Gabona- és édességipar

Táplálkozásunk szempontjából az étrend-kiegészítők sokat kutatott területnek számítanak, ugyanakkor sokan használják azokat. Van-e betegségmegelőző vagy gyógyító hatásuk?


Az étrend-kiegészítőknek szigorúan tilos ugyan betegséget megelőző vagy éppen gyógyhatást tulajdonítani, sőt még sugallni is, ennek ellenére a legtöbb ember éppen ennek reményében használja azokat. Különösen igaz ez a vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmazó termékekre, amelyekről számos hazai adattal is rendelkezünk. Mivel az étrend-kiegészítőkből rengeteg van – az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet nyilvántartásában több mint 15000 tétel szerepel, ezek közül 4-5000 jelenleg is forgalomban van –, cikkünkben főleg csak ezekre fókuszálunk.

Az étrend-kiegészítők használata eléggé elterjedt. Ezen a téren az Amerikai Egyesült Államok vezet, lakosai közül átlagosan 76 százalék használ ilyen készítményt, az 55 évnél idősebb amerikaiak körében pedig ötből négyen fogyasztanak rendszeresen étrend-kiegészítőket. Ilyen friss hazai adattal nem rendelkezünk, 2009-ben a magyarok 42 százaléka szedett olyan készítményt, amelyet nem orvos írt fel, egy másik kutatásban pedig úgy találták, hogy ugyanekkor a lakosság negyede használt étrend-kiegészítő készítményeket. Nem túlzás azt gondolni – ismerve a piaci folyamatokat –, hogy azóta a számok jelentősen emelkedtek.

A TÉT Platform néhány évvel ezelőtt a felnőtt lakosság körében végzett reprezentatív felmérése során a megkérdezettek 26 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egészsége érdekében vitaminkészítményeket szed, további 10 százalékuk pedig más étrend-kiegészítők használatáról is beszámolt.

Az amerikai adatoktól némileg eltérően úgy tűnik, hazánkban a fiatalok körében inkább elterjedt szokás az ilyen készítmények fogyasztása. A TÉT Platform ugyanis szintén reprezentatív mintán vizsgálta a 11-18 éves fiatalok táplálkozását, ebben külön rákérdezve az étrend-kiegészítőkre is. Úgy találták, hogy közel kétharmaduk (65 százalék) szed valamilyen készítményt, ezek között legnépszerűbb a (nagy dózisú) C-vitamin, amit a D-vitamin készítmények követnek.  Az étrend-kiegészítők a vas, a cink, illetve a B-, C-, D- és E-vitaminok bevitelét emelik meg a populációs átlagokban is mérhető szinten. Az általános étrendet alapul véve azonban ezek közül kizárólag a D-vitamin kiegészítő bevitele indokolható egyértelműen. Azaz a többi extra bevitelre nem igazán lenne szükség, ami azt jelenti, hogy az étrend-kiegészítőket nem kellően célzottan választják meg.

– Saját kutatásainkban úgy találtuk, hogy az átlagosnál magasabb arányban használnak étrend-kiegészítőket a budapestiek, az egyszemélyes háztartásban élők, a normál testsúllyal rendelkezők és a felső-közép jövedelmi kategóriába tartozók – mondja Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője. – A kellően vegyes, változatos, kiegyensúlyozott étrend mellett viszont igazából nem is lenne szüksége egy egészséges embernek ilyen készítményekre. Vannak olyan esetek (például betegség, legyengült szervezet, sportolók), amikor fontos szerep jut mégis az étrend-kiegészítőknek. A D-vitamin esetén viszont szakmai konszenzus alakult ki arról, hogy kizárólag táplálkozásunk révén ebből nem juthatunk elegendő mennyiséghez egészséges ember esetében, így ősztől tavaszig kiegészítésre szorulhatunk. Igaz, hogy a magyar lakosság több vitaminból és ásványi anyagból az ajánlott minimum alatti mennyiséget fogyaszt – például a D- és az A-vitaminból, folsavból és biotinból, az ásványi anyagok közül pedig a kálium, a mangán és a króm, nők esetén továbbá a vas és a kalcium van ezen a listán – de ezek megfelelő bevitele kiegyensúlyozott étrenddel fedezhető.

Az étrend-kiegészítők öldöklő piaci harcát ráadásul a fogyasztók információhiánya, illetve tévhitei is fokozzák. Az utóbbi években viszont számos tanulmány mutatott rá az ilyen készítmények hatástalanságára populációs szinten: a lavinát egy évvel ezelőtt indította el az a publikáció, amely az omega-3 zsírsavtartalmú készítmények hasznosságát kérdőjelezte meg egy több mint százezer főre kiterjedő elemzés során. Azóta már sorra látnak napvilágot az újabb, általában metaanalíziseken alapuló közlemények, amelyek a vitamintartalmú étrend-kiegészítők feltétlen hatásosságát vonják kétségbe, és a célszerű használatának körülményeit próbálják körül határolni.

Minden bizonnyal még további, hosszú éveket, évtizedeket felölelő vizsgálatokra lesz szükség, hogy választ adhassunk az étrend-kiegészítők hasznosságára vonatkozó kérdésekre. A legjobb, ha az étrendünkkel és étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban kikérjük dietetikus tanácsát.


(Forrás: TÉT Platform)




Az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos további részleteket a NAK Élelmiszeripari  hírlevelének augusztusi számában olvashat.


 

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei