A HMKÁ7-et kétféleképpen lehet teljesíteni: vetésváltással VAGY terménydiverzifikációval. Az önmaga után nem vethető növényekre vonatkozó szabály egyértelműen a vetésváltási szabályok közé tartozik. Tehát ha valaki terménydiverzifikációval felel meg a HMKÁ7-nek, akkor nála – az összes többi vetésváltási szabállyal együtt – az önmaga után nem vethető növények szabályának nincs relevanciája.

Más szavakkal: a HMKÁ7 terménydiverzifikációval való teljesítését nem úgy kell tekinteni, mint egy „mentesülési esetet” a vetésváltás alól. Hanem ez két különálló teljesítési út.

Közös szabályok:

Kivételek:

• A 10 hektárnál kevesebb szántót művelő gazdaságok.
• Azok a gazdaságok, amelyek esetében a támogatható mezőgazdasági terület több mint 75 %-a állandó gyepterület és azt gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére vagy az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében vízzel elárasztott növények termesztésére vagy ezek kombinációjára használják.
• Azok a gazdaságok, amelyek esetében a szántóterület több mint 75 %-át gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként, hüvelyes növények termesztésére vagy e célok közül többre is használják.
• Évelő szántóföldi kultúrákkal borított terület.
• Árasztásos művelésben (víz alatt) termesztett szántóföldi kultúrák.
• Parlagon hagyott terület.

A diverzifikáció esetében a mentesülő üzemtípusok ugyanazok, mint a vetésváltásnál. A különböző növénykultúrák arányának kiszámítása során az egységes kérelem benyújtásának évében május 1. napjától szeptember 30. napjáig tartó időszakot kell figyelembe venni.

Fentieken túlmenően a hatályos uniós jog és a nemzeti feltételesség rendelet egyaránt rögzíti, hogy a 10 ha alatti üzemmérettel rendelkező mezőgazdasági termelők nem tartoznak a feltételességi ellenőrzések és szankciórendszer hatálya alá. Ez azt jelenti , hogy a 10 ha alatti pl. dinnyetermesztők esetében, hogy ezen gazdaságokat sem ellenőrizni, sem szankcionálni nem fogják feltételességben mindaddig, amíg az üzemméretük 10 ha alatti.

Azonban a 10 ha feletti üzemmérettel rendelkezőknél is mentesség állhat fenn a vetésváltás alól – ha a diverzifikációt sem tudják teljesíteni - , ha pl. ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező területen termesztik a dinnyét, akkor más jogszabályi hely alapján megint él a mentesség. Ugyanígy (akár) a július végén/augusztusban lekerülő dinnye után lehet vetni zöldtrágya (vagy egyéb) másodvetést, ami ott marad áprilisig-májusig, és akkor megint lehet a jogszabállyal összhangban dinnyét termeszteni (mert a másodvetés megtöri az önmaga után való vetést), ráadásul a talaj takarása is megvalósul.

Az érzékeny gyepterületek feltárcsázása és felülvetése tilos, azaz semmilyen beavatkozás nem engedélyezett. Kivételt képez az az eset, amikor a területen belátható időn belül nem folytatnak mezőgazdasági tevékenységet, például támogatás keretében megvalósuló erdősítés esetén. Minden más esetben az érzékeny állandó gyep feltörése nem ajánlott, még akkor sem, ha a gyep jelentősen megritkult. A nemzeti park nem ad megfelelő engedélyt az ügyfélnek az ilyen beavatkozásokra, ezért nem javasolt, hogy a gazdálkodó a gyepet feltörje ezen időszak alatt sem.

A TMR-nek jelenleg része a feltételesség előírásainak ellenőrzése, azonban, ha észlelik, hogy az ügyfél nem teljesítette a talajtakarást az AÖP-ben, ennek következményeként az információ továbbításra kerülhet a feltételesség felé, amely megindítja a saját vizsgálati folyamatát.

A felület nem jelzi, hogy egy belterületen milyen gazdálkodási tevékenység folyik. Ha egy ház körül 0,5-1,5 hektáros gyepterület, amely kifejezetten szabadidős tevékenységre lett kialakítva (pl. halastó és grillezőhely), és nem történik mezőgazdasági művelés, valamint nincs belőle árbevétel, az nem támogatható. Amennyiben valaki mezőgazdasági tevékenységet végez, például konyhakertből származó árbevétellel, azt be lehet adni az egységes kérelembe, és akár kifizetést is igényelhet rá az ügyfél.

Nem kell újra csatolni, mert megőrzésre kerül és úgy tekintik, hogy az az utolsó benyújtott bizonylathoz tartozik, de fontos, hogy ne törölje az eddigi csatolmányokat, mert akkor úgy tekintik, hogy nem nyújtott be dokumentumot, nem tudják figyelembe venni a "törölt" dokumentumot.

A kisvizes élőhelynek ez a sajátossága, hogy 1 termelőhőz kell tartoznia, és egy táblán belül kell elhelyezkednie. Nem lóghat ki és 1 ügyfélhez kell tartozni és ez a legnagyobb eltérés a HMKÁ2-hez képest.

Egyéb gyepet írjon az ügyfél, mert elkezd spontán zöldülni a terület legelőször és valószínűleg leghamarabb a gyepalkotók fognak először megjelenni a területen, tehát GYE01 vagy GYE02.

Igen.

HMKÁ2 pontos méretét nem mutatja meg a beadófelület. Célszerű ebben az eseben a Meparban rajzolás funkcióját használni.

Minden dísznövényt, ami lágyszárú, és vágott állapotban kerül értékesítésre. A kertészet alatt ezen növények esetén azon dísznövény-, és faiskolákat értik, ahol a növények cserepes/konténeres, talajkapcsolat nélküli értékesítése folyik többek között. Termesztő berendezés (kötelező) azt jelenti, hogy ezen mezőt kötelező igennel vagy nemmel jelölni az MKR miatt. A többi növény esetén is lehet jelölni a Termesztő berendezés mezőt, de nem kötelező.

A biotrinsic és a vixerán valóban mikrobiológiai készítményként engedélyezett, de felhasználásukból és kijuttatásukból adódóan AÖP-ben csak növénykondicionálóként elszámolhatók. A biotrinsicet csávázásra használják, míg a vixerán állományban használható. A mikrobiológiai gyakorlatnál a csávázószerként történő használat és állományra történő kijuttatás tiltott. A titan és phylazonit trichon felhasználási és kijuttatási jellege miatt lehet mindkettő gyakorlat esetén használható. Azaz mindig a készítmény lista az irányadó, ahogy a rendelet is ezt említi.

Az újból benyújtott kérelem lesz elfogadott, tehát a másnap bejelentett agrotechnika elfogadásra kerül. A benyújtási időszak előtt elvégzett agrotechnikák bejelentésére egészen a benyújtási időszak végéig lehetőség van. Júni 10.-ét követően erre már nem lesz lehetőség.

„(9) Adott területen betakarítás után a megfelelő talajfedettséget biztosító növény alá csak abban az esetben juttatható ki könnyen oldódó nitrogéntrágya, így különösen hígtrágya, trágyalé, ammónium- és nitráttartalmú műtrágya, ha a trágyázás és vetés közötti időszak a 15 napot nem haladja meg. A kijuttatott hatóanyag nem haladhatja meg a csírázáshoz és az őszi-téli növekedéshez szükséges mennyiséget. Ezen kívül betakarítás után nitrogéntrágyát a szármaradványok lebomlásának elősegítéséhez lehet alkalmazni, legfeljebb a 3. számú melléklet C) pontjában meghatározott mennyiség figyelembevételével. (10) * Tilos könnyen oldódó nitrogéntrágyát kijuttatni a betakarítás után, ha ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére. Tehát csak az őszi időszakra vonatkozik az előírás, tavaszi kijuttatásra nem. Ettől függetlenül érdemes megfontolni az időben való vetést, hogy hasznosuljon a hatóanyag.

A TAR10 esetében nincs olyan előírás, hogy nem lehet legeltetni rajta, hiszen az valójában 2 növény csoportot foglal magába. A TAR10 az egyszerre lehet az előző évi tarló és január elsejétől spontán bezöldülő terület. Tehát a legeltetésnek semmiféle akadálya nincs. Ellenben a PIH01-gyel, hiszen a PIH01 nem más, mint a csupasz földfelszín. Ez a két hasznosírásnak az elmúlt években kialakított nagyon nagy elválasztása. A PIH01 az a talajtakarás nélküli, pihentetett terület, tehát nincs ott "semmi", tehát ebben az esetben a legeltetés irreleváns. A TAR10 az, ami az AÖP esetében vállalható hasznosítási kód. Abban az esetben fogja tudni felvenni a TAR10 hasznosítási kódot, amennyiben erre a területre a gyakorlat 3. tehát a nem termelő tájképi elemeket vagy nem termelő területeket választja a gazdálkodó. Tehát TAR10 csak akkor lehetséges, ha AÖP vállalás is van rajta.

Az AÖP gyakorlat módosítására a táblák esetében van lehetőség, például mikrobiológiai készítmény kijuttatásánál. Ha az ügyfél nem arra a táblára vállalta a gyakorlatot, áthelyezheti másik táblára, sőt, akár szeptember 30. után is módosíthatja. Ha kiderül, hogy egy szántó valójában gyepterület, és az ügyfél évi egyszeri kaszálást választott gyepterületen, akkor a hasznosítás gyepre történő módosítása esetén automatikusan a gyep hasznosításhoz igazodik. Amennyiben nem az ügyfél vagy meghatalmazottja változtatja meg a hasznosítási kódot, hanem például a helyszíni ellenőr állapítja meg, hogy nem kukorica, hanem gyep található a területen, akkor csak a megállapított hasznosítás lesz gyep, nem az igényelt hasznosítás. Ebben az esetben a szántós gyakorlatvállalás marad érvényben a területen. Ez azt jelenti, hogy az ügyfélnek lesz egy gyep táblája, ahol szántós gyakorlatot vállalt, és így nem lesz lehetősége a 100%-os gyakorlat teljesítésére.

Ezt jelenleg úgy vizsgálják, hogy a gazdálkodási naplóban bejelentett készítmény kijuttatásához viszonyítjuk az egyéb feltételeket, tehát, hogyha ott van egy olyan feltétel, hogy az engedélyokiratban, hogy be kell forgatni, vagy tarlót be kell forgatni azonnal, akkor ugyanazon a dátumon kell lennie mind a két műveletnek. Tehát az egy napos eltérést is figyelembe veszik.

A jogszabály szerint a képet a kaszálás időpontjában kell beküldeni. Az elmúlt években és 2025-ben is MÁK részéről minden kép átnézésre került, amely a táblákhoz, az adott földhasználati kategória táblájához vagy agrotechnikájához van csatolva, tehát mindegy, hogy a képet a „ /1”-hez vagy a táblához nyújtja be. Az alternáló kaszás gyakorlatok esetében elfogadható, ha a területet lekaszálták, és a kép nem pontosan a kaszálás napján készült, de látszik, hogy a terület kaszálva van (a kaszálás több napig tartott). A 10 cm-es tarló hagyás gyakorlat esetén azonban a képet a kaszálás időpontjában kell készíteni, hogy a tarló meghagyását biztosan elfogadhassák.

A vetési dátum 2022 lesz, a betakarítási dátumot nem szükséges megadni. Mikrobiológiai készítmény esetén a betakarítási dátumként azt az időpontot kell feltüntetni, amikor a növény lekerül a területről. Álló kultúrába nem lehet mikrobiológiai készítményt kijuttatni. Amennyiben a mikrobiológiai készítmény kijuttatásra kerül a TAR10-re, majd beforgatásra kerül, akkor az már nem minősül TAR10-nek. Ebben az esetben a betakarítás dátuma az a nap, amikor a mikrobiológiai készítmény kijuttatásra került.

Jelenleg a Limus Care-nek nincs érvényes engedélyokirata Magyarországon, ezért nem szerepel a listában. Abban az esetben ha a folyékony karbamid azonnal bedolgozásra kerül és kiválasztásra kerül, hogy nem alkalmazott inhibítort, a gyakorlat választható és elfogadott. Jelenleg nem tervezik a listák bővítését.

Igen, az Egységes Kérelemben azt kell választani, hogy nem alkalmazott inhibitort. Ebben az esetben az inhibitor csak a Nemzeti Irányító Hatóság által közzétett listában szereplő ureáz gátló készítmény lehet. Egyéb inhibitor mellett vagy inhibitor hiánya esetén a készítményt be kell dolgozni a talajba. Az ellenőrzés során nem merülhet fel probléma, mivel a talajba dolgozás megtörtént.

Igen.

Igen.

Ha az engedélyokirat alapján a csávászószer nem műtrágya (hanem például növénykondicionáló, mikrobiológiai készítmény), akkor nem vállalható rá a gyakorlat, de növénykondicionáló alkalmazása gyakorlat választható, ha a készítmény szerepel a listában. Ugyanakkor figyelni kell arra, hogy a gyakorlat vállalással érintett táblán a karbamid tartalmú műtrágyával és karbamid tartalmú készítménnyel (csávázószer) kijuttatott hatóanyag megfeleljen a határértéknek (min. 35 kg, max. 90 kg N.)

Ugyanaz a terület-eltérési tolerancia alkalmazandó, mint más jogcímeknél. Továbbá az ügyfél állandó gyepterületének csökkenése is elfogadható abban az esetben, ha korábbi állandó gyepeinek egy részén már más gyakorolja a jogszerű földhasználatot (lásd. a 17/2024. AM rendelet 20.§ (4) bekezdését). A vállalás ugyanis két részből áll. Egyrészt az ideiglenes gyepterületet kell numerikusan megőrizni, ami azt jelenti, hogy a kérelmezés évében megállapított ideiglenes gyep terület és a korábbi évi ideiglenes gyep terület nagysága eltér-e egymástól. Amennyiben eltér, abban az esetben az eltérés oka az ideiglenes gyep állandó gyeppé alakulásából fakad-e. Itt numerikus értékek lévén nincs tolerancia. A vállalás másik része az előző évi állandó gyep területek megőrzése. Ezzel kapcsolatban azt ellenőrzi a MÁK, hogy a kérelmezés évében nem gyepként hasznosított terület a korábbi évben állandó gyepen helyezkedett-e el. Amennyiben részben igen, abban az esetben vizsgálják hogy a változás a változásvezetésnél is alkalmazott toleranciát meghaladja-e. Tehát ha a gazdálkodó területe más helyre kerül, abban az esetben is meg kell őrizni a korábban állandó gyepnek minősülő terület hasznosítását.

Amennyiben a kérelmet az elhunyt neve alatt nyújtják be, a fiatal gazda támogatás nem vehető igénybe, így a kérelem benyújtása nem számít bele a mezőgazdasági tevékenység kezdetébe. Azonban, ha az igénylő önálló őstermelő, ŐCSG képviselő, tag (pontozás alapján vezető), vagy egyéni vállalkozó, akkor az lesz a mezőgazdasági tevékenység kezdete, így emiatt nem lesz jogosult a támogatásra 2026-ban.

Ha a kérelemmódosítása nem érinti azt a táblát, akkor nem vonatkozik rá a plusz két hét, deha módosít a táblán, akkor újraindul a két hét!

Nincs konkrét határidő, de a képet akkor kell elkészíteni, amikor a növény már jól látható, és fontos, hogy betakarítás előtt legyen. Azért nincs határidő, mert a különböző növényeknek eltérő a tenyészideje vagy területen tartási ideje, és különböző időpontokban vetik őket. Másodvetések esetén – akár őszi vetésről van szó – a képet akkor kell elkészíteni, amikor a növény olyan állapotban van, hogy egyértelműen megállapítható, hogy az a növény került elvetésre, amelyre a termeléshez kötött támogatást igényelte a gazdálkodó.

Ha a kérdés 1 hektárra vetítve vonatkozik, akkor igen. A lucerna aránya több, mint 50%.

Nem.

A kaszálás bejelentő a nemzeti parkok felé menő bejelentést jelenti, és más jogcímek esetében ilyen nemzeti park felé menő bejelentési kötelezettség jelenleg nem áll fenn. A Natura2000 esetében nem feltétel, hogy legyen rajta Natura2000 jogcím igénylés. A feltétel az, hogy a terület bármilyen módon Natura2000 gyepterülettel legyen érintett.

A jogalapot a 269/2007. kormányrendelet biztosítja. A rendelet kimondja, hogy „a Meparban rögzített területek”, tehát nem a földhivatali nyilvántartásban rögzített adatokat veszi alapul. Amennyiben a Meparban az adott területen Natura 2000 fedvény található, és ez nem Natura 2000 szántó, erdő vagy ültetvény, akkor azt gyepként kell kezelni. Ebben az esetben az ügyfélnek bejelentési kötelezettsége van a földhasználati előírás alapján, nem pedig a földhivatali nyilvántartás szerint. Ezért a földhivatali bejelentés nem releváns.

Igen, bejelentési kötelezettsége van amennyiben kaszálóként vagy legelőként van a terület használva. (ideiglenes és állandó gyepre is vonatkozik) A MÁK felülete a táblákat fel fogja ajánlani, tehát minden táblát, ahol a Natura2000 fedvény és a hasznosítás találkozik, és legalább a változás vezetési bejelentésnek a küszöbét eléri a ráfedés. Küszöbérték alatta lévő táblákra nem fogja a rendszer a bejelentést engedni. Nagy fontos lesz az, hogy jó hasznosítás kerüljön megadásra. Amennyiben rossz hasznosítás lett bejelentve, azt adatváltozás keretében kell módosítani, majd ezt követően megteheti a kedvezményezett a bejelentést. Az év közben vásárolt terület esetében az előző tulajdonosnak van bejelentési kötelezettsége.

A bejelentést legalább 5 nappal előre kell megtenni. Lehetőség van arra is, hogy egy bejelentésben az egész évre vonatkozóan megadja a dátumokat, így biztosan teljesül a minimum 5 napos előírás. ( Az AKG előírásai nem tiltják az előre bejelentést.) A felület úgy lesz kialakítva, hogy a dátumokat újra be lehessen jelenteni. Ha egy területen nem sikerül az 5 napos kaszálás, akkor másnap vagy későbbi időpontban új bejelentést lehet tenni. Célszerű egy bizonylaton több táblát bejelenteni. Ha a bejelentést követően több mint 5 nap elteltével pl. az időjárás miatt nem sikerül kaszálni, vis maior bejelentés nem szükséges, csak egy új időpontot kell megadni a kaszálás bejelentőn. A Natura2000 gyepterületek esetében nincs meghatározva, hogy mikor kell elvégezni a tisztító kaszálást.

Kialakításra került egy olyan országos rendszer, ami a talajminta eredményeket digitálisan tartalmazza, és ahhoz, hogy a talajlaborok ebbe a rendszerbe fel tudják tölteni a eredményeket, ahhoz szükség van a talajminta pontos beazonosítására.

A VIZIG Natura területekre nem lehet Natura támogatást igényelni, azonban a 269/2007. kormányrendelet előírásai vonatkoznak rájuk. Ennek megfelelően ugyanazokat a feltételeket kell betartani, mintha nem VIZIG Natura területről lenne szó, például kaszálás, legeltetés, és a kaszálás időpontjának előzetes bejelentése.

Javasolt a visszavoás, mert ha nem teljesíti úgy, hogy a támogatási kérelemben kapott rá támogatást, akkor az szankcióval járhat.

A fotónak bizonyítani kell, hogy többlet életteret biztosítottak. Amennyiven az állatok ki tudnak járni, akkor célszerű az istólában és kint is fotót készíteni.

A tolerancia miatt mindkét irányba 20-20 fok eltérést engedélyeznek, mivel ez szükséges a képek megfelelő benyújtásához. Ha csak 1-1 fok lenne megengedve, nem lehetne megfelelően beadni a képeket. Az irányvektor 2-20 méter között terjedhet, amelyet a fotó készítésének irányába kell felvenni. Érdemes ebben az esetben a 20 métert lesétálni, és az irányvektort úgy beállítani, hogy megfelelő irányba mutasson. Ez különösen fontos, hogy a felületen csatolni lehessen a képet, és elkerüljük, hogy a tábla mellett legyen, nehogy kiessen a táblát metsző területből. Ha a TMR-nél küldünk ilyen fényképet, érdemes az irányvektort is megfelelően beállítani, hogy ne merüljön fel a csalás gyanúja a MÁK részéről. Például, ha a napraforgó között átlátszik a búza, és azt kerül fotózásra, fontos, hogy a fotó és az irányvektor megfelelő legyen, különben a Kincstár nem fogja elfogadni a képet, vagy helyszíni ellenőrzést rendelhet el. Célszerű ilyen esetben kijavítani a fotót.

A georeferált képet úgy kell csatolni a táblához, hogy az a tábla 10 méteres környezetében készüljön. A gazdálkodó a fóliasátor bejárata előtt 10 méterrel is megállhat fotózni és csatolhatja a képet. Fóliás termesztés esetén látszódnia kell, hogy a növény a földdel kapcsolódik, és a betakarítás előtt készült, ekkor elegendő egy fotó. Jogcímenként nem szükséges külön-külön fotó, de mindkét esetben meg kell felelnie a feltételeknek. Ha egy területen több növény van, mindegyikről szükséges fotót készíteni. A fotónál bármelyik intézkedést kiválaszthatja (CIS, termesztő berendezés). Amennyiben a kaszálásról, a gépről, vagy az őshonosnál a legeltetési napló kiváltása miatt készít fotót, célszerű a táblán elkészíteni azt. Táblával párhuzamosan készült fotót nem fogják elfogadni. Ha nem a táblán készül a fotó, akkor az irányvektor 10 méteres meghosszabbításának metszenie kell a táblát.

A felhívás alapján a Nébih-hez kötelező beküldeni, viszont fel lehet tölteni a MÁK felületén is, és ebben az esetben azok az adatok lesznek figyelembe véve, amiket az EK-ba feltölt a gazdálkodó.

Amennyiben a kérdés a 98. sorszámú előírás („A talajfelszín megsértésével járó gépi munkavégzés április 1. és július 15. között nem végezhető, kivéve a betakarítás utáni tarlóhántást.”) miatt merült fel, akkor javasolják, hogy ha a főnövényi vetése megtörtént az Egységes Kérelem benyújtásának jogvesztő határidejéig (azaz 2025.06.10-ig) akkor kerüljön benyújtásra a vis maior kérelem is, és a tábla vonatkozásában kerüljön megjelölésre a megsértett előírás.” (A vetéssel a vetésszerkezeti előírás teljesülhet, ha az releváns).

Az AKG esetében a tervezett agrotechnikai műveleteket az egységes kérelemben előre be kell tervezni. Az agrotechnikai műveletek elvégzésének tervezése az EK rendelet alapján kötelező, az új felhívás „csak” átemelte. Továbbá, az 5 éves programban a tervezés segítségül is szolgálhat a megtett vállalások lekövetéséhez, s így még a betervezett műveletek elvégzésére figyelmeztetést is tudnak küldeni. A jelenleg hatályos felhívás nem fogalmaz meg szankciót arra vonatkozóan, ha nem történik meg a tervezés. A benyújtó felület funkció alapján a tervezés módosítására van lehetőség, illetve amennyiben a ténylegesen elvégzett művelet máshol / más területmérettel történik, akkor a tervezet felülírható. Az előírás teljesítése során minden esetben az elvégzett művelet kerül figyelembevételre ÉS amennyiben az elvégzett művelet bejelentése nem a felhívás szabályainak megfelelő, akkor nem kerül figyelembevételre.

Igen, megoldható

AKG és ÖKO esetén április vége és május legelső felében várhatóak a támogatói okiratok. A kötelezettség vállalás időszak elindult már 2025.01.01. tehát a kötelezettségeket be kell tartani. Kifizetési kérelmet be lehet nyújtani támogatási okirat nélkül is. Húsmarha esetén ha még nincs meg az okirat, akkor függetlenül attól, hogy megkapja a gadálkodó vagy sem, a kifizetési kérelmet be kell nyújtani. Tehát a támogatói okirat megléte nélkül is be kell jelölni a kifizetési kérelmet és később azt lehet módosítani/ ki lehet venni.

Amennyiben még nem jogerős a hagyatéki végzés, akkor a vélelmezett örökös a saját támogatási azonosítójával belépve a felületre tudja az elhunyt nevében benyújtani a kérelmet. Ezt követően figyelembevételre kerül a TO kiadásánál a következő évtől, hogy ha lesz berögzített örökös, akkor az örökösnél lesz létrehozva az okirat. A G1060 „Vélelmezett örökös nyilvántartásba vétele iránti kérelem” nyomtatványt kitöltve, mellékelve a halotti anyakönyvi kivonat másolatával kell a Magyar Államkincstárnál vélelmezett örökösként nyilvántartásba vetetnie magát, és ezáltal, mint vélelmezett örökös lesz lehetősége igényelni. Amennyiben TO előtt elhunyt az ügyfél, azokra ugyanaz vonatkozik, mint az előző pályázat esetén. A jelenlegi pályázati felhívás már nem tartalmazza ezt az információt, mivel az AÜF részletesen leírja, hogy az örökös vagy a jogutód kérheti a támogatói okirat kiállítását a saját nevére. Ezért elhunyt személy nevére nem állítanak ki támogatói okiratot. A jogutód akkor kaphat támogatói okiratot, ha mind ő, mind az elhunyt megfelel a támogatási feltételeknek.

Jogszerű földhasználatnak a teljes kötelezettségvállalási időszakban fenn kell állnia. Amennyiben időközben lejár a földhasználat, akkor ki tudja vonni a területet a gazdálkodó a támogatásból az elállásos feltételrendszerrel. Nincs változás az előző programhoz képest. Tehát ha valakinek a kötelezettségvállalási időszak alatt jár le a határozott idejű bérleti szerződése akkor van lehetősége ezeket a területeket visszavonni, elállni a vállalt kötelezettségektől pénzvisszafizetések nélkül. Nagyon fontos, hogy az elállás feltételeinek meg kell felelni, tehát határozott idejű legyen a szerződés.

Helyszíni ellenőrzés során vizsgálatra kerül, hogy kihelyezésre kerültek-e feromon csapdák, és ha igen, hány darab található. A jegyzőkönyvezés, azaz a dokumentum ellenőrzése során ellenőrzésre kerül, hogy a gazdálkodási naplóban szerepel-e olyan előrejelzés, amely feromon csapdák alkalmazásával történt. Ezt követően megvizsgáljuk, hogy az előrejelzés időszakában történt-e terepi vizsgálat, és ha igen, az ellenőrök találtak-e feromon csapdákat. A másik ellenőrzési mód, hogy a gazdálkodási naplóban külön mező található erre a célra, ahova be kell jegyezni, ha feromon csapdák kerültek felhasználásra.

A pályázati felhívás előírja, hogy az előírás csoporton belül lévő KET-ek esetében kell teljesíteni a követelményeket. Nem szükséges minden egyes KET-en a területnek megfelelően teljesíteni, hanem az előírás csoportba bevont KET-ek összterületéhez viszonyítva kell megfelelni. Ez azt jelenti, hogy ha egy KET közelében nincs fa, oda nem kell kihelyezni, de ha egy másik KET közelében sok fa található, oda több csapdát lehet kihelyezni, így az előírás csoportba bevont KET-ek összterületéhez viszonyítva teljesíthető a követelmény. Amennyiben az összes vonatkozó KET esetében nincs fa a területen, az igénylőnek tisztában kellett lennie ezzel a kérelem benyújtásakor.

A táblaméret maximalizálására vonatkozó kötelezettség fő célja a biodiverzitás növelése, amely kisebb táblákon eltérő kultúrák termesztésével érhető el. Ez a kötelezettség nem teljesül, ha például egy 30 hektáros táblán 5 hektáronként karókat helyezünk el KET elválasztásként, mivel ez biodiverzitás szempontjából továbbra is egy 30 hektáros, egybefüggő terület marad. A decemberben megjelent közlemény is ezt kívánta egyértelműsíteni, hogy a karók elhelyezése nem elegendő ezen kötelezettség teljesítéséhez. A szankciókra vonatkozóan a KET elválasztás szabályai érvényesek, amelyek 1-5% közötti szankciókat vonhatnak maguk után.

Lehetőség van mobilról felmért terület importálására az EK-ba, és ez a rajz a benyújtás során felhasználható. A MobilGazdával felmért terület pontossága a telefon pontosságától függ. Amennyiben az alkalmazás egy mérőműszerre van telepítve, nyugodtan használható, mivel megfelel az AKG előírásainak és az ellenőrzési követelményeknek.

Nem kerül zöldugarként figyelembevételre tekintettel a fogalom jegyzékben foglaltaknak.

Mindegy, hogy melyik táblába vet, az egyikbe mindenképpen szükséges. Ha két tábla szomszédos, akkor az egyikbe kell vetni. Ha több szomszédos tábla van, úgy kell vetni, hogy elválassza a szomszédos táblákat. Amennyiben két tábla szomszédos, az egyiken kell kialakítani.

Igen.

Ne vigyenek olyan területet az AKG-ba, ahol nem tudják teljesíteni, hogy június 10-ig elvetésre kerül az adott növény. Az ilyen terület PIH01 kategóriába esik (nincs vetés, nincs növénytakarás), ami az AKG és ÖKO esetében nem elfogadható. Az AKG támogatás kizárólag a főnövényre adható. A termeléshez kötött támogatás esetén, ahol másodvetésre is jár támogatás, a PIH01 és a csemegekukorica másodvetés elfogadható. Ebben az esetben azonban nagyon fontos, hogy a másodvetést június 10-ig betervezze, mert utólagosan nem pótolható.

A január 1. előtti kultúrák esetében nem kell jelölni a táblaelválasztó sávot, nem fogja kérni a felület.

A kérelmezési felületen a figyelmeztető üzenetek segítik a beadást. A MÁK nem tudja hogy a valóságban mekkora az a tábla, és hogyha nagyobb, mint 5 hektár hivatalból nem tiltható beadás. Ez az elbírálás során nyilván szankciókhoz vezet, ezért van a figyelmeztető üzenet.

Zöldugar szegény nem lehet szomszédos zöldugar táblával, ebben az esetben számít az alábontás, itt a két zöldugar nem lehet szomszédos.

Ez csupán tervezés, mint minden évben, és csak egy tervezet. Ha a gazdálkodó más helyen szeretné megvalósítani a tervezett agrotechnikát, mert valami akadályozza annak kivitelezését az eredeti táblán vagy poligonon, akkor átviheti egy nagyobb területre, vagy egy másik táblán is megvalósíthatja. A tervezés célja, hogy a MÁK folyamatosan tájékoztathassa az ügyfeleket, hogy ne felejtsék el a kötelezettségeiket. A terület növelése is lehetséges, de ebben az esetben a gazdálkodó jelzést kap, hogy nagyobb területet szeretne, mint amit eredetileg betervezett.

Felhívás külön kéri, hogy a január 1. után elvégzett agrotechnikai műveleteket azt az EK benyújtásával vagy az 1. egységes kérelem benyújtását követő 20 napon belül jelentsék be az ügyfelek. A 2024-es adatváltozás azért nem megfelelő, mert sok esetben változhatott az ST AKG-s KET, tehát ezért kellene az EK és nem az adatváltozáson benyújtani.

Amennyiben a keverékek tisztán füves keverékek, azok nem csak az AKG-ban, hanem az egységes kérelemben sem szerepelhetnek szántóföldi hasznosításként és területként. Bizonyos hasznosítási kódok kikerültek, amelyekre 2025-től nem lehet kifizetést igényelni, ilyenek például a hagyományos gyümölcsösök. Ennek oka, hogy az AKG-ban nincs hagyományos gyümölcsös támogatás. Továbbá, a füveshere és füveslucerna sem részei már az AKG-nak. Az AKG esetében a füves keverékek már nem részei a pályázati felhívásnak, ezért ezekre a hasznosításokra nincs szükség. Amennyiben valakinek füves keveréke van, javasolt a GYE01 vagy GYE02 használata.

Az el nem telepített területre kizárólag AKG-t nem lehet benyújtani. A fennmaradó területen továbbra is folytathat egyéb mezőgazdasági tevékenységet, azonban ez a terület nem lehet az AKG része. BISS-t lehet rá igényelni, és az AÖP része lehet mindaddig, amíg ott nincs AKG.

Elég csak az egyik táblánál.

Az a+b és a c+d igen, de max 100 %

"Valamennyi földhasználati kategória esetén, ha egy KET-tel szomszédos területen azonos hasznosítási kódú növény termesztése történik (a kedvezményezett, vagy a szomszédos terület használója által), vagy azonos hasznosítási kódú növény tarlója található, akkor a kedvezményezettnek az alábbiak szerint gondoskodnia kell a KET elkülönítéséről." Tehát dátum nincs meghatározva, de fontos, hogy a tarlót is el kell tudni különíteni.

A KAP Nemzeti Irányító Hatóság „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések” című (KAP-RD19a-1-24) pályázati felhívás támogatott területein a 2025. évben nem, vagy csak korlátozással alkalmazható növényvédőszer-készítmények köréről szóló 71/2024. számú közleménye az alkalmazható készítményekkel kapcsolatban az alábbi korlátozást tartalmazza: „A növényvédelmi tevékenység során minden esetben be kell tartani az adott készítmény engedélyokiratában foglaltakat.” Ez vonatkozik az alkalmazott dózisra és az ismétlésszámra is. A csávázószer – a származási tagállamban - engedélyezett dózisát az illetékes tagállami engedélyben találja meg, illetve a csávázott vetőmag forgalmazójánál található, ez a magyar hatóság számára nem áll rendelkezésre. Mivel a készítmény nem rendelkezik hazai engedélyokirattal, így nem tud eleget tenni a fenti korlátozásnak, ezért a készítmény nem alkalmazható AKG támogatott területen. Felhívjuk a kedvezményezettek figyelmét arra, hogy MTÉT szántós tematikus előíráscsoportok (TECS-ek) esetén alapvállalásként szerepel, hogy „rágcsálóirtó, rovarölő és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos”.

1: Az EK-ban kaszálást tervezést az AÖP tekintetében kell június 10ig megtenni, majd a kaszálás elvégzését követően 20 napon belül a tényleges kaszálás dátumát bejelenteni. De ezzel az AÖP feltételei kerülnek teljesítésre. Az AÖP esetén a ténylegesen elvégzett kaszálási dátum az igazán fontos, az van időponthoz kötve, a tervezés esetén nincs meghatározva, hogy azt követően mikor lehet kaszálni. 2: A kaszálás bejelentő a Natura 2000 gyepterületekkel érintett területekhez kapcsolódó bejelentésre szolgál, valamint a ST AKG 2024 esetén bizonyos MTÉT területek esetén előírás kötelezettséget lehet majd rajta teljesíteni. A tervezett időpontját legalább öt munkanappal írásban kell majd jelezni. A két bejelentés tehát nem azonos célt szolgál, egymást nem váltja ki.

Amennyiben még nem jogerős a hagyatéki végzés, akkor a vélelmezett örökös a saját támogatási azonosítójával belépve a felületre tudja az elhunyt nevében benyújtani a kérelmet. Ezt követően figyelembevételre kerül a TO kiadásánál a következő évtől, hogy ha lesz berögzített örökös, akkor az örökösnél lesz létrehozva az okirat. A G1060 „Vélelmezett örökös nyilvántartásba vétele iránti kérelem” nyomtatványt kitöltve, mellékelve a halotti anyakönyvi kivonat másolatával kell a Magyar Államkincstárnál vélelmezett örökösként nyilvántartásba vetetnie magát, és ezáltal, mint vélelmezett örökös lesz lehetősége igényelni. Amennyiben TO előtt elhunyt az ügyfél, azokra ugyanaz vonatkozik, mint az előző pályázat esetén. A jelenlegi pályázati felhívás már nem tartalmazza ezt az információt, mivel az AÜF részletesen leírja, hogy az örökös vagy a jogutód kérheti a támogatói okirat kiállítását a saját nevére. Ezért elhunyt személy nevére nem állítanak ki támogatói okiratot. A jogutód akkor kaphat támogatói okiratot, ha mind ő, mind az elhunyt megfelel a támogatási feltételeknek.

Jogszerű földhasználatnak a teljes kötelezettségvállalási időszakban fenn kell állnia. Amennyiben időközben lejár a földhasználat, akkor ki tudja vonni a területet a gazdálkodó a támogatásból az elállásos feltételrendszerrel. Nincs változás az előző programhoz képest. Tehát ha valakinek a kötelezettségvállalási időszak alatt jár le a határozott idejű bérleti szerződése akkor van lehetősége ezeket a területeket visszavonni, elállni a vállalt kötelezettségektől pénzvisszafizetések nélkül. Nagyon fontos, hogy az elállás feltételeinek meg kell felelni, tehát határozott idejű legyen a szerződés.

65 év.

A szerződés megkötésének időpontjában.

Igen, ha a szerződéskötés időpontjához képest 5 éven belül eléri.

Nem, kizárólag a mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki a törvényben foglat további feltételeknek is megfelel.

Igen, legalább 10 évig saját nevében és saját kockázatára folytatta tevékenységét, és ebből igazoltan árbevétele származott.

Igen, legalább 5 éve tulajdonosi földhasználója vagy más jogcímen a földhasználati nyilvántartásba legalább 5 éve bejegyzett földhasználója, erdőgazdálkodói nyilvántartásba legalább 5 éve bejegyzett erdőgazdálkodója.

Igen, ha a mező-, erdőgazdasági hasznosítású földet 5 éven belül szerzete.

Nem, nem kezdhet.

Igen.

Igen, de kizárólag akkor, ha gazdaságátadási szerződés a Gátv. 5. § vagy a 11. § alapján megszűnik, vagy a gazdaságátvevő halálát követően a gazdaságátadó a gazdaságátvevő örököseként a gazdaság részét kepéző mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogát vagy földhasználati jogosultságát megszerzi.

Igen.

Igen.

Igen.

Igen, a gazdaságátadónál legalább tíz évvel fiatalabbnak kell lennie.

Nem, kizárólag a mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki az átvenni kívánt gazdaság működtetésére a jogszabályban előírt feltételeknek megfelel, vagyis, aki az átadóval "hozzátartozói lánc" kapcsolatban van, vagy vele munkaviszonyban áll.

Igen, az a hozzátartozó, aki a gazdaságátadóval a családi gazdaságokról szóló törvényben meghatározott hozzátartozói láncolatban áll.

Nem, az is átveheti, aki a gazdaságátadóval legalább 7 éve munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

A bedolgozói munkaviszony, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági társasági tevékenység.

Nem, nem lehet.

Igen.

Nem, a jogutódlás a jogviszony folytonosságát fenntartva a harmadik fél hozzájárulása nélkül következik be.

Igen.

Igen.

Amennyiben a hitelező úgy ítéli meg, igen, szükség lehet pótfedezet bevonására, amelyet a gazdaságátadó, a gazdaságátvevő és a hitelező által aláírt háromoldalú nyilatkozat tartalmaz. Ez a nyilatkozat a hitelező részéről mindazon vagyontárgy vonatkozásában, amelyet a hitelező javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom terhel, a tulajdonjog átruházására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatnak minősül.

Igen.

Nem, a jogviszony folytonossága fent marad, a szerződésbe belépő gazdaságátvevő lesz felelős a gazdaságátadó által okozott károkért és a gazdaságátvevővel szemben lehet érvényesíteni a gazdaságátadó szerződésszegéséből eredő egyéb igényeket is.

Igen.

Nem.

Igen.

Igen.

Igen.

Igen.

Igen.

Igen.

Igen, azok a dolgok adhatóak át, amelyekre nézve a gazdaságátadót megilleti a termelés szervezésének, valamint - a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása kivételével - a termelés eredménye felhasználásának a jogosultsága.

Igen.

Igen.

Igen.

Igen.

Igen.

Igen.

Igen.

Igen.

Igen.

Igen.

Igen.

A szerződés megkötésének időpontjában.

Igen.

Igen, ez a gazdaságátadási adásvételi szerződés.

Igen, ez a gazdaságátadási ajándékozási szerződés.

Igen, ez a gazdaságátadási tartási szerződés.

Igen, ez a gazdaságátadási életjáradéki szerződés.

Igen.

Igen, a gazdaságátadási szerződésben érintett föld fekvése szerint illetékes, 4 kijelölt vármegyei kormányhivatal egyike hagyja jóvá.

A mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezésétől számított 60 napon belül hozza meg a határozatát.

Igen.