Hús-, baromfiipar

Arányos ellenintézkedésekkel kellene sújtania az Európai Uniónak a Dél-Afrikai Köztársaságot amiatt, hogy jelentős vámot léptetett életbe az EU-ból származó baromfitermékekre. Japánba viszont megindulhat az EU exportja.


Összesen 35 százalékos védővámmal sújtja a Dél-Afrikai Köztársaság az unióból származó csontos baromfihúsok bevitelét, komoly gondokat okozva ezzel az EU-s exportőröknek. Az afrikai ország védővámja gyakorlatilag lehetetlenné teszi az uniós baromfitermékek bejutását az ottani piacra. A dél-afrikai intézkedés azért is nagy horderejű, mert az ország baromfihúsokból az EU-s vállalkozások egyik legnagyobb felvevőpiacának számít. Ezért az oda irányuló kiszállítások kiesése növelheti az EU-s árualapot, és fokozhatja az unión belüli értékesítési nehézségeket.

Az EU-s baromfiágazati szervezetek szerint a védővám bevezetésének nincs valós szakmai alapja, ezért Brüsszelnek az afrikai országot rá kellene bírnia arra, hogy az intézkedést vonja vissza. A Dél-Afrikával kapcsolatos helyzet a Baromfi Termék Tanács (BTT) legutóbbi elnökségi ülésének napirendjén is szerepelt, és a testület hasonló módon foglalt állást.

Az egyik megfelelő eszköz az lehetne, ha az Európai Bizottság egyes dél-afrikai termékekre arányos védővámokat vetne ki. Így például 35 százalékos vámmal kellene sújtani az afrikai országból származó csirkemell filét, amelynek egyik jelentős célállomása az Európai Unió.  Emellett növelni kellene a dél-afrikai borok és a citrusfélék vámtételeit is, mivel e lépések szintén érzékenyen érinthetnék az ottani exportőröket.

Egy másik kereskedelmi viszony kedvezőbb lehet, ugyanis a minap jóváhagyta az Európai Unió és Japán közötti szabadkereskedelmi szerződést az Európai Parlament. A várakozások szerint növekedhet a Japánba irányuló uniós mezőgazdasági export is. A strasbourgi plenáris ülésen nagy többséggel ratifikálták a július 17-én aláírt egyezményt és elfogadták az úgynevezett stratégiai partnerségi megállapodást is, amely kiterjeszti az együttműködést a felek között egyebek mellett az energia, az oktatás, a kutatás-fejlesztés és a klímaváltozás elleni küzdelem területére is.

Japán az Európai Unió hatodik legnagyobb exportpiaca, a japán kivitelnek pedig a harmadik legfontosabb célpontja az EU. A szerződés, amelyről 2013 tavaszán kezdődtek az egyeztetések, jobban megnyitja a japán piacot az uniós mezőgazdasági export előtt, ahogy számos más ágazatban is bővíti a kiviteli lehetőségeket. A megállapodás felszámolja a kétoldalú árukereskedelemre kivetett vámokat, megnyitja a szolgáltatások és a közbeszerzések piacát, valamint közös szabályrendszert és szabványokat hoz létre. Szakértők szerint az európai agrártermelők lesznek az egyezmény nagy nyertesei.

Az uniós tagállamok kormányainak tanácsa várhatóan december 21-én ad zöld utat a Tokióban már jóváhagyott megállapodásnak, amely ezt követően jövő februárban lép életbe. Az EU-Japán beruházásvédelmi megállapodásról szóló tárgyalások ugyanakkor még folyamatban vannak. A szerződést ugyanis két részre bontották azért, hogy ne ismétlődhessen meg az EU-Kanada szabadkereskedelmi megállapodás 2016-os ratifikálásakor fellépő helyzet, amikor a folyamat majdnem meghiúsult a belgiumi Vallónia tartomány ellenállásán.

Az Európai Bíróság szerint az uniós kereskedelmi szerződések rendelkezéseinek túlnyomó többsége az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezekhez elég a tagállamok kormányait tömörítői tanács és az Európai Parlament jóváhagyása. A nemzeti és a regionális parlamentek ratifikálása csak a külföldi beruházásokra, illetve a befektetők és az államok közti vitarendezésre vonatkozó pontokhoz szükséges, ezeket pedig az új modell értelmében egyszerűen kivágják a megállapodásokból és külön fogadják el.


(BTT/nak.hu)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei