Bevezetés
Az utóbbi évtizedekben Magyarországon egyre gyakrabban tapasztalunk hosszan tartó, súlyos aszályokat, amelyek magas VPD-értékekkel (Vapour Pressure Deficit – párologtatási hiány) is jól jellemezhetőek. Csapadékosabb és hűvösebb időszakokban ezzel szemben a VPD-értékek általában alacsonyabbak, ami kedvezőbb feltételeket jelez a növényzet számára.
Vizsgálatunk célja a legaszályosabb és a legcsapadékosabb évek mezőgazdasági szempontból kiemelt nyári időszakának összehasonlítása egy kiválasztott magyarországi vármegyében. Ezzel jobban megérthetők a térbeli és időbeli eltérések, valamint azok mezőgazdasági következményei.
A VPD különösen a nyár hónapokban jelzi jól az aszályhelyzetet, amit összevetve a csapadék és hőmérsékleti viszonyokkal, erős korrelációban van. Mivel az egyes növényfajok eltérő szárazságtűrő képességgel rendelkeznek, növekedési fázisaik és betakarítási idejük is különbözik, ezért a VPD elemzésekor a növényspecifikus sajátosságokat is célszerű figyelembe venni.
Módszertan
Az elemzésekhez közel 250 HungaroMet állomás órás hőmérséklet- és páratartalom adatait dolgoztuk fel a 2010–2024 közötti időszakból. Az adatokból blokkátlagos hőtérképek készültek el különböző területi bontásban.
A hőtérképek 4 órás időblokkokban (00–04, 04–08, 08–12, 12–16, 16–20, 20–24) ábrázolják a napi VPD értékeket. A térképeken a sorok a napszakokat, az oszlopok a napokat jelölik. A színek a VPD kategóriákat szemléltetik:
- kék: alacsony értékek (0–0,4 kPa),
- zöld: optimális tartomány (0,4–1,5 kPa),
- sárga: közepes értékek (1,5–2,5 kPa),
- narancs–piros: magas, stresszt okozó értékek (2,5 kPa felett).
A blokkátlagos ábrázolás jól mutatja, hogy egy adott napon belül mikor következnek be a kritikus időszakok, és hosszabb távon mely hónapokban jellemző a magas VPD. Megyei vagy országos szinten összehasonlítva ezek a térképek egyértelműen kirajzolják a száraz, illetve csapadékos periódusokat.
Eredmények
Az elemzéshez két év nyári időszakát hasonlítottuk össze:
- 2010 nyara, amely a kiemelkedően csapadékos év része volt,
- 2022 nyara, amely a történelmi aszállyal sújtott évként vonult be a statisztikákba.
Általánosan megállapítható, hogy a legalacsonyabb VPD értékek az éjszakai, hajnali és esti órákban fordulnak elő, míg a legmagasabb értékek a nappali 8–18 óra közötti időszakban jelentkeznek. Különösen a 12–16 órás intervallum a kritikus, amikor a napi maximum VPD értékek mérhetők. Területi különbségek is megfigyelhetők: az Alföldön tartósan magasabb, míg az északi, nyugati és hegyvidéki területeken alacsonyabb VPD jellemző.
A 2010-es nyáron bőségesen hullott csapadék Békés vármegyében, júniusban és augusztusban is több helyen meghaladta a havi csapadékösszeg a 100 mm-t. A VPD hőtérképek azt mutatják, hogy a nyár jelentős részében az értékek az optimális (0,4–1,5 kPa) tartományban maradtak. A citromsárga részek viszonylag rövid, átmeneti száraz időszakokban jelentek meg. A narancssárga, már stresszt jelző értékek is csak rövid ideig álltak fenn, így a növényeket nem érte tartós vízhiányos stressz. Extrém magas, 3,5 kPa feletti értékek nem fordultak elő.
Ezzel szemben a 2022-es nyár a mérések kezdete óta a második legmelegebbnek bizonyult, csapadék szempontjából pedig jóval az átlag alatt maradt. Békés vármegyében extrém kevés csapadék hullott, 100 mm alatt maradt a nyáron lehullott csapadékmennyiség. A VPD térképeken ez jól tükröződik: hosszabb időszakokon át, akár 12 órán keresztül is tartósan 3,5 kPa feletti értékek jelentek meg június végén–július elején, valamint július második felében. Ezek az állapotok olyan mértékű növényi stresszt jeleznek, amelyet már öntözéssel sem lehetett teljes mértékben ellensúlyozni, így a növények kiszáradása, terméskiesése elkerülhetetlen volt.
Összességében megállapítható, hogy a jövőben a magas VPD-értékekkel járó időszakok gyakoribbá válhatnak, ezért az aszályos időszakok kezelése, az öntözési stratégiák és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kulcsfontosságú tényezők lesznek a hazai mezőgazdaság fenntarthatóságában.