A jégkármérséklő rendszer aloldalának célja, hogy minél több információt szolgáltasson a gazdálkodók számára: az elemzésekkel közérthetően kívánjuk bemutatni az egyes időszakok meteorológiai eseményeit, hogy ezzel is támogassuk napi munkájukat. A rendszer védekezési szezonjában (minden évben április 15. és szeptember 30. között) szolgáltatott információkkal hozzá kívánunk járulni a gazdálkodók produktivitásának növekedéséhez, a jégesők okozta károk csökkentéséhez.

A 2020-as védekezési időszak bemutatása térképes animáció segítségével

  • 2020-as teljes védekezési időszakot mutatja be (április 15. - szeptember 30.)
  • Felvillanások a napi hevességi értékeket mutatják meg járási bontásban, amely a zivatartevékenységet jeleníti meg.
  • A járások területének színezése az adott járásban mért 0 fok alatti hőmérsékleti szinthez tartozó hevesség kumulált érték szerint változik (az idő előrehaladtával). Minél több érték volt mérhető a járásban (zivatartevékenység), azon terület színezése annál sötétebbre változik.
  • A videón jól látható, hogy a zivataros időszak csak május végén kezdődött. A videón, a 0 fok alatti „zivataros hevesség” alapján készült mutatók látszanak.
  • Idén, a napi hevességi mutató szerint 0 fokon, a legzivatarosabb járás a Csongrád-Csanád megyei Szegedi járás volt június 8-án.
  • 2020-ban, a teljes védekezési időszakot tekintve, zivatarok szempontjából Heves megyei Bélapátfalvai járás bizonyult a leghevesebbnek és Győr-Moson-Sopron megyei Mosonmagyaróvári járás volt a legkevésbé zivataros.

A meteorológia elemzéseknél alkalmazott mutatók definíciói

  • Napi hevesség: 1 km2 –re jutó radarmérésekből kalkulált érték napi összesítésben
  • Hevesség kumulált érték: április 15. és szeptember 30. közötti időszak összesített értékei, az adott területre vonatkozóan.
  • Hevesség napi érték: április 15. és szeptember 30. közötti időszak napi értékei látható, az adott területre vonatkozóan.
  • 0 fok alatti hőmérsékleti szint: - „zivataros hevesség”, az az érték, amikor a vízcseppek fagyása, jégcseppek kialakulása kezdődik a zivatarfelhőben.
  • -20 fok alatti hőmérsékleti szint: - „jégesős hevesség”, amikor a vízcseppek jégszemekké alakulnak át a zivatarfelhőben, a jégképződés egyértelmű esete.
  • Veszélyes napok: azon napok darabszáma, amikor a felhőzetek -20 fok alatti hőmérséklettartomány alatti szintet elérik
  • Zivatarkárok: jégeső okozta kár, felhőszakadás okozta kár és viharok okozta károk összessége

  • 2020-as teljes védekezési időszakot mutatja be (április 15. - szeptember 30.)
  • Felvillanások a napi zivatar hevességi értékeket mutatják meg a 0 fok alatti hőmérsékleti szint esetében járási bontásban, amely a zivatartevékenységet jeleníti meg.
  • A járások színeinek változása a teljes védekezési időszak alatt történt mezőgazdasági jégkár mértékét jelzi. Minél nagyobb területre (hektár) jelentettek mezőgazdasági jégkárt a kárenyhítési alapba, a járás annál sötétebb árnyalattal jelenik meg.

  • Az első videóban 2020-as teljes védekezési időszak kerül bemutatásra (április 15. - szeptember 30.) illetve külön kiemelve a júniusi villámtérkép is látható a második animációban.
  • A felvillanások az adott napon a járás területén mért villámok darabszámát jelenítik meg 1 km2-re vetítve. A felvillanó körök mérete a villámok mennyiségétől függően változik.
  • A járások területének színezése az adott járásban az idő előrehaladtával a mért villámok darabszámának összesített értéke alapján változik. Minél több villám volt mérhető az adott járásban, annak felülete annál sötétebbre vált.

Aktuális elemzések

Zivataros napok száma havi bontásban (0 fok alatt, db)

Zivataros napok száma havi bontásban (-20 fok alatt, db)

Veszélyes napok megyék érintettsége szerint

Jégesőkárok
2015-2020

  • A jégesőkárok elleni védekezés Európában egyedüliként Magyarországon zajlik országos szinten, amelynek finanszírozása az Agrárminisztérium segítségével a kárenyhítési alapból (későbbiekben AKA) történik. E forrásból évente legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít a tárca a NAK számára, ezáltal hosszú távra garantálja a működtetést. A fenntartása így nem igényel több termelői befizetést, miközben az…

  • A 2020-as védekezési szezon villámtérképén (animáció) a napi villámdarabszám, illetve az adott időszakban mért összes villám darabszám látható.

  • Az országos jégkármérséklő rendszer idei április és szeptember közötti védekezési időszakát több szempontból is lehet elemezni. Így kimutatható, hogy a legnagyobb kárbejelentéssel járó napok, illetve a jégveszélyes zivatarok között átfedés volt ebben az évben.

  • Az országos jégkármérséklő rendszer 2020-as védekezési szezonja is kedvezően alakult, amit jól jelez, hogy a termelők 2020. november elejéig országosan mintegy 32 ezer hektárra tettek jégesőkár-bejelentést. Immár harmadik éve működött hatékonyan a rendszer.

  • Szeptember végén zárult az idei védekezési szezon, addig átlagosan heti négy napon kellett bekapcsolni a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jégkármérséklő rendszerét. Az ország közel ezer pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer a lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is óvta a mezőgazdaság mellett.

Működés számláló

Gyakran ismételt kérdések

Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab (222 automata és 764 manuális) talajgenerátorból álló jégkármérséklő-rendszer – együttműködve a Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesüléssel (NEFELA) – 2018. május 1-jén kezdte meg működését, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Vidékfejlesztési Programból elnyert 1,8 milliárd forintból épített ki.

A rendszert a NAK az Agrárminisztériummal együtt működteti. Ez sem a gazdák, sem a társadalom egésze számára nem jelent plusz költséget, fenntartása az állami agrárkár-enyhítési alapból – évente mintegy 1,5 milliárd forint felhasználásával – történik. A minisztérium továbbá információkat szolgáltat a kárenyhítési alaphoz benyújtott káreseményekről, amely segíti a jégkármérséklő-rendszer működésének optimalizálását. A működtetés tapasztalatainak folyamatos kiértékelése, a továbbfejlesztési irányok meghatározása az Agrárminisztérium koordinációjával a NAK és az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) szakmai tapasztalatai alapján történik. A működtetéshez a háttérbázist NAK jégkármérséklő-rendszert üzemeltető központi irodájának fennhatósága alatt lévő regionális telephelyek biztosítják.

A jégkármérséklő-rendszerben kiemelt szerepe van a NAK-kal együttműködő meteorológiai szolgálatnak is. 2020-ban az OMSZ részletesebb adatokat küld a NAK szakemberei számára, amelyből ők utólagos elemzéseket készítenek. A jégbejelentések automatikusan a kamarához érkeznek, ezeket pedig a kamara küldi meg minden hónapban az OMSZ számára. A meteorológiai szolgálat nagyteljesítményű szuperszámítógépe által adott pontosabb előrejelzések alapján pedig a riasztások kisebb területre korlátozódnak. Mindemellett a szolgálat meteorológiai alapadatokat és riportokat is biztosít a NAK számára.

A vízcseppek fagyását és ezzel a jégszemek kialakulását a levegőben lévő nagyon kicsiny, szilárd halmazállapotú részecskék segítik elő. A -15 °C-os hőmérsékleti szint fölé emelkedve jégmagvak jelennek meg a felhőzetben, majd a -30 °C körül a vízcseppek jégszemekké alakulnak át. A nagyobb méretű jégszemek kialakulása az erőteljes feláramlásnak köszönhető, ami sokáig a magasban tartja a jégmagokat. Minél hevesebb a zivatar, annál intenzívebb a jégképződés a felhőben. Az egymással összeolvadt jégszemek mérete néhány esetben elérheti akár a 10-12 cm átmérőjű nagyságot is.

Az OMSZ által megküldött riasztás alapján kapcsolnak be az automata generátorok, illetve kapcsolják be a manuálisakat a generátorkezelők. A zivatarfelhő a talajközeli 1-2 km-es rétegből feláramló párás-meleg levegőből alakul ki. Amikor ez a levegőréteg feláramlik, viszi magával a talajgenerátorokból kikerülő, elégetett acetonos ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot, amely aztán mesterséges jégmagként szolgál a felhőben, és ott porlasztja a jégszemcséket.

Jelenleg nincs olyan alkalmazott technológia, amely teljesen megszüntetné a zivatarfelhőket, illetve a jégesőt. A jégesők előfordulásának valószínűsége soha nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le. A jégképződésbe való mesterséges beavatkozás nyomán ugyan több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, de a kialakuló jégszemek mérete kisebb lesz, ezáltal a keletkező jégkárok is kisebbek lehetnek. Ezért is kapta a jégkármérséklő-rendszer elnevezést.

A jelenlegi Nemzeti Népegészségügyi Központ elődszervezetével vizsgáltatta be még az ezüst-jodid hatóanyagot a – regionális védekezést 1991-ben elkezdő – NEFELA Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés, és az alapján kapta meg a működési engedélyt a három dunántúli megyére, majd az országos jégkármérséklő-rendszer üzembe állása előtt ezt az engedélyt kiterjesztették az ország teljes területére.
A NAK az akkreditált HL-LAB Környezetvédelmi és Talajvizsgáló Laboratóriummal együttműködve 2019-ben átfogó hatásvizsgálatba kezdett az alkalmazott hatóanyag környezeti hatásairól. A két éven keresztül tartó felmérés első évében a NEFELA által is lefedett dél-magyarországi területek (Somogy, Baranya, Tolna megyék) vizsgálata történt meg.
Első lépésként egy modellszámítást végeztek a szakemberek – tízéves működési és meteorológiai adatsorokra alapozva –, amit a laboratóriumi vizsgálatok követtek. A modellszámításokkal vizsgálták a száraz és nedves ülepedést is, így kijelöltek ötven olyan területi pontot, ahol – esetlegesen a meteorológiai viszonyok miatt – képes lehetett volna felhalmozódni az ezüst-jodid. Ezeken a pontokon mintavétel történt a talaj 0-30, 30-60 és 60-90 cm-es rétegeiből, tíz ponton pedig talajvízminta-vétel zajlott. A két mintafajta vizsgálata során kiemelt figyelmet kapott a nátrium- és az ezüsttartalom megállapítása.
A vizsgálati eredmények szerint a rendszer működése nem okozott a talajban, illetve a talajvízben káros nátrium- és ezüst-felhalmozódást. A jogszabályban meghatározott, megengedett határértéket a talajban megtalálható ezüst-jodid mennyisége meg sem közelíti, így az emberi egészségre és a környezetre nincs káros hatása. A NAK tovább folytatja a vizsgálatot az ország több területén is, a jégkármérséklő-rendszer hatásainak teljes körű felmérése érdekében.
Azt azonban tudni kell, hogy az acetonos ezüst-jodid tömény oldata közvetlenül a szembe, bőrre kerülve enyhe irritációt okozhat! Továbbá a tömény oldat – égetés nélkül – közvetlenül a környezetbe juttatva ártalmas, ugyanis az égetés során kémiailag átalakul a hatóanyag összetétele!

Mivel a hatóanyag-felhasználás célzott és csak a várható időjárástól függ a kijuttatandó mennyiség, jóval alacsonyabb a környezeti terhelése más jégkármérséklő-módszerekhez – például a repülőgépes, rakétás jégkármérsékléshez – képest. Továbbá a rendszer megújuló energiaforrást is használ azzal, hogy az automata generátorok áramellátása napkollektorokkal történik.

Az ezüst-jodidos, talajgenerátoros rendszernek nincs befolyása a csapadék mennyiségére, inkább a csapadék mennyiségét kellene növelnie. A hatóanyag nem képes „elkergetni” a felhőket, hiszen a talajgenerátorok működésének – a kialakuló mesterséges jégmagoknak – köszönhetően kissé még növelhető is a csapadék mennyisége. Összességében alaptalan a félelem, hogy a rendszer miatt nincs eső és miatta van aszály.

Körülbelül 350 000 liter mennyiséget, de ez időjárástól függően változik. Az OMSZ és a NAK közösen azon dolgozik, hogy a kárenyhítést maximalizálva csökkentsék a kibocsátott hatóanyag mennyiségét.

A rendszer teljes hatékonyságát csak néhány év múlva lehet majd értékelni, amikor összehasonlíthatóak lesznek a 2018 előtt keletkezett, mezőgazdasági kárbejelentésen belüli jégkárok arányai, illetve összehasonlíthatóak lesznek az ezekre kifizetett kárenyhítő juttatások a 2018. évivel és az utána következő esztendőkével. Nagyjából öt működési év után lehet teljes képet kapni a hasznosságáról. A rendszer második üzemelési évében, 2019-ben a gazdálkodók 37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ami nagyjából a fele a 2017-es, utolsó országos védekezés nélkül töltött év értékének. 2017-ről 2018-ra pedig egymilliárd forinttal csökkentek a kárenyhítési alap jégkárok után fizetett kiadásai. Az elvégzett számítások szerint az országos rendszer működtetésével a kamara közel 50 milliárd forint termelési értéket óv meg a mintegy ötmillió hektár termőterületet használó mezőgazdaságban.

Kárjelentések

Az országos lefedettségű jégkármérséklő-rendszer kiépítése a gazdálkodókon kívül Magyarország teljes lakossága és ipara számára is kézzelfogható előnyöket hoz! A védekezés ugyanis nem célzottan a mezőgazdasági területeket érinti. A generátorok által kibocsátott hatóanyag valamennyi, az adott országrész felé áramló felhőkbe kerül, így az adott régióba tartozó összes ingóságot és ingatlant képes megóvni. Ennek köszönhetően megóvja a jégeső okozta jelentősebb fizikai és anyagi károktól az ipari üzemeket, létesítményeket, az önkormányzati és a lakóingatlanokat, a gépkocsikat és a házi kiskertek növényeit, terményeit is.

A 2018-as és a korábbi évek tapasztalataiból kiindulva a jégkármérséklő-rendszer indítása 2019-ben és 2020-ban már április 15-én megtörtént. A korábbi beüzemelésre a gazdák termőföldjeinek, illetve az egyéb vagyontárgyak megóvása érdekében van szükség. A riasztási időszak szeptember 30-ig tart.

Írj nekünk

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás