Más ágazatokhoz hasonló támogatási rendszer kidolgozását sürgetik sütőipari vállalkozások, miután az ágazat tartalékai kimerültek. Emellett a vállalkozások többsége veszteséges – hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara „Élelmiszeripari Körkép” elnevezésű rendezvénysorozatának a malom- és sütőiparral foglalkozó keddi tanácskozásán.
A sütőipari ágazat tartalékai kimerültek, a költségcsökkentési lehetőségek elfogytak. Az ágazatból 6 ezer munkavállaló, közülük mintegy 3 ezer pék hiányzik. Emellett a költségek, például a munkabérek, logisztikai kiadások folyamatosan nőnek – mondta Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke a keddi eseményen. Hozzátette: a költségek emelkedését ugyanakkor a nagy áruházláncokkal nem lehet elismertetni, noha most például a liszt ára nő majd előreláthatólag 5-10 százalékkal.
– Az ezer magyar, működő sütőipari vállalkozás mintegy 60 százaléka veszteséges – jegyezte meg.
Septe József elmondta, hogy a magyar sütőipari cégek versenyhelyzetét a belföldi piacon rendkívüli mértékben rontják az albán pékségek, mintegy 500 ilyen működik Magyarországon. Az albán pékségek ugyanis szerinte nem tartják be a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait, így költségeik, ebből következően áraik is alacsonyabbak, mint a magyar vállalkozásoké.
– A nyereség- és a munkaerőhiány miatt pedig nem jut pénz a fejlesztésre, pedig például az automatizálás létkérdés lenne a pékségekben. A technológiai megújulás elmaradása rontja a költséghatékonyságot, a többletköltséget pedig a kereskedők, a multik nem hajlandók megfizetni, a legtöbbször még akkor sem, ha az indokolt. Ezért lenne szükség az ágazatot támogató programra, például az általános forgalmi adó csökkentésére a kenyérnél és más sütőipari termékeknél – mondta az elnök, megjegyezve, hogy ezen a területen kicsi a fogadókészség.
A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnökhelyettese, Petőházi Tamás arról beszélt, hogy az idei termés őszi búzából közepes volt. Vetési gondok voltak a havas tél miatt, az aratás sem volt kedvező a hő- és a csapadékhullámok miatt, így mintegy 5 millió tonna őszi búza került a magtárakba. Már folyik a kukorica betakarítása, mintegy 7 millió tonnás termésre számítanak a termelők az előzetes becslések szerint. Hozzátette: a búzaárak nagyagyon alacsonyak – azon folyik a vita, hogy a mostani helyzet túltermelési válság-e, vagy csak a piac hullámzása –, így Magyarországról gyakorlatilag nincs búzakivitel. A megfelelő exporthoz túl erős a forint is, a gabonatermesztőknek 313-315 forintos euró-árfolyam lenne a megfelelő. Hozzátette, hogy a búza ára a világpiacon a nyersanyagárakkal mozog együtt, és nyersanyagárak nagyon alacsonyak.
Laszlovszky Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) főosztályvezetője a húszpontos élelmiszerbiztonsági akcióterv lényegét ismertetve azt emelte ki, hogy az élelmiszerlánc legfontosabb szereplője a fogyasztó, és mindent meg kell tenni, hogy a fogyasztók minél jobb minőségű élelmiszerhez juthassanak. Ezért szigorították nemrégiben a Magyar Élelmiszerkönyvnek például a kenyerekre vonatkozó előírásait. Közölte: az élelmiszeripar mintegy 5 ezer vállalkozásának negyede sütőipari cég. A 90 ezer élelmiszeriparban foglalkoztatott 20 százaléka a sütőiparban dolgozik. Magyarországon évente kenyérből mintegy 37 kilogramm, péksüteményből pedig mintegy 15 kilogramm a fejenkénti átlagos fogyasztás.
A konferencián elhangzott előadások
pdf A húszpontos élelmiszerbiztonsági akcióterv (486 KB)
pdf Gabona- és lisztpiaci kilátások (1.61 MB)
pdf Gluténmentes élelmiszerek - trendek, kilátások és lehetőségek (1.58 MB)
(MTI/nak.hu)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön