, viszi magával a talajgenerátorokból kikerülő, elégetett acetonos ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot, amely aztán mesterséges jégmagként szolgál a felhőben, és ott porlasztja a jégszemcséket.

Jelenleg nincs olyan alkalmazott technológia, amely teljesen megszüntetné a zivatarfelhőket, illetve a jégesőt. A jégesők előfordulásának valószínűsége soha nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le. A jégképződésbe való mesterséges beavatkozás nyomán ugyan több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, de a kialakuló jégszemek mérete kisebb lesz, ezáltal a keletkező jégkárok is kisebbek lehetnek. Ezért is kapta a jégkármérséklő-rendszer elnevezést.

A jelenlegi Nemzeti Népegészségügyi Központ elődszervezetével vizsgáltatta be még az ezüst-jodid hatóanyagot a – regionális védekezést 1991-ben elkezdő – NEFELA Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés, és az alapján kapta meg a működési engedélyt a három dunántúli megyére, majd az országos jégkármérséklő-rendszer üzembe állása előtt ezt az engedélyt kiterjesztették az ország teljes területére.
A NAK az akkreditált HL-LAB Környezetvédelmi és Talajvizsgáló Laboratóriummal együttműködve 2019-ben átfogó hatásvizsgálatba kezdett az alkalmazott hatóanyag környezeti hatásairól. A két éven keresztül tartó felmérés első évében a NEFELA által is lefedett dél-magyarországi területek (Somogy, Baranya, Tolna megyék) vizsgálata történt meg.
Első lépésként egy modellszámítást végeztek a szakemberek – tízéves működési és meteorológiai adatsorokra alapozva –, amit a laboratóriumi vizsgálatok követtek. A modellszámításokkal vizsgálták a száraz és nedves ülepedést is, így kijelöltek ötven olyan területi pontot, ahol – esetlegesen a meteorológiai viszonyok miatt – képes lehetett volna felhalmozódni az ezüst-jodid. Ezeken a pontokon mintavétel történt a talaj 0-30, 30-60 és 60-90 cm-es rétegeiből, tíz ponton pedig talajvízminta-vétel zajlott. A két mintafajta vizsgálata során kiemelt figyelmet kapott a nátrium- és az ezüsttartalom megállapítása.
A vizsgálati eredmények szerint a rendszer működése nem okozott a talajban, illetve a talajvízben káros nátrium- és ezüst-felhalmozódást. A jogszabályban meghatározott, megengedett határértéket a talajban megtalálható ezüst-jodid mennyisége meg sem közelíti, így az emberi egészségre és a környezetre nincs káros hatása. A NAK tovább folytatja a vizsgálatot az ország több területén is, a jégkármérséklő-rendszer hatásainak teljes körű felmérése érdekében.
Azt azonban tudni kell, hogy az acetonos ezüst-jodid tömény oldata közvetlenül a szembe, bőrre kerülve enyhe irritációt okozhat! Továbbá a tömény oldat – égetés nélkül – közvetlenül a környezetbe juttatva ártalmas, ugyanis az égetés során kémiailag átalakul a hatóanyag összetétele!

Mivel a hatóanyag-felhasználás célzott és csak a várható időjárástól függ a kijuttatandó mennyiség, jóval alacsonyabb a környezeti terhelése más jégkármérséklő-módszerekhez – például a repülőgépes, rakétás jégkármérsékléshez – képest. Továbbá a rendszer megújuló energiaforrást is használ azzal, hogy az automata generátorok áramellátása napkollektorokkal történik.

Az ezüst-jodidos, talajgenerátoros rendszernek nincs befolyása a csapadék mennyiségére, inkább a csapadék mennyiségét kellene növelnie. A hatóanyag nem képes „elkergetni” a felhőket, hiszen a talajgenerátorok működésének – a kialakuló mesterséges jégmagoknak – köszönhetően kissé még növelhető is a csapadék mennyisége. Összességében alaptalan a félelem, hogy a rendszer miatt nincs eső és miatta van aszály.

Körülbelül 350 000 liter mennyiséget, de ez időjárástól függően változik. Az OMSZ és a NAK közösen azon dolgozik, hogy a kárenyhítést maximalizálva csökkentsék a kibocsátott hatóanyag mennyiségét.

A rendszer teljes hatékonyságát csak néhány év múlva lehet majd értékelni, amikor összehasonlíthatóak lesznek a 2018 előtt keletkezett, mezőgazdasági kárbejelentésen belüli jégkárok arányai, illetve összehasonlíthatóak lesznek az ezekre kifizetett kárenyhítő juttatások a 2018. évivel és az utána következő esztendőkével. Nagyjából öt működési év után lehet teljes képet kapni a hasznosságáról. A rendszer második üzemelési évében, 2019-ben a gazdálkodók 37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ami nagyjából a fele a 2017-es, utolsó országos védekezés nélkül töltött év értékének. 2017-ről 2018-ra pedig egymilliárd forinttal csökkentek a kárenyhítési alap jégkárok után fizetett kiadásai. Az elvégzett számítások szerint az országos rendszer működtetésével a kamara közel 50 milliárd forint termelési értéket óv meg a mintegy ötmillió hektár termőterületet használó mezőgazdaságban.

Kárjelentések

Az országos lefedettségű jégkármérséklő-rendszer kiépítése a gazdálkodókon kívül Magyarország teljes lakossága és ipara számára is kézzelfogható előnyöket hoz! A védekezés ugyanis nem célzottan a mezőgazdasági területeket érinti. A generátorok által kibocsátott hatóanyag valamennyi, az adott országrész felé áramló felhőkbe kerül, így az adott régióba tartozó összes ingóságot és ingatlant képes megóvni. Ennek köszönhetően megóvja a jégeső okozta jelentősebb fizikai és anyagi károktól az ipari üzemeket, létesítményeket, az önkormányzati és a lakóingatlanokat, a gépkocsikat és a házi kiskertek növényeit, terményeit is.

A 2018-as és a korábbi évek tapasztalataiból kiindulva a jégkármérséklő-rendszer indítása 2019-ben és 2020-ban már április 15-én megtörtént. A korábbi beüzemelésre a gazdák termőföldjeinek, illetve az egyéb vagyontárgyak megóvása érdekében van szükség. A riasztási időszak szeptember 30-ig tart.

Írj nekünk

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás