Jogszabályi összefoglaló

2018. december 27-én kihirdetésre kerültek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kezdeményezett, a földforgalmat és az agrárium versenyképességét érintő törvénymódosítások. Az egyes törvényeknek az agrárgazdaság versenyképességével összefüggő módosításáról szóló 2018. évi CXXXVII. törvény, valamint az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról szóló 2018. évi CXXXVI. törvény 2019. január 11-én lépnek hatályba.


A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 2018 tavaszán mutatta be többéves fejlesztési programcsomagját, amelyben konkrét javaslatokat fogalmazott meg többek között a stabil és versenyképes birtokszerkezet megteremtése, a működési formák átláthatóvá tétele, az önkéntes együttműködések ösztönzése, a modernizáció felgyorsítása, a termés- és jövedelembiztonság javítása, illetve a teljes élelmiszerlánc fejlesztése érdekében.  A megfogalmazott célok megvalósítása céljából nyújtotta be 2018 őszén Győrffy Balázs, Jakab István és Font Sándor a hivatkozott törvénymódosító javaslatcsomagot.


A mező- és erdőgazdasági földek forgalmának szabályozásával kapcsolatos változások


Helyi földbizottságok

Az új földforgalmi rendelkezések hazánk EU-csatlakozásakor (2004) biztosított tízéves moratóriumi időszak lejártát követően (2014) léptek hatályba. Az azóta eltelt négy évben számos gyakorlati tapasztalatot szerzett a NAK, ezek alapján többéves programcsomagjában is rögzítette szükségességét a földforgalmi törvény felülvizsgálatának, illetve a földforgalmi szabályozásban betöltött kamarai szerep megerősítésének. A 2014-ben hatályba lépett új földforgalmi törvény eredetileg az ún. helyi földbizottságoknak szánta feladatul a termőföld-adásvételek véleményezését. Tekintettel arra, hogy ezek nem alakultak meg, feladatukat a NAK területi szervei látják el. Ez a rendszer jól működik: több mint 12 ezer személy vesz részt az eljárásban, 2014 óta évente 50-70 ezer termőföld-adásvételt véleményeztek a települési agrárgazdasági bizottságok, illetve a NAK megyei elnökségei.

A most elfogadott módosítás célja, hogy megerősítse a NAK, és ezáltal a helyben lakó gazdák szerepét a földforgalom ellenőrzésében, és így segítse a birtokpolitikai célkitűzések megvalósítását, a termőföld magyar kézen tartását.

A NAK területei szerveinek állásfoglalásával szemben eddig az önkormányzatok képviselő-testületéhez lehet kifogást benyújtani. Ezen testületek döntése ellen a bíróságon lehetett fellebbezni, a perköltségek megfizetése azonban sok kistelepülés működését veszélyeztette, ráadásul sok esetben a szükséges információkkal sem rendelkeztek egy-egy ügy eldöntéséhez. A módosítás eredményeképpen ezért a képviselő-testületek eljárása a jövőben nem lesz része a folyamatnak. Ezen túlmenően a bíróságok sem változtathatják meg a NAK területi szerveinek döntését, csak új eljárás lefolytatására adhatnának utasítást.

Ettől ugyanakkor nem szűnik meg a fellebbezési lehetőség. A földbizottságként eljáró Kamara egy ajánlást ad, amit a kormányhivatal felülbírálhat, valamint bíróság előtt is van jogorvoslati lehetőség. Annak, hogy a bíróság nem változtathatja meg a döntést, komoly oka van: amennyiben lehetősége lenne a döntés felülbírálatára, úgy elvenné a helyi gazdálkodók szerepét, és maga a bíróság alakítaná a birtokpolitikát.

A helyi földbizottságot a mezőgazdasági igazgatási szerv adás-vételi, valamint csereszerződést jóváhagyó, vagy megtagadó határozatával kapcsolatos eljárásában az ügyfél jogállása, a mezőgazdasági igazgatási szerv adás-vételi, valamint csereszerződést jóváhagyó, vagy megtagadó határozatának bírósági felülvizsgálata vonatkozásában pedig keresetindítási jog illeti. A helyi földbizottság eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályait kell alkalmazni.

A törvény újraszabályozza a vizsgálati szempontokat is az adásvételek vonatkozásában: a helyben felmerülő szubjektív körülmények értékelését adja feladatul. A települési agrárgazdasági bizottságoknak, és a NAK megyei elnökségeinek az új szabályozás értelmében azt kell vizsgálnia, hogy az adás-vételi szerződés
-    nem veszélyezteti-e a helyi gazdák életképes gazdaságának kialakítását, fennmaradását;
-    nem korlátozza-e a helyi gazdálkodói közösségek kialakulását vagy fennmaradását;  
-    nem zavarja-e a helyben kialakult földpiaci viszonyokat; vagy
-    nem korlátozza-e a helyi földművesek földszerzését.

A szerződés jóváhagyásakor értékelni kell a szerzésre vevőként, elővásárlásra jogosultként jelentkező személyen kívül annak családi körét is. Nem engedhető meg ugyanis, hogy a papíron más-más személy tulajdonában vagy használatában álló, de a gyakorlatban mégis azonos érdekkör által művelt gazdasági egység pusztán a tulajdon vagy használat szétosztása miatt ne válhasson a szerzési körülmények vizsgálati szempontjává. Szintén figyelembe kell venni, ha a korábbi szerzéseket családon belüli ügyletként másik közeli hozzátartozó javára engedték át, de a használat továbbra is egy kézben összpontosul.

A cél az, hogy földet a jövőben is a valóban gazdálkodni kívánók szerezhessék meg. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy az árat a felek alkufolyamata határozza meg azzal, hogy ne legyen elfogadható a gazdaságtalanul hosszú megtérülési időt eredményező ellenérték. A módosítás eredményeképpen megelőzhetők a gazdálkodásokban okozott károk valamint a földárak túlzott mértékű emelkedésével a gazdálkodói közösségekben jelentkező kedvezőtlen hatások.

A célok elérése érdekében a törvény erdőnek nem minősülő földek esetében egy 20 éves időszakot jelöl meg, ami alatt meg kell térülnie a beruházásnak, azzal, hogy a piaci körülmények természetes változása és a technológiai fejlődés miatt ezen időszak jövedelmét megfelelően indexálni szükséges. Erdő esetében figyelemmel kell lenni az erdőtalaj örökös erdőjáradéka mellett a faállomány esetleges véghasználatából visszaszámolt jövedelemre is (50 év). Felépítmények vagy ültetvények (pl. gyümölcsös, szőlő) esetében pedig nettó pótlási költség alapján kell azok értékét megállapítani. A szabályozás azonban lehetőséget biztosít egyedi ügyek kezelésére is, annak érdekében, hogy alapos indok esetén a felek az ismertetett szabályozástól el tudjanak térni. Tehát nincs valóságalapja annak az ellenzéki vádnak, hogy az új jogszabály hatósági árat vezetne be a termőföldre.

Immár földcsere esetében is szükséges lenne a helyi földbizottság jóváhagyására. Bevett gyakorlattá vált ugyanis, hogy egy kisebb – akár osztatlan közös tulajdonban álló – földterületre becserélte magát a tulajdonos, majd később ezen területre hivatkozással élt elővásárlási jogával.

 

Elővásárlás és előhaszonbérlet

Módosul a helyben lakó szomszéd definíciója. Ennek célja az, hogy azok is élhessenek a helyben lakó szomszéd ranghelyen elővásárlási és előhaszonbérleti joggal, akiknek ugyan szomszédos a földje, de a településhatár elválasztja őket.
-    Módosulnak az állattartók jogosultságai az elővásárlására és előhaszonbérletre azzal, hogy a földek művelési ágának és méretének igazodnia kell a tartott állatok takarmányszükségletéhez. Tehát például rétre, legelőre a szarvasmarhát vagy kiskérődzőt tartók jelentkezhetnének rá.
-    Az állattartókkal és földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítását, feldolgozását, vagy ökológiai gazdálkodást folytatókkal immár egy ranghelyen jogosultak az elővásárlási és előhaszonbérleti jogra azok, akik kertészeti tevékenységet végeznek vagy vetőmagot állítanak elő.
-    Utóbbi esetén előzetes feltétel, hogy az érintett saját maga a növénytermesztési hatóság által földhasználó szaporítóanyag-előállítóként legyen nyilvántartásba véve.


Feles bérlet és részesművelés

A törvénymódosító csomag elfogadásának eredményeképpen a hatályba lépést követően feles bérletet, valamint részesművelési szerződést nem lehet már kötni, a meglévők pedig legkésőbb tíz év (2028. december 31.) múlva hatályukat vesztik. Ennek oka, hogy ezekkel többen visszaéltek, lévén egyszerűbb volt őket megkötni, mint a haszonbérleti szerződést. Továbbra is megilleti viszont őket az előhaszonbérleti jog, mint volt haszonbérlőket.


Vételi jog

Szigorodnak a következményei annak, ha valaki nem tartja be az elővásárlás során előnyt adó, vállalt kötelezettségeit (5 év). Ebben az esetben azok a gazdák, akik az elővásárlási sorban hátrébb szorultak, eredeti áron megvásárolhatnák a termőföldet. Amennyiben egyikük sem élne vételi jogával, az állam venné meg a birtokot. A jogosult a vételi jogát az eredeti szerződésben meghatározottak szerinti vételáron gyakorolhatja. Az időközi földár emelkedés megtérítése azért sem indokolt, mert ha nem történt volna jogszabálysértés, akkor adott esetben a kötelezett nem is szerezhette volna meg a föld tulajdonjogát. Ennek következtében vélelmezni kell, hogy a vételi jog jogosultja szerezte volna meg a föld tulajdonát az eredeti szerződéses feltételek szerint. Garanciális szabályként bekerült a törvénybe, hogy a vételi jog gyakorlása esetén annak elszenvedője számára a joggyakorlástól számított 30 napon belül kerüljön sor a vételár teljesítésére. A kötelezettségek teljesítése nyomon követése érdekében a kamara helyszíni szemlét végez (új kötelezettség).


Az új szabályok alkalmazása

A szabályozás szerint az anyagi jogi jellegű feltételeket csak a módosítás hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni, míg az eljárási szabályok már a különböző stádiumokban tartó eljárásokban is alkalmazandóak:
-    a bíróság a képviselő-testületnek a helyi földbizottság állásfoglalása ellen benyújtott kifogást elbíráló döntését, valamint a mezőgazdasági igazgatási szerv döntését nem változtathatja meg;
-    a képviselő-testületnek a helyi földbizottság állásfoglalása ellen benyújtott kifogást elbíráló döntése ellen jogorvoslat a mezőgazdasági igazgatási szerv döntése ellen indított közigazgatási perben kezdeményezhető;
-    a megismételt eljárást a helyi földbizottság folytatja le, az annak során hozott helyi földbizottsági állásfoglalás ellen jogorvoslati eljárás a mezőgazdasági igazgatási szerv döntése ellen indított közigazgatási perben kezdeményezhető.


Az agrárium versenyképességét javító törvénymódosítások


A földforgalmat érintő törvények mellett az agrárium szereplőinek versenyképességét javító törvénymódosításokat is elfogadta az Országgyűlés. Régi hiányt pótol a módosítás azzal, hogy szabályozza a védett állatok (pl. vadludak) által okozott károk megtérítését. Eddig ezen fajok esetében nem volt rendelkezés arra nézve, hogy ki viseli a kárt, ha elmaradt az indokolt riasztás, befogás vagy gyérítés. A jövőben érvényes az a szempont, hogy mivel az állam korlátozza a gazdálkodók lehetőségeit, a közérdekre tekintettel, így ebben az esetben a természetvédelmi hatóságnak kell kártalanítást fizetnie.

A 2015-ben elfogadott új vadászati törvény megoldásokat adott a vadgazdálkodást érintő alapvető kihívásokra. Az azóta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai azonban indokolttá tették a jogszabály finomhangolását.

A módosítás az egyes vízitársulatoknál fennálló, a tagság érdekeivel szembemenő fizetési anomáliákra is jogi megoldást ad. A jogalkotó 2012. december 27. napjától a társulati tagok fizetési kötelezettségének a megállapítását a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalta. Ugyanakkor még jelenleg is hatályban vannak azok, a tagok fizetési kötelezettségét lényegében határidő nélkül megállapító döntések, amelyeket még 2012. december 27. előtt a küldöttgyűlések során hoztak meg. A szabályozás egyértelműen kimondja, hogy ezen kötelezettségeket csak közgyűlési határozattal lehet elrendelni, a nem így hozott döntések alapján nem lehet követeléssel fellépni.

Az agrárium versenyképességének növelése szempontjából kulcsfontosságú az öntözés fejlesztése. Ennek érdekében a módosítás egyszerűsíti a közös tulajdonban álló területeken a földfelszín felett vezetett vízilétesítmények megvalósítását azzal, hogy – az eddigi egyhangú döntés helyett – egyszerű többségi döntést írna elő. (A felszín alatti víziltétesítmények esetében ez eddigi is így volt.)

Az agrárkamarai törvény több helyen is módosul. A közelmúltban lezajlott kamarai választások tapasztalata alapján egyértelműsíteni kellett a megyei küldöttek választására szolgáló küldöttválasztó közgyűlés fogalmát. Más módosítások a kamarai szolgáltatások bővítését teszik lehetővé (pl. őstermelők proaktív megkeresését lehetővé tévő adatok kezelése; Digitális Agrárakadémia működtetése; az élelmiszerlánc-felügyeletért, illetve az erdőgazdálkodásért felelős miniszter által rendeletben meghatározott, a mezőgazdasági és az erdészeti gépkezelői jogosítvány megszerzésével összefüggő feladatok; helyi földbizottsági feladatok).

(NAK)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei