Ha valóban kiszáradt az összes fa, akkor a vis maior bejelentés lehet a megoldás. Azonban bizonyítható módon, fényképekkel (többel!) dokumentálni szükséges a kiszáradást és a képeket csatolni kell a bejelentéshez. Újratelepítési kötelezettségre vonatkozóan nincs jogszabályi előírás. Ha csak pár fa száradt ki és nem a teljes fa- és bokorcsoport, akkor a feltételesség szempontjából a kiszáradt fák külön engedély nélkül kitermelhetők, amíg a fa- és bokorcsoport fedvény szerinti területe nem csökken és a védett tájképi elem megfelel a definícióban szereplő kitételnek, miszerint legalább 50%-ban fás szárú növények borítják. Fásításban történő fakitermelést az erdészeti hatósághoz előzetesen be kell jelentenie. A bejelentésre csak a földhivatalnál bejegyzett földhasználó jogosult a megfelelő formanyomtatvány kitöltésével.

Ez esetben a gazdálkodó szántóterülete 10 ha alatti, így a vetésváltás szabályait nem kell betartani

Ez esetben a gazdálkodó szántóterülete 10 ha alatti, így a vetésváltás szabályait nem kell betartani

Igen. A Feltételesség esetében a GYE01 és GYE02 a szántó része.

Alapvetően a számlán szereplő latin név a döntő. A halloween tök eredetileg a sütőtök ( Cucurbita maxima) variánsa. Ha Cucurbita pepo, akkor a hasznosítási kódtárból választhat, de semmiképp ne a cukkinit.

A táblán valóban két nem termelő tájképi elem egyszerre nem igényelhető. Azonban az adott példában nem termelő terület (parlag) és nem termelő tájképi elem van, melyek együtt elszámolhatóak, a fás cserjés sáv a tábla része.

Ebben az esetben a kisajátítással érintett részre, az oszlopok helyére, és az odavezető, most az építés miatt használt útra nem igényelhető támogatás 2024-ben. A táblát úgy kell berajzolni, hogy ezeket a területeket ki kell venni belőle. Az igénylésnek a valóságot kell tükröznie, ha a valóság eltér a vázrajztól, akkor is a valós, ténylegesen művelt területet kell leigényelni, kivenni belőle azokat a részeket, amiket jelenleg a munkálatok miatt nem művelnek. Felhívjuk a figyelmet, hogy ez a kisajátítás nem számít 2024-re vis maior eseménynek, mivel a kedvezményezettnek már a kérelem beadáskor tudomása volt arról, hogy a területén ilyen jellegű beruházások zajlanak.

 Indítható rá változásvezetés és igényelhető a területre támogatás, amennyiben az adott terület a kérelem beadásakor mezőgazdasági művelés alatt áll és a gazdálkodónak van rá jogszerű földhasználata 2024. június 10-ére nézve.

Lehet fólia alatt pihentetni, de a termesztő berendezés pipát nem lehetséges rátenni.

Igen, mindenkire érvényes hatósági ellenőrzés kapcsán, azonban nincs kihatása a támogatásokra, kivéve AKG esetében, ahol ez alapelvárás.

Ez évben a HMKÁ8 teljesíthető teljes egészében Nitrogénmegkötő növénnyel, de a vonatkozó szabályok betartásával, azaz a következő időszakokban a növénynek a területen kell lennie.: A nitrogénmegkötő növényfajok esetében a termesztési időszak az évelő növények esetében május 1-től szeptember 30-ig, az egynyári növények esetében április 1-től június 20-ig – szója esetében május 15-től július 15-ig, zöldborsó esetében április 15-től június 10-ig, lóbab esetében április 15-től június 30-ig, közönséges vagy veteménybab esetében május 10-től július 20-ig – tart.

Nem támogatható olyan a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet alapján kijelölt terület, amely honvédelmi vagy (új feltétel) vízügyi igazgatási szervek vagyonkezelésében állnak.Ez azt jelenti, hogy ezen területekre (helyrajzi számok) Natura 2000 támogatás nem igényelhető, de a Natura 2000 támogatáson kívül egyéb más területalapú támogatás (pl.: BISS stb.) igen.
Tekintettel arra, hogy a HM és a VIZIG fedvény adatai más igazgatási szervek adatkezelésében állnak, ezért a fedvényt a Magyar Államkincstár nem módosíthatja.
Ha a kedvezményezett nem igényli a Natura támogatást, de a terület a MePAR-ban Natura 2000 gyep kijelöltként került rögzítésre, akkor a földhasználati előírásokat a támogatás nélkül is be kell tartani!

Igen, ha a Feltételesség rendelet 1. mellékletében lévő nitrogénmegkötő növények a nitrogénmegkötő növény csíraszám aránya meghaladja az 50%-ot. 

A 16/2024 AM rendelet 16. mellékletében felsorolt károkozás mértékétől függően a 17 melléklet szerint 1-5 % valamennyi a Feltételesség hatálya alá tartozó támogatási összeg vonatkozásában ellenőrzés esetén.

Nem tiltott. Akár igényelhető rá a termeléshez kötött és/vagy AKG is.

Az ökológiai jelentőségű másodvetés elhelyezkedését és a tervezett vetési idejét az egységes kérelemben a benyújtási határidő utolsó napjáig be kell jelenteni.
Amennyiben az egységes kérelemben határidőn belül bejelentett tervezett másodvetést más helyen (másik táblán vagy akár másik blokkban elhelyezkedő táblán) kívánjátok megvalósítani, abban az esetben a felhasználói kézikönyvben leírtak szerint kell majd eljárni. A bejelentést akkor érdemes megtenni, amikor a másodvetést már elvetésre került

AÖP vállalásnál a szántóterületek minimum 50%-án kell alkalmazni a készítményt. Az említett szer valamennyi szántóföldi kultúrában használható, nem csak az őszi árpára. Minimum egyszer, maximum háromszor juttatható ki egy tenyészidőszakban minimum 2 l/ha, maximum 3 l/ha dózisban, legfeljebb 2%-os töménységben. Tehát 1 l/ha dózis nem elegendő, mivel a gyakorlat teljesítése során az engedélyokiratban foglaltak az irányadóak.

A kötelező agrotechnikai bejelentések számának csökkentése érdekében a tavalyi évhez képest egy szűkített lista került összeállításra. A jelen listával kapcsolatban nem várható további módosítás. 

A gyakorlat teljesítésébe bevont táblákon a talajművelés – ideértve a szervestrágya vagy növényi maradványok talajba dolgozását is – során olyan technológiát kell választani, amely nem jár a talaj forgatásával. A maximum 10 cm-ig elvégzett munkálat bedolgozásnak számít, beleértve a max. 10 cm-ig elvégzett tárcsázást is.

Az Agro-ökológiai Programban több gyakorlat esetében – így pl. mikrobiológiai szerek, növény és talajkondícionálók, karbamid – indokolt a felhasznált szerekkel kapcsolatosan dokumentumok megőrzése egy esetleges helyszíni ellenőrzés során történő bemutatáshoz.
Az alkalmazott készítményekről elsődlegesen számla megléte szükséges. A számla szólhat saját névre, mely tartalmazza a mennyiségre vonatkozó adatokat is. Amennyiben a számla nem saját névre szól, úgy az alábbiak fogadhatóak el.
- a termeltetővel, őstermelők családi gazdaságával, termelői integrációs szervezettel, termelői csoporttal vagy termelői szervezettel kötött szerződés,
- a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által a gazdálkodó részére átadott készítmény mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentum
- a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet nevére szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számla másolata (amelyen a feltüntetett vételár kitakarható).
Mind a 24/2023, mind a 25/2024 Magyar Államkincstári közlemény AÖP-re vonatkozó melléklete tartalmazza az alábbi bekezdést:
Fentieken túl szükséges még a felhasznált mennyiséget és a felhasználhatósági időt igazoló kísérő dokumentumok másolata vagy göngyöleg.
Fontos! Az igazoló dokumentumokat a felhasználást követően 10 évig meg kell őrizni, míg a göngyöleget 2 évig, az annak címkéjéről készült, a feliratokat olvashatóan ábrázoló fényképet pedig további 8 évig, amennyiben ez utóbbit használja az ügyfél a felhasznált mennyiség vagy a felhasználhatósági idő (vagy annak hiánya) igazolására.
A dokumentumokat és a göngyöleget a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrízheti, azt beküldeni sehova sem kell.
Tehát 2 év után a göngyöleg leadható (fénykép szükséges). Abban az esetben, ha rendelkezésre áll felhasználhatósági időt igazoló dokumentum, úgy azonnal leadható. Így nem ellentétes az AÖP rendelettel.

A gyakorlat keretében a gyakorlat vállalással érintett földhasználati kategóriába tartozó területek egyikéről legalább egy georeferált fotó benyújtása kötelező. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az egyéb gyep és a Natura 2000 gyep földhasználati kategóriában is vállalta a gyakorlatot, abban az esetben mindkét földhasználati kategóriában kell legalább egy képet készíteni és benyújtani. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az ideiglenes gyep nem külön földhasználati kategória, az ideiglenes gyep tábla elhelyezkedés alapján tartozhat egyéb gyep és Natura 2000 gyep földhasználati kategóriába is azzal, hogy egy tábla csak egy földhasználati kategóriához sorolandó.A 2023. évhez hasonlóan nem kell minden kaszálásról fényképet készíteni, elég csak földhasználati kategóriánként egy fotó csatolása

A kaszálást lehet legeltetett gyepen bejelenteni (csak a legeltetést nem lehet kaszált gyepen vállalni). Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a tisztító kaszálás nem tilos, hanem a gyakorlat teljesítéséhez az évi legalább egy kaszálás az nem tisztító kaszálás kell hogy legyen, hanem kaszálék begyűjtésével történő kaszálás. Tehát a területen lehet tisztító kaszálást végezni, de lennie kell legalább egy (lehet több is) olyan kaszálásnak ami nem tisztító kaszálás.

Nem lesz AÖP elutasítás, mivel a valóságnak megfelelően juttatta ki a készítményt. A lineár csatornában víz van/lesz, ezért biztonsági sáv alkalmazásával került a készítmény a területre.

A Redigo M felhasználható az engedélyokirat alapján. A példaként felhozott Armetil C permetezőszer, így felhasználásából adódóan mérsékelten veszélyes a méhekre. A Redigo M csávázószer, így felhasználható.

A gyakorlat vállalása esetén nem kötelező begyűjteni és levinni, kivéve a Natura 2000 gyepterületeken, ahol a jogszabály maximum 30 napos kötelezettséget szab meg a lehordásra. A legalább 10 cm-es tarló meghagyása minden, ami az adott évben elvégzett kaszálásra vonatkozik.

Igen, változásvezetésnél is számít a tolerancia, azaz az eltérés mértéke. Ugyanakkor nem feltétlenül jelent azonnali elutasítást. Az ellenőrzéskor figyelik a táblák térgeometriai elhelyezkedését és ez kerül összevetésre a gyep fedvényekkel, illetve a helyszíni ellenőrzési vizsgálatokkal.

Amennyiben nem töri fel a lucernát csak felülveti, abban az esetben a tarlófennhagyást kell választani. Fontos, hogy amennyiben felülvet és szálas termeléshez kötöttet is akar igényelni, úgy a teljes táblára kell rendelkeznie a szükséges vetőmagról számlával.

A helyszíni ellenőrzés során vetőmagszámlát nem kérnek (a rendelet se írja elő, így nincs jogalap), a megvalósulás a helyszínen vizsgált kérdés. Látszania kell a különbségnek, hiszen sorköztakarásról beszélünk. Az energiafű, és a sorköztakarásra használt gyepalkotók eltérőek, növekedési erélyben is igen különbözőek, ennek kaszálás után is látszódnia kell, ahogy a soroknak is (teljesen más a tarlójuk is). Akkor vizsgálják GN alapján, ha a helyszíni ellenőrzés olyan időpontban történik (pl. január), amikor esetleg már kitárcsázásra került. Ilyenkor az alábbiakat nézik a GN-ben: sorközművelésként kaszálást vagy szárzúzást adott évben, egy kitárcsázást a következő évben, illetve, ha adott évi a telepítés, akkor a vetést, mint agrotechnikát május 1-ig.

Igen, vállalhat AÖP gyakorlatot. Fontos azonban, hogy jogerőre emelkedett hagyatéki végzés után a tényleges örökös nevére kell majd szólni a számláknak, illetve egy esetleges ellenőrzés során rendelkeznie kell a korábbi, vélelmezett örökös nevére szóló számlákkal is.

A legeltetési kötelezettség tárgyév október 30. napjáig tart. Gyepmegőrzést semmiképpen ne vállaljon, de a legeltetést nyugodtan vállalhatja saját állattal, és a legeltetési időszak után megkezdheti a gyep felújítását.

Igen. A Natura 2000 szántóknak nincsenek kötelező érvényű földhasználati előírásai. A kijuttatásnál a rendeletben és az engedélyokiratban foglaltak az irányadók.

Igen, egy gyakorlaton belül a megvalósítás módja kijavítható szeptember 30.-ig.

Nettó területre kell az igazolás és kijuttatás.

Az AÖP rendeletben ez szerepel:
(2) A gyakorlat9 teljesítésébe bevont táblák között nem szerepelhet
a) a tárgyévben parlagként vagy évelő szántóföldi növényként bejelentett terület
Ez alapján nem engedhető a gyakorlat vállalást rátenni a PIH01 parlag területre, mivel nem felel meg fenti követelményeknek.

A gazdálkodási naplóban a biztonsági sávval csökkentett területet kell beírni. Az utólagos javítás jelen információink szerint, nem jár szankcióval. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet arra, hogy AÖP szempontjából nem szükséges a GN vezetése, annak csak a legeltetési napló részét kell vezetni legeltetéses gyakorlat vállalása esetén. AÖP esetén adatszolgáltatás kötelező, melyet a gazdálkodó az EK felületen történő adatok megadásával, a permetezési napló vezetésével és a GN legeltetési napló lapjának vezetésével teljesít.

Megbontható, azonban arra ügyelni kell, hogy a 0,66 ha-os egységre állat ne kerüljön, mert ott a Talajtakarásos parlagon a legeltetés semmilyen formában nem megengedett.( A GYE02 AÖP-ben gyep.)

Amennyiben az engedélyokiratában már eleve benne van az 50 méteres biztonsági sáv alkalmazása, akkor AÖP vállalástól függetlenül is ki kell hagyni a biztonsági sávot, különben nem felel meg sem az engedélyokiratban foglaltaknak, sem az AÖP gyakorlat vállalásnak. 

A trágyázás mind a műtrágya mind pedig a szervestrágya kijuttatást jelentheti. Javasolt a külön munkaművelet rögzítése is, ha a bedolgozás megtörténik.

Igen. A gyakorlat vállalásánál és alkalmazásánál a rendeletben nincs lehatárolva, hogy a gyepes sávoknak milyen szélességgel kell rendelkezniük, mint ahogy a sorművelés sincs kizárva.

A TMR miatt is javasolt az őszi búza főnövény rögzítése, s másodvetésben a kukorica.

Az önjáró alternáló kasza és hátsó felfüggesztésű dobkasza szársértő nélkül elfogadható. A rendelet nem ír elő méretbeli korlátozásokat. Azonban előfordulhat ha pl. nemzeti parktól bérel valaki területet, akkor ők korlátozhatnak paramétereket (méretbeli és/vagy időbeli).

Az a dátum szerepeljen, amikor az egész táblát le tudja/tudta kaszálni.

Igen, de ebben az esetben a folyékony nitrongén műtrágyával (karbamid és ammónium-nitrát vizes oldata) kezelt táblákat is be kell vonni a gyakorlatba. FONTOS! A gyakorlat lábon álló kultúrában kizárólag akkor teljesíthető, amennyiben az adott táblán ureáz gátló készítménnyel kezelt folyékony halmazállapotú karbamid tartalmú műtrágyát juttatnak ki azonnali beforgatás vagy bedolgozás nélkül.

A kaszálás bejelentésénél az a dátum szerepeljen, amikor az egész táblát le tudja/tudta kaszálni.

Igen, így rendben van. Arra kell figyelni, hogy a karbamidot azonnal dolgozza be, a felületen pedig 15 napon belül legyen lejelentve agrotechnikaként. A rendelet nem írja elő, hogy a kiszórás után mikor kell növény vetésének következnie.

Elszámolható AÖP-ben is, ha nitrogén megkötő NPLFA elemnek jelöli.

Mivel elszámolja NPLFA elemként, így dátummal rögzített kaszálást nem enged a rendszer a 08.31.előtti időszakra. Sajnos nincs külön tisztító kaszálás lejelentési lehetőség. A gyakorlatban elvégezheti a tisztító kaszálást lehordás nélkül. Fontos azonban megjegyezni, hogy bár fogalom meghatározás nincs rá, a tisztító kaszálás nem feltétlenül az egész táblán végrehajtandó művelet. Az elöregedett növényi részek, invazív fajok sarjainak lekaszálását, zúzását jelenti a gyepterület karbantartásának céljából. Szeptember 1-én vagy azt követően elvégzett és lejelentett kaszálással teljesíthető a választott gyakorlat.

Vis maior jelentés lehetséges, ha megtörténik a kitárcsázás, akkor a hasznosítási kód PIH01 legyen. A kitöltési útmutató is ezt írja. FONTOS, hogy a talajtakarásnak ebben az esetben is meg kell júli 15-szept.30 között. AÖP-re nem vonatkozik a vis maior, mivel kijuttathat későbbi időpontban is készítményt egész dec. 31.-ig, illetve változtathat a vállalt gyakorlaton is. Ebben az esetben figyelni kell arra, hogy az adott PIH01 hasznosítással a vállalt gyakorlat összeegyeztethető legyen.

Javasoljuk rögzíteni a trágyázás agrotechnikát (kivéve folyékony műtrágya), egy későbbi ellenőrzéskor előforduló meg nem felelés elkerülése érdekében.

A vállalásnak, ezáltal a kijuttatások számának is 2024-ben kell megtörténniük.

A kérdés nem releváns, mivel a spárga AÖP-ben állandó kultúra, és nem szántó.

Ha a többségi tulajdonos is ügyvezető lesz, akkor megfelelhet. Viszont ügyelni kell arra, hogy az ő esetében is vizsgálják azt a feltételt, hogy jogi személyben 2023.06.10. napja előtt tényleges és hosszú távú ellenőrzést gyakorolt-e. Ha igen és nem adott be "átmeneti fiatal gazdát", akkor már megkezdte a mezőgazdasági tevékenységét, így nem jogosult a támogatásra.

Amennyiben a képzettségre vonatkozó bejelentés benyújtója a fiatal gazda támogatás igénylője (vagy annak meghatalmazottja) volt, de a bejelentést hibás tartalommal adta be, a kedvezményezettet a Magyar Államkincstár hiánypótlásra fogja felszólítani, emiatt nem szükséges visszavonni a bejelentést. Abban az esetben, ha a képzettségre vonatkozó bejelentést nem a fiatal gazda támogatás igénylője (vagy annak meghatalmazottja) nyújtotta be, akkor a bejelentést a fiatal gazda támogatás igénylőjének újra be kell nyújtania.

A 21/2024. (IV. 9.) AM rendelet 2. § (5) bekezdés ac) pontja szerint: „A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a támogatást igénylő mezőgazdasági termelő rendelkezzen az 1. melléklet szerinti vagy azzal egyenértékű végzettséggel, külföldön szerzett végzettség esetén a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény szerint elismert vagy honosított, az 1. melléklet szerinti szakképesítéssel vagy végzettséggel (…).

A 15/2024. (IV. 9.) AM rendelet 8. § (1) bekezdése szerint: „A fiatal mezőgazdasági termelőnek – a FIG rendelet szerinti támogatás igénylésének első évében – az egységes kérelemben nyilatkoznia kell a FIG rendelet 2. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltakról, továbbá arról, hogy – figyelemmel a FIG rendelet 2. § (5) bekezdés a) pont ac) alpontjában foglaltakra – rendelkezik-e mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel (a továbbiakban: szakirányú képzettség). Ha a mezőgazdasági termelő szakirányú képzettséggel a) rendelkezik, akkor legkésőbb a tárgyévi egységes kérelem benyújtásával egyidejűleg – a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások felhasználásának rendjéről szóló 54/2023. (IX. 13.) AM rendelet (a továbbiakban: KAP Vhr.) 8. § (6) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – a KAP törvény 13. § (1) bekezdés f) pontja szerinti képzettségi nyilvántartásban kezdeményezi a képzettségére vonatkozó adatok feltöltését.”

A fentiek alapján a végzettség bejelentése oklevél hiányában is elvégezhető, tekintettel a hiánypótlási lehetőségre. A fiatal gazda intézkedés esetében a támogatási kérelem beadásáig kiállított, végzettséget igazoló okirat fogadható el, igazolás nem elfogadható.

Nem jogosult a támogatásra, mert ugyan a jogi személy először nyújt be egységes kérelmet, de az ügyvezető már más gazdálkodási formában adott be kérelmet. 21/2024 (IV.9) AM rendelet 2.§ 5 bekezdés aa) pontja

Édeskömény esetén az idei évtől csak az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet 3. és 5. számú melléklete szerinti paramétereknek teljeskörűen megfelelő szaporítóanyag használata fogadott el. Ez a növénytermesztési hatóság által legfeljebb a vetést, illetve telepítést megelőző két évben kiállított vetőmag-minősítő bizonyítvánnyal igazolható.

19/2024. (IV. 9.) AM rendelet 10. számú melléklete tartalmazza a támogatható kultúrákat és keverékeket, valamint azok hektáronkénti mennyiségét.

Nitrogén megkötő NPLFA elemre igényelhető a termeléshez kötött támogatás. AKG érintettség esetén esetlegesen figyelni kell a kaszálásokra.

 Készítsenek a vetőmag átadásról egy átadás-átvételi szerződést (melyben rögzítik, hogy mi, mikor, kitől-kinek, milyen célból lett átadva).

Igen, felhasználható. 2025. évben a 2023, 2024 és 2025-ben kiállított számlák fogadhatóak majd el.

Június 10. utáni a főnövény hasznosításnak ki kell választani a PIH01-et és másodvetést kell tervezni a területre a tervezett növénykultúra (hasznosítás) és a tervezett vetési dátum megadással és a termeléshez kötött támogatás jelölőnégyzet június 10-ig történő pipálásával. Így be lehet adni a kérelmet akár májusban is, vagyis június 10 előtt. Azonban az igénylés csak akkor lesz érvényes, ha az egységes kérelem felületen adatváltozással bejelentik a tényleges vetés időpontját a vetést követő 15 napon belül és megadásra kerül a szaporítóanyagra vonatkozó minden adat, majd a betakarítást követő 15 napon belül a betakarítás időpontját is meg kell adni. (Zöldség támogatás esetén a támogatási kérelem benyújtása – vagy a támogatási kérelem módosítása – után a növényt legalább további két hétig a területen kell tartani.)

Amennyiben az ültetvény megfelel az intenzív gyümölcstámogatás feltételeinek (19/2024 AM rendelet), abban az esetben tudja igényelni az intenzív gyümölcs támogatást, függetlenül az előző évi extenzív támogatástól.

Angol, német számla esetében nem szoktak fordítást kérni, ha egyértelműen ez kinyerhető az adatok a számláról. Amennyiben nem egyértelmű vagy külön számla ellenőrzésre kerül, lehetőség van akkor is fordítást bemutatni. 

Amennyiben megfelel a jogszabályi követelményeknek (minősített vetőmag) és elfogadásra kerül a vis maior, akkor igen, mivel csak a vis maior utáni növény lesz a takarmánykukorica. 

Jelenleg nincs mód arra és idén nem is lesz, hogy két állatra nyújtson be támogatást, mivel nem tudjuk előre, hogy mennyi lesz pontosan a fajlagos támogatási összeg 2024-ben, de jogszabály szerint minimum 40,7 euró maximum 65 euró lehet.

A végzettség után járó pontok elismerésében nem történt változás a korábbi feltételekhez képest az új pályázati feltételrendszerben sem. Ahogy eddig is, az alkalmazott végzettsége után is részesülhet pontokban a kérelmező, csak ebben az esetben csatolni kell a munkaszerződést is. A pályázati felhívás 6. mellékletben a végzettségnél fel van tüntetve az erre vonatkozó információ.

A változás az annyi, hogy a képzettséget külön, a támogatási kérelemtől függetlenül egy másik menüpontban kell benyújtani. Ez a felület már él, nyitott és most is használhatják az ügyfelek. Itt benyújtja egyszer a kérelmező − vagy annak meghatalmazottja – és ha minden rendben van akkor azt a Magyar Államkincstár (továbbiakban: Kincstár) nyilvántartásba veszi, így utána már nem kell minden egyes kérelemhez újra és újra csatolni azt, hanem a nyilvántartásból ellenőrzi a Kincstár.

Felhívjuk a figyelmet azonban arra, hogy annak a személynek a munkaszerződését, akinek a képzettsége után plusz pontot szeretne érvényesíteni a kérelmező, továbbra is a támogatási kérelemhez kell csatolni!

Agrárvégzettségek esetén az 504/2013. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott, a támogatási kérelem szempontjából releváns felsőfokú vagy középfokú agrárvégzettségért jár többletpont. A többletpont természetes személyeknek, gazdasági társaságoknak és költségvetési szerveknek is megítélhető. Utóbbi esetekben a többletpont a társaság/költségvetési szerv vezető tisztségviselőjének, alkalmazottjának vagy tagjának agrárvégzettsége alapján adható.

A pályázati felhívás 11.3., Képzettségi nyilvántartás című pontja az alábbiakat rögzíti még:

A képzettségi nyilvántartásba történő bejelentés szabályairól a Magyar Államkincstár 20/2024. (IV. 4.) számú közlemény rendelkezik, amely az alábbi elektronikus útvonalon megtalálható:

https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/20-2024-iv-4-szamu-kincstarkozlemeny

Ha a kedvezményezett a felhívás 6. mellékletében szereplő táblázat 3. pontja szerinti „Agrárvégzettség” értékelési szempont ellenőrzéséhez szükséges okirat vagy bizonyítvány másolatát az NKÜ felé korábban még nem nyújtotta be vagy az igazolás alapjául szolgáló képzettség tekintetében változás történt, akkor azt a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles benyújtani.

Az ügyfél mezőgazdasági árbevétele az adott évre vonatkozóan nem haladja meg az összes árbevétel 40%-át, abban az esetben az előzményben szereplő besorolási javaslat megfelelő ('001 - Egyéb - nem mezőgazdasági tevékenység - élelmiszeripar nélkül'), ha ezt meghaladja, abban az esetben a kitöltési útmutató szerinti tevékenységet javasoljuk választani.

A jogszerű földhasználat igazolására vonatkozó szabályozást 2024-től az 54/2023. (IX.13.) a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások felhasználásának rendjéről szóló AM rendelet 61. § (4) bekezdése tartalmazza.A kérelem benyújtásnál csatolja az igazoló dokumentumokat azokra a területekre, amit nem a saját nevére bejegyzett földhasználattal szeretne majd igazolni. Földhasználatilapot és tulajdoni lapot nem kell csatolni, arról elég nyilatkozni, akkor is, ha a közeli hozzátartozó a bejegyzett földhasználó vagy tulajdonos. Továbbá csatolja a közeli hozzátartozói minőséget igazoló dokumentumokat is.

G2000T Takarmánynövények - Zölden betakarított hüvelyesek 

EMVA és VP keretében támogatott erdőtelepítés esetében egyaránt igaz, hogy amennyiben az ügyfélnek lejárt a kötelezettségvállalási időszaka, nincs már jogosultsága jövedelempótló támogatás kifizetésére, nem jogosult BISS igénylésre sem.

Amennyiben a vis maior kérelemben vis maior utáni hasznosításnak PIH01 van megadva, abban az esetben a vis maior utáni növény tényleges vetés idejét nem kell tölteni, mivel nem értelmezhető PIH01 esetében.

AKG esetében az agrotechnikai műveleteket azok elvégzését követő 15 napon belül be kell jelenteni, tehát ezt a 2023-as EK felületen tudjuk megtenni mindaddig, amig a 2024-es EK-t nem adjuk be. Ezene bejelentések természetesen már 2024 évre kerülnek elszámolásra. AÖP vonatkozásában kell az EK előtt elvégzett agrotechnikákat majd a 2024-es EK felületen visszamenőlegesen lejelenteni.

Állatsűrűség = az adott évre, a legeltethető állatfajokra meghatározott napi állományadatok éves átlaga alapján számított állategység (AKG21 támogatott gyepterület+ ÖKO21 támogatott gyepterület+ÖKO18
támogatott gyepterület). Amennyiben adot év átlagára nincs meg a 0,2 ÁE/ha úgy csak szankciót kap a gazdálkodó 10-20 % mértékben. Azonban, ha nem teljesíti azon előírást miszerint a támogatási időszak minden napjára vonatkozóan állattartó - tehát a nyilvántartásban állattartóként szerepel - úgy kizárják a TECS-ből, s vissza kell fizetnie az eddig felvett támogatási összeget.

A jogszabály 21. mellékletben tételesen felsorolja azokat az ősszel vetett növénykultúrákat, amelyek kizárólag 2024-ben csak akkor fogadhatók el talajtakarásos parlag NPLFA-ként, ha az EK beadásra nyitva álló határidő végéig 2024-ben szárzúzás történik. (1. Őszi búza 2. Őszi durumbúza 3. Őszi tönkölybúza 4. Őszi novum búza 5. Őszi tönke búza 6. Őszi alakor búza 7. Őszi árpa 8. Őszi zab 9. Őszi tritikálé 10. Őszi káposztarepce 11. Mák (őszi))
Az EK beadófelületén csak ezen növénykultúrák esetében került kialakításra a lehetőség szárzúzás agrotechnika bejelentésére.

A többi talajtakarásos parlagként elfogadható kultúrát a 3. melléklet tartalmazza, ezek esetén a kaszálás vagy szárzúzás nem kötelező, de a kultúrállapot fenntartására csak ezek az agrotechnikák állnak rendelkezésre. Ezeket nem kell bejelenteni! (Kaszálék nem hordható le.)
A lucerna telepítésével kapcsolatban bővebben ld. az előző kérdésre írt választ – a 2024. évben telepített lucerna kizárólag nitrogénmegkötő növénnyel bevetett területként jelölhető NPLFA akkor, ha május 1. előtt elvetésre kerül a minősített, nem csávázott vetőmag és legalább szeptember 30-ig a területe van, növényvédőszer kijuttatás nem történik.

Vis maior jelentésnél tényleges vis maior legyen, mert ellenkező esetben a gazdálkodó csak ronthat helyzetén pl. vis maior: szélsőséges időjárási körülmény (így különösen földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégeső, fagy, felhőszakadás, villámcsapás). A táblaszintű vis maior bejelentési lehetősége még nem lehetséges, de az általános vis maior felület addig igen. Mobilgazda általi fotó igazolhatja a vis maior állapotot, amennyiben szélvihar általi kár keletkezett. A vis maior bejelentésére 21 nap áll rendelkezésre, ám, ha akadályoztatva van a gazdálkodó, úgy az akadály megszűnésétől számítódik a 21 nap, de legfeljebb 6 hónap áll rendelkezésre a vis maior eseménytől számítva. Amennyiben főnövényként került a repce bejelentésre és a vis maior helyzetet a MÁK felé a Kormányhivatal leigazolja,  az AKG vetésszerkezet természetesen elfogadásra kerül, majd ezt követően célszerű másodvetésként a kukoricát felvinni.

Igen.

VP AKG esetében a feltételek ismertek. Olyan növényt kell választani, ami 2024.06.10-e előtt elvetésre/elültetésre kerül.

A melléklet szerinti nyolc növény legyen nevesítve, ugyan kizárolagosságot nem említ a pályázat, de legyen ekként.A zöldugarnál a kitétel: amelyet legalább három faj – amelyből egy évelő szálas pillangós – vetésével alakítottak ki. Tehát egy évelő szálas legyen benne.:Évelő szálas pillangós növények/ Évelő szálas pillangós takarmánynövények: lucerna, vöröshere, fehér here, korcshere, lódi here, sárgavirágú (orvosi somkóró), takarmány baltacím, szarvaskerep, nyúlszapuka, szeradella, tarka koronafürt, koronás baltavirág, fehérvirágú somkóró, keleti kecskeruta vagy ezen növények keveréke, füves keveréke, illetve ezen növényeket tartalmazó keverék;

A földhasználati kategóriák közötti váltás nem megengedett, vagyis december 31-ig fenn kell tartani adott kategóriát. A lucerna fenntartásra kifejezetten nincs fenntartási kötelezettség, azonban a feltételesség, a minimumkövetelmény szabályait be kell tartani.

Arra kell figyelemmel lenni, hogy a jelenlegi Pályázati Felhívás szabályait december 31-ig be kell tartani, majd az új Pályázati Felhívás fogja tartalmazni az új szabályokat. Erről jelenleg nem tudunk tájékoztatást adni.

A Pályázati Felhívás szerinti szabályokat, valamint a szántó tekintetében a 11. számú mellékletben felsorolt növényeket kell figyelembe venni.

A 2018. évi Pályázati Felhívás alapján az ültetvény újratelepítését a kivágással érintett KET vonatkozásában a kivágás befejezésétől számított 12 hónapon belül kell elvégezni. A kivágást a Kincstár felé be kell jelenteni. Ha az ültetvény kivágás anélkül történt, hogy a támogatást igénylő a kivágott, támogatási jogosultsággal érintett ültetvényét újratelepíti, akkor a kivágás bejelentését követő 12 hónapon belül a visszatelepítés nélkül kivágott terület nagyságához igazodó visszavonási kérelmet kell benyújtania az Államkincstárnak. Ennek megfelelően a Pályázati Felhívás alapján az újratelepítésre 12 hónap áll rendelkezésre. Fentieken túl a gazdálkodónak meg kell felelnie az egységes kérelem rendeletben foglalt feltételeknek, továbbá a feltételesség rendelet szerinti feltételeknek.

A 4%-os nem termelő tájképi elem és terület (NPLFA) kötelező aránya több területtípussal is teljesíthető. A 2023. december 31. előtt elvetett lucerna jelölhető NPLFA parlagként, ekkor azonban kaszálék a területről a január 1-től augusztus 31-ig tartó időszakban nem hordható le. Az NPLFA parlagként jelölt területen a pihentetési időszak alatt növényvédőszer kijuttatása tilos.

A lucerna hasznosítású tábla nitrogénmegkötő növénnyel bevetett NPLFA területként is jelölhető, ekkor más előírások vonatkoznak rá. Nitrogénmegkötő NPLFA-ként történő elfogadhatósághoz kötelező a pillangós növény legalább 50%-ot elérő csíraszám aránya, a területen tartás május 1. és szeptember 30. között, vegyszer - ideértve a csávázott vetőmagot - tárgyévben nem juttatható ki, amíg a növény a területen van. (2024. évi vetés esetén, amennyiben a vetés a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervből nyújtott támogatások igénybevétele során alkalmazandó feltételekről szóló AM rendelet kihirdetése után történik, kötelező a minősített vetőmag. A jogszabály a válasz írásának időpontjában még nem került kihirdetésre.)
Szárzúzást semmiképp nem kell lucernára jelenteni az EK-ban.
Bármelyik NPLFA terület jelölése esetén a gazdálkodási napló vezetése kötelező!
A 2024. támogatási évben lehetőség van a 4%-ot bármely NPLFA területtípussal teljesíteni, nem kötelező parlagot jelölni, és az ökológiai jelentőségű másodvetés is teljes területtel kerül figyelembevételre (a súlyozási tényezőjét 0,3-ról 1-re emelték).