Ültessük gyakorlatba a fenntarthatóságot!
Az előadásban átfogó, tömör, de azért sokkoló információkat kaphatunk az éghajlatváltozás földünket érő negatív hatásairól. Hallhatjuk, hogy amennyiben nem teszünk lépéseket a folyamatok megállítása érdekében úgy bizony lehet sokmindent, sok eddigi gyakorlatunkat át kell gondolnunk, s gyorsan meg kell tanulnunk, illetve a föld élőlényeinek meg kell tanulnia alkalmazkodni, ha arra képességgel rendelkezik.
Az előadásban megismerhetjük talajaink jelenlegi állapotát, láthatjuk, hogy talajunk él, élni akar, ha hagyjuk. Azonban nagyon jelentős mértékben elhasználtuk szervesanyagkészletét, a talajélőlények mennyiségét, tehát talajaink termőképessége, vízgazdálkodásban betöltött szerepe is csökken, holott talajunk lenne a legnagyobb víztározónk, segítene az aszályos periódusok átvészelésében. Szervesanyaga hova is lett? Részben a levegőbe jutott a lassú égés folyamán CO2 formájában, holott ennek az üvegházhatású gáznak éppen a talajban lenne a helye javítva termőképességét.
Az előadás rávilágít arra, hogy a talajról előzőekben elmondott folyamatokat miként is, mivel is próbálják meg elősegíteni, vagy éppen meggátolni a támogatások által rögzített elvárások, előírások. Rámutatunk tehát az ok -okozati összefüggésekre. Tehát a támogatások az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást próbálják segíteni, akár a talaj védelmén keresztül is.
Az előadás maga gyakorlati oldalról mutatja be azt, hogy megfelelő agrotechnikák alkalmazása mellett mi mindent tehetünk talajaink védelme és az éghajlat változáshoz történő alkalmazkodás érdekében. Gyakorlatorientáltan, példákkal illusztrálva tekinthetjük meg mivel is számolhatunk, ha egy kicsit eltérünk a megszokott rutinunktól, alkalmazott agrotechnikánktól. Hogyan is őrizhetjük meg talajaink szervesanyag- és nedvességtartalmát, ami manapság már a legfontosabb feladat.
Az előadás rávilágít arra, hogy amennyiben mindent megtettünk a talajaink általi nedvességmegőrzés érdekében, úgy egyúttal igyekezzünk a tájban visszatartani a téli és tavaszi többletvizeket, mindezt a mélyfekvésű területeken, vápákban, tározókban, csatornákban, vagy akár vizes élőhelyek kialakításával, tekintettel arra, hogy ezáltal javítjuk a térség vízháztartását, valamint annak mikroklímáját. Továbbá meg ismerhetjük a mezőgazdasági vízgazdálkodással (vízvisszatartás, öntözés) kapcsolatos uniós támogatási követelményeket és pályázati lehetőségeket, mindemellett pedig eligazodhatunk a kutakkal kapcsolatos termelői teendőkben.
A támogatások kapcsán is megtapasztalhattuk, hogy egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk talajaink védelmére. Kisfilmünkben a talajromboló folyamatok közül az eróziós károkat vesszük górcső alá. A talajfelszín már a mi életünkben is pusztulhat, amennyiben nem fordítunk kellő figyelmet a védelmére. Manapság világviszonylatban tízszer olyan mértékben használjuk a talajainkat, mint amennyire azok újraképződnek. Mindennek meg is lett a szomorú eredménye. Magyarországon a vízerózió 3 millió hektár, a szélerózió 1,8 millió hektár termőföldet érint, s ezáltal évente 50 millió m3 talajt veszítünk el.
10 legfontosabb dolog, amit a szénmegkötő gazdálkodásról tudni érdemes
Szántson vagy váltson?
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)
Adószám: 18399257-2-43
E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu
Zöld szám: +36 80 900 365
Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.